Dr. Taródi-Nagy Béla szerk.: Szcenográfia 2. (Színpad és közönség. Működéstani könyvtár 2., Budapest, 1960)

hatnak, ha például az a feladat, hogy a zenekar hangját a színpadra továbbítsuk- Ilyen megoldásra van szükség például akkor, ha az énekesek ugy érzik, hogy a zenekartól nem kapnak megfelelő támogatást.Ha a színpadon különféle diszletmegoldásoknál, sőt még elegendő nagy portál nyilas alkalmazása esetében is csak gyengén hallható a zenekar, akkor a zenekar részére készített süllyesztés rendszerint tul mély.Az utóbbi időben igen sok operaház megemelte a zenekar padlószintjét, főleg azért, mivel ma a romantikus-festői hanghatásokkal ellentétben általában szivesebben hallgatjuk a tiszta és világosan érthető hahg2.ábra Színpadkép-vázlat Shakespeare "III. Richard" cimü drámájához. SchillerTheater, Berlin. 1 - III.Richard.Porta:11 x 6,50 méter. Kettős horizont; 2 - falak: "tüzkemence"; 3 - két tolóajtó; 4 Közjáték-függöny; 5 - padlószőnyeg a rivaldáig. képeket. A berlini Schiller-Theater uj megnyitása után az egyik darab során akaratlanul is bebizonyították a szinpadtér akusztikai hatását. A 2.ábrán mutatjuk be a "III.Richard" színpadkép-vázlatát, amelyet mennyezet nélkül készítettek és igy minden korlátozás nélkül juttatta érvényre a szinpad tetőzetéig terjedő tágas teret. A szinpadon keresztben felépitett diszlet-elemek és az oldalfalak magassága mindössze mintegy 2,5 méter volt. Következésképpen a mintegy 13 500 cm? szinpadtér nagyobbik része akusztikailag aktiwá vált. Ennek megfelelően az utánhangzás a szinpadon tul erős lett és a földszinti nézősorok közepéig kellemetlen ha-