Dr. Taródi-Nagy Béla szerk.: Szcenográfia 2. (Színpad és közönség. Működéstani könyvtár 2., Budapest, 1960)

azon, vajon az összegyűjtésnek, mint normális módszernek bevezetése hozzájárul-e a szinházi munka gazdasági hatékonyságának növeléséhez, vajon elősegiti-e az együttes jobb munkáját, javitja-e a többi dolgozók munkafeltételeit'/elsősorban a művészeti-technikai dolgozókét/, vajon hozzásegithet-e az üzem gazdaságossá tételéhez, a munka biztonságának növeléséhez és vajon pozitív eredményt jelents a néző számára, vagyis a szinház tulajdonképpeni feladatának teljesítése szempontjából. A szinházi nézők összegyűjtése problémájának elemzésénél megfontoljuk a gazdasági hatékonyság elbírálásának szabályait és alapfogalmait. A körülmények a különböző helyeken mások és mások lesznek. Mindenütt abból a feltevésből indulunk ki, hogy ha a színháznak a lehető legjobban kell teljesítenie feladatát, ugy a nézőhöz annak a legjobbnak kell eljutnia, aminek létrehozására a művész képes. Azokat a befolyásokat, amelyek a szinházi darab hatását korlátozzák, amelyek a szinház dolgozóinak megterhelését vagy esetleg veszélyeztetését jelentik, ki kell küszöbölni vagy a legkisebb mértékre kell korlátozni. El kell távolítani vagy a legkisebb mértékűre kell korlátozni a rossz környezetben, a hiányosan felszerelt épületekben, a hideg, nedves, egészségtelen helyiségekbexu a fogyatékosan felszerelt színpadokban rejlő akadályokat, mert. nem lehet a játékhoz szükséges környezetet megteremi-eni, és nem lehet felépiteni a szinpadi épitményt a képzőművész elképzelése szerint és a rendeJke?* személyek szükségleteiutïk megfelelően. A nézőnek mindenütt a bemutatóval egyenlő müvÁsfi értékű előadást kell látnia* Neu» lehet egyöntetűen kimondani . hogy mindenütt bevezetjük a nézők összegyűjtését és megszüntetjük a társalatok utazását. Minden megye vsgy körzet részére agg kell találni a megfelelő optimális és gazdaságilag leghatékonyabb megoldást. Rendszerint szükséges lesz megkeresni az összegyűjtés és utalás alkalmas kombinációját* Minden körzetben vannak; jó közlekedési lehetőségekké] rendelkező helyek, ahová előnyös a nésők

et összehordanii anélkül,, hogy veszélyeztetnénk az anyaszinp&û üzemeltetését. Vannak persse olyan helyek is, ahol nem lehet játszani és na ott játjának, nem lehet semmi jót várni. Az emberek mértéktelenül Xáradczn&k, egészségileg veszélyeztetve vannak és <i nézőre gyakorolt hatás távolról sem éri el az együttes művészi képességei által nyújtható lehetőségeket. Emellett ma már va-