Dr. Taródi-Nagy Béla szerk.: Szcenográfia 3. (Színpad és közönség. Működéstani könyvtár 4., Budapest, 1961)

Az epoxy-fa nedvességfelvevő képessége 1 órai vizben főzés után 15.5 %-ot tesz ki. !•/ Ellenőrző próbák Az előkészített, vagyis az impregnált és szeparált formákat megfelelő keverékkel töltötték ki,öntéssel vagy préseléssel. ChS 2100-as öntött epoxy-gyanta és fenyő- vagy bükkfürészpor-keveréket használtak, amelyet a Szcenográfiai Laboratórium fejlesztési munkáinak tervében "epoxy-fának" neveztek el. Más próbáknál pedig vasreszeléket, gipszet,úsztatott krétát vagy bronzport használtak fel a megmunkáláshoz. Ugyanakkor fontos a keverék Összetétele,a gyanta és a töltőanyag aránya. Betétként üvegtextilt is felhasználtak. Először tiszta gyantával végeztek kísérleteket a keverési mód rögzitése, a gyanta- és a töltőanyag előzetes arányának és a kikeményedési idő megállapítása érdekében. Csak azután végeztek próbákat eleinte kisebb, majd nagyobb méretű kiképzett formákban. 7alamennyi próbánál betartották a ChS 2100-as /öntött/ epoxy-gyanta alapvető standard-keverését, az alábbi összetételben: 100 sulyrész ChS 2100-as alapgyanta, 8 sulyrész keményitőanyag, 0.6 sulyrész pasztaszerü gyorsitó. A töltőanyagok változó mennyisége az egyes munkapróbáknál van feltüntetve. Azonban valamennyi esetben betartották ugyanazt az eljárást, vagyis először a keményítőt keverték az alapgyantába és a keveréket jól átkeverték; azután hozzáadták a gyorsítót és ujr-i összekeverték, s csak ezután szórták bele a lemért, kellő arányú fürészelési hulladékot. Ha a keveréket festették, a megfelelő festékanyagot először elkülönítve acetonban feloldották és B? oldatot belekeverték az alapgyantába, még a keményitőanyag belekeverése előtt. Ezt az eljárást a biztonságos munka érdekében is betartották, mert a szakmai források óva intenek a keményítőanyagnak a gyorsítóval való keverésétől, mivel fennáll e gyors explozív reakció veszélye. Az összevegyitett keveréket legfeljebb 1 órán át munkálták meg.