Dr. Taródi-Nagy Béla szerk.: Szcenográfia 2. (Színpad és közönség. Működéstani könyvtár 2., Budapest, 1960)
A törvény általános rendelkezéseit az Állami Építésügyi Bizottság 152.számú, 1959 »Julius 22-én kiadott hirdetménye tartalmazza részletesebben - az épületdokumentációról szóló hirdetményben, - amely elsősorban az ipari és lakásépítkezésekre irányul. Általánosságban azonban érvényes a szinházak és kultúrházak építésére la. .ízért célszerű az általános szabályokat a szinházi sajátosságok szempontjából is fejtegetni és ,rá kell mutatni a részletesebb követelményekre. Idézzük elsősorban azt, ami az ilyen magyarázatot igényli. Ez az "első rész" bevezető rendelkezése, amely az egész üzem és az üzemeltetési együttes fogalmát magyarázza:"7• Üzemi egész mindenféle gépi berendezés,amely teljes technológiai folyamatot teljesit; rendszerint magábafoglalja a segédgyártás több üzemeltetési együttesét. - 8. üzemeltetési együttes minden gépi berendezés, amely az üzem egészén belül önálló technológiai részmüveietet végez ez alapgyártás számára, vagy egyfajta teljes müveletet a segédgyártás számára." A szinház üzemi egésze a légszabályzó és fűtési együttes,az erősáramú szerelóegyüttes, a szinpadi világitási együttes, az üzemrészek és a kisegitő együttesek /pl. a személy-és teherszállitás/mellett magábafoglalja a szinpad .jelentős üzemeltetési együttesét , amelyet különleges szinházi szempontok figyelembevételével kell megtervezni. A szinpadi üzemeltetési együttes a színházépület művészeti-technikai jellegzetessége és a nézőtérnek a színpadhoz való kötöttsége megválasztása mellett legfontosabb fejezete a szinháztervezésnek. Ezeket az épületeket ugyanis elsősorban a művészeti szinházi.munka számára építjük és csak másodlagosan a nézők társadalmi környezete, a művészek és technikusok munkakörnyezete számára. Az épületkompozició mindhárom alapszempontját ki kell ugyan egyenlíteni és kellően összehangolni, de azzal a feltétellel, hogy a szinpadi művészeti munka képezi a vezető szempontot . A színházépületek tervezésénél tehát ellentmondásos helyzet áll elő - az egyik oldalon a művészileg tökéletes épitőmüvészeti alkotásra való jogos törekvés, a másik oldalon pedig a különlegesen szinházi művészeti és technikai üzem követelményei, amelyeknek az alkotó magát kénytelen alávetni, ha mind társadalmi, mind
