Dr. Taródi-Nagy Béla szerk.: Szcenográfia 2. (Színpad és közönség. Működéstani könyvtár 2., Budapest, 1960)

Ing. arch. Miroslav Kouril: A színpad üzemeltetési együttese 8/2/1960 I« Bevezetés Az üzemeltetési együttes részel A legközelebbi 15-20 év távlata színházművészetünk előtt szokatlan perspektivákat nyit meg. Az első köztársaság alatt csupán egynéhány épületet építettek műkedvelő célokra /Hronov, Kolin, Kutná Hóra és mások/ és az uj hivatásos szinpádok számára csak tervezték az építkezéseket /Brno,a prágai opera uj épülete/, a népi hatalom szervei - a nemzeti tanácsok - ma bevették távlati terveik közé uj színházépületek egész sorának, valamint mindenféle nagyságú és tipusu kultúrházak felépítését. /Ezeknek színháztermei tulajdonképpen további szinházak, természetesen ha a szinpadtérség megfelelő nagyságú és üzemeltetési együttessel legalább viszonylag ellátott. Mindez összefügg a népi demokrácia és a szocializmus időszaka alatti törvényszerű kulturális szinvonalemelkedéssel. A szocialista gazdaságban a szinházak építése tervszerűen irányított - ahogy a népgazdaság minden ága - és vele együtt irányított azoknak a szinházaknak a felépítése is, színházaink rendeltetése, hogy a társadalom érdekében végzett kulturális tevékenységük mellett egyúttal emlékei legyenek korunknak; százévek multán bizonyítékai lesznek nemcsak szinházi munkánk színvonalának ós gondolkodásunk haladó voltának, és az uj kifejezésre való törekvéseinknek, de egyben bizonyítani fogják épitŐmüvészetünk és építésűnk fejlettségét is. Mindez meghatározza korunk építészeinek és szinházi szakembereinek felelősségét. E cikk számára, amely feladatul tűzi ki, hogy a szinpad létesítésének különböző részein tisztázza az alapfogalmakat és a követelményeket, fontos az épületdokumentáció irányelveiről szóló 42/1959

»Sb. sz. törvény.