Dr. Taródi-Nagy Béla szerk.: Szcenográfia 2. (Színpad és közönség. Működéstani könyvtár 2., Budapest, 1960)

Gabler, Werner: Akusztikai szempontok Színházi dekorációk tervezésekor és építésekor /Akustische Gesichtspunkte beim Entwurf und Bau von Bühnendekorationen/ 14/2/1960 Bühnentechnische Rundschau, 1955•február, l.szám, 45.évfolyam, 813 oldal, 13 ábra. A szinpadi műszaki szakemberek és díszlettervezők sokat mesélhetnének arról, milyen erősen megváltozhatnak az akusztikai körülmények előadásról-előadásra, sőt gyakran felvonásról-felvonásra, a szinpadi berendezések különféle kiépitettségi fokának mérvében. A gyakorlati megfigyelések alapján az alábbi különösen jellemző adatokat említhetjük meg: 1. Ha a szinház nézőterét és a szinpadot hosszabb szünet után portalanították és kitakarították, továbbá, ha a szinpadon csak néhány felszerelési tárgy található, valamint ha a szinpad diszletezése mindössze néhány függő díszletből áll, akkor a szinpad erősen visszhangos. A beszéd érthetősége rosszabbá válik, ezzel szemben minden hang és minden zaj erőteljesen és hangosan észlelhető. 2. Ha a színpadon főleg függesztett díszletekkel és függönyökkel dolgoznak, továbbá, ha a szinpadi teret hátul és mindkét oldalt ráncos kiképzésű függönyökkel és fátylakkal zárják le, akkor az előzővel éppen ellentétes hatás lép fel, vagyis a létrejött hangoknak nincs utánzengésük. A kibocsátott hangot a környezet elnyeli. A beszéd igen világosan és tisztán észlelhető, a hangszerek pedig "keményen" szólnak. A gyenge hangok és a halkan szóló hangszerek alig hallhatók. A vonós hangszerek hangzása elvesziti szépségét és csillogását; minden egyes hang világosan észlelhető, de nem keveredik a többi hanggal. Ezeket az akusztikai jelenségeket a szinpad terében tapasztalták. A nézőtéren a fent emiitett két szélsőséges szinpadi berendezésnek az a hatása, hogy az első esetben általában a szinpad közelében ülő nézők vannak hátrányban, hiszen még erősen a vissz-