Dr. Taródi-Nagy Béla szerk.: Szcenográfia 3. (Színpad és közönség. Működéstani könyvtár 4., Budapest, 1961)

hosszanti és az un. keresztpántok uj alakja. Ezeknek a vízszintes csíkja korcs és rá merőlegesen van erősítve a függőleges esik. Ezáltal keletkezik a kereszt-alak. A nyelvpántokat továbbra is csak a butorajtők belső felére erősítették.A ház- és templomajtók pántjait 15 mm széles és 8 mm vastag, a szélen szétkalapált csikókból hegesztették össze.Díszítésüket két párhuzamosan egymás ellen irányuló, nagy S alakú vonal képezi. A végek diszes indákba térnek ki, amelyek az egész alakot hosszirányú négyszög körvonalaiba zárják. A XVT. század végén ezek az indák madárcsőrré, mesebeli állatok és sárkányfejekké változnak. A pántokat hornyolással, marással és elnézéssel díszítik. Az ajtó uj külsejének, amely korlátozta a pántok nagyságát, nem volt befolyása a zár méreteire. A zár nemcsak megtartotta nagyságát, hanem ellenkezőleg megnőtt a felső szekrénnyel. A korábbi idők egyszerűségével ellentétben az ablakpántok ra is nagy gondot fordítanak. A XVT.században az ablakkeretek rögzítő derékszög-alakot kapnak. Az eleinte csupán fogazott végeket "fleurs de lys" alakba, később akantusz jellegű levélformákba vágják ki. A pántok lapja kivert vagy hornyolt. Az ablakretesz lapja vert vasból van: alakja és hornyolása megegyeznek a diszes pántmotivumokkal. A retesz fogantyújának sima vagy kokárdagomb alakja van. A röneszánsz zár szerkezete - ugyanúgy, mint korábban egy vagy több, önműködően záródó szerkezetből tevődött össze: kinyitásukhoz kulcs vagy a zár belső falán elhelyezett emelőkar kellett, ami megakadályozta az önműködő becsukódást. A zárral egybekötött kilincs a XVT. és XVTI. században még mindig ismeretlen fogalom. Szerepét a diszes fogantyus, emelőkaros tolózár tölti be, amely gyakran madárfej alakba hajló szabad csigadiszben végződik. Ez tulajdonképpen egykocsányu, az ajtón keresztben felállított reneszánsz rögzítő. A XVTI. században a nyitott csigadisz bezárul; a fogantyú megkapja azt a körvonalat, amely a kilincs alakjának alapja.Ezek a kilincsek szerkezetileg mindmáig megmaradtak vidéken a csűrök ajtaján és az udvarok kapuján. A tolózár a XVT. században művészi suly szempontjából gazdagodik. Alátétje két lapból összetevődő téglalap alakú; a felső akantusz, liliom és figurális motívumokkal gazdagon kivert. A fogantyúnak rozetta, álarc vagy mellszobor alakja van. Az alap alak és hosszára felállított téglalap.