MAGYAR SZÍNPAD 1907. május (10. évfolyam 119-149. sz.)

1907-05-26 / 144. szám

tMagyar Színpad* melléklete, ms;im M. KIR. OPERAHÁZ. Ax »J* lenek alkonya« szövege. Előjáték. Színhely, mind Siegfried utolsó felvonásában. Éjjel. A három Norna fonja a sors fonalait Elbeszélik egymásnak Wotan helyzetét, mint ül várában egy terem közepéd istentársaival, köröskörül meggyújtatott Loge által mindent és csak azt várja, hogy a Rajna kincse visszakerüljön a sellők birtokába, akkor romba dől a Walhalla és maga alá temeti őket és dicsőségüket. Most elakarják mondani, mi lett Alberichből, de a fonal elszakad s a Nornák leszállnak a földbe anyjukhoz. Siegfried és Brünnhilde kilépnek egy kőboltozat alól, a hova szerelmesen meghúzódtak. Siegfried ujabb hőstettek után vágyódik, bucsut vesz Brünnhildetől, a kit továbbra is a lángok fognak meg/édeni. A Nibelungok gyűrűjét, hogy hűségre jmlékeztesse, neki hagyja. Brünhilde Granet adja urának, hogy az is eszébe juttassa az ő asszonyát. Égygyé forrnak szerelmükben s ha /álnak is, szivük, lelkük együtt marad . . . Első felvonás. A Gibichungok csarnoka a a Rajna mentén. Hägen, a ki nagy bölcsességek és titkokat tud, Brünnhildáról, Gutruneről és Siegfriedről beszél Gunthernek. Siegfried csolnakon megérkezik, kiköt a parton és szívesen fogadják. Hägen bájitalt főz, a melytől minden, a mi a múltban történt feledésbe megy, és Gutrune Siegfriednek nyújtja a kelyhet. Miután magitta a varázsitalt, elfelejti Brünnhildát és most már Gutrune után vágyik. Megissza Guntherrel a vértestvérséget s aztén távozik vele, hogy segítségére legyen Brünnhilda meghóditásában. Változás. Waltraute, az egyik walkür titokban meglátogatja Brünnhildát és elmondja néki Wotan ama kívánságát, hogy a rajnai sellők gyűrűjét ".dja vissza. Brünnhilde azonban mini Siegfried szerelmének zálogát őrzi a gyürüt Megjelenik Siegfried Gunther alakjában, elrabolja tőle a gyürüt. Brünnhilda mint feleség követi az ál-Gunthert. Második felvonás. A Rajna partja a Gibichungok csarnoka előtt. Alberich felszólítja Hagent, hogy vigyázzon, nehogy a gyürü a rajnai sellők birtokába jusson. Siegfried jelenti Gunther és Brünnhilde érkezését. A kar fellép, hogy üdvözölje a fiatal párt. Mikor Brünnhilde megjön, elszörnyedve látja maga előtt Siegfriedet, a kit szeret s a kit Guntherrel tévesztett össze. Brünnhilde megismeri Gutrunne ujján i gyürüt. Vad féltékenységében Brünnhilde és Hagen, Siegfried meggyilkolására szövetkeznek l megnyerik erre a varázsló Gunthert is Harmadik felvonás. A Rajna völgye. Siegfried vadászat közben a folyóhoz ér, a hol a kesergő rajnai sellőkre akad. A mikor hiába könyörögnek neki, hogy a gyürüt adja vissza, megjövendölik közeli halálát. Hägen jön Guntherrel és megint megkínálják Siegfriedet a varázsitallal, a melynek hatása alatt ismét visszaemlékszik mindenre. Elmondja hőstetteit, hogyan jutott a madarak csicsergése utján Brünnhildáiioz, a kinek szerelmét élvezte. A mikor Hägen kiáltására megakar fordulni, ez hátába döfi lándzsáját. Siegfried, Brünnhildére emlékezve, meghal. Tetemét pajzsra fektetik és a halotti induló hangjai mellett Gutrunnehoz ^viszik. Változás. A Gibichungok csarnoka. Gutrune fájdalmasan sir Siegfried holtteste felett és megtudja Gunthertól, hogy Hagen ölte meg a férjét ás most követeli a gyürüt. Gutrune megtagadja a gyürü átadását s a mikor azt Hägen erőszakkal elakarja venni, a halott Siegfried keze fenyegetőleg megmozdul. Siegfried holttestét máglyára helyezik, a melyet Brünnhilde gyújt meg, miután a gyürüt magához vette. A mikor már felcsapnak a lángok, Grane lovára száll ás a lángtengerbe vágtat. A Rajna vize elborítja a tüzet. A sellők kiragadják a gyürüt. Hägen alakarja tőlük rabolni, de a sellők lehúzzák magukkal az örvény mélyére. Az égen hatalmas tűzsugár mutatkozik, a mely egyre terjed. Mindayájan lesújtva bámulják az égi tüneményt. Megkezdődött az Istenek alkonyai Egy órára nézzük meg az »Apolló« szinház előadásait, VIII., Népszinház-u. 1—3. Népszinház mellett Előadások délután 4-től folytatólag éjfélig. VIGSZUNHAZ. <A kis trafikoslány» szövege. I. felvonás. Grandierné asszony, egy derék erdész özvegye, nyugodtan él Chateu-Thierryben, a hol trafikjogot kapott. Périne, öreg cselédje támogatja a kis Miquette, egyetlen leánya, nevelésében. Miquette jó leányka és szívesen jár misére, de még örömestebb hallgatja a színészeket és az este is rajongással élvezte valami kóbor trupp előadását. Annál fogékonyabb most az ilyenek iránt, mert nagyon szerelmes a fiatal Urbain grófba, a ki bár nem is dohányos, tömegesen veszi a dohányt, csakhogy alkalma legyen Miquettet látni. Urbain nagyon féléDk fiu, de végre mégis sikerül szerelmet vallania, de akármilyen boldoggá teszi ez a vallomás a fiatalokat, nagy veszély fenyegeti őket, mert Urbain nagybátyja, La Tour-Mirande márki megtudja a dolgot és mint „A kaméliás hölgy" öreg Duvalja, megjelenik, hogy beszéljen a Miquette fejével. A bácsi ugyanis azt akarja hogy Urbain vegye el a gazdag Mercadier kisassszonyt. Az öreg márki annyirp terrorizálja Urbaint, hogy ez otthagyja Miquettet és végül Miquette is lemond a fiatal emberről, mert az öreg azzal biztatja, hogy Párisban nagy művésznőt csinál belőle. Ebben segítségére van Moncbablon, a vándorszínész is, aki előző este annyira tetszett Miquettenek és a ki kopott czivilruhában is imponál neki. La Tour-Mirande rábírja Miquettet, hogy szökjék Párisba, a hol neki szép kis villája van. II. feivonás. Miquette a márki házánál van Naiv hitében csakugyan azt hiszi, hogy La Tour-Mirande hátsógondolat nélkül akar belőle művésznőt faragni. Az anyját is értesítette és a márki nagy ijedelmére Grandierné asszony is megjelenik. La Tour-Mirande mégis remél. Szakit kedvesével, csakhogy annál többet lehessen Miquette-tel, a kit Monehablon primadonnának szerződtet. Grandierné nem akar elmaradni a leányától és szintén odaszerződik a színtársulathoz. III. felvonás. Miquette ünnepelt művésznő lett. Urbain még mindig szereti, de most már a leányka nem akar az övé lenni, nem mintha hűtlenné vált volna hozzá, de nem akar betolakodni olyan családba, a hol nem szívesen látják. Aztán meg a házasság véget vetne művészi pályájának. Szerencsére az öreg márki időközben atyailag szereti meg Miquettet és szivével inkább a még mindig szép Grandierné asszony felé fordul. Miquette anyját megkéri és aztán ráperancsol Miquettere, hogy legyen az Urbain felesége. »A tolvaj« szövege. I. felvonás. Lagardes Raymond gazdag kereskedő, a ki uri kényelemben él háromszázaser fraknyi évi jövedelméből. Szeretét megoeztja fiatal második felesége, Isabelle és első házasságbeli fia, Fernand között. Tourainei kastélyában vendégül fogadja a Voysin házaspárt, régi pajtását Richárdot és annak fiatal feleségét, Marie Louiset, a ki hamarosan bizalmas barátnője lesz Isabelienek. Marie Louise fanatikusan szereti férjét és ilyformán természetesen ügyet sem vet a szegény kis Fernandra, a kinek alig husz esztendős szivében lángoló érzelem ébred a gyönyörű asszony iránt. Az emiitetteken kivül még egy ember tartózkodik a kastélyban, bizonyos Zambault, a kiről azonban hamarosan kitűnik, hogy tulajdonképen Gondoinnek hívják, vizsgálóbíró volt és Lagardes azért hivta meg, hogy egy házitolvaj nyomára vezessen, a ki egy idő óta megdézsmálja a pénzes szekrényt. Gondoin Fernand gyanús viselkedéséből arra következtet, hogy a tolvaj csupán Fernand lehet. Mindannyian le vannak sújtva. Ki vállalkozik arra, hogy Fernanddal közölje a borzalmas gyanút? Marie Louise vállalkozik rá, ki is siet a kertbe, hogy Fernanddal beszéljen, de azzal ion vissza, hogy nem találkozott a fiatal emberrel. Pedig tudjuk, hogy Fernand éppen az asszonyt várta. Csakhamar megjelenik Fernand is és némi habozás után beismeri, hogy a lopást ő követte el. Z7. felvonás. Richard és Marie Louise viszszavonultak szobájukba. Richard mély részvéttel viseltetik barátjának szerencsétlensége iránt, nem bir abba beletörődni, hogy Fernand lenne a tolvaj. Maga is próbálkozik, hogy igaz-e, hogy egy késsel fel lehet feszíteni a szekrényeket. A kísérlet borzalmasan sikerül, Richard a felesége fehérneműi közt hatezer frankot talál, a melyről izgalmas vallatás után kiderül, hogy lopott pénz. Kiderül, hogy Marie Louise, csakhogy lépést tarthasson barátnőjének elegancziájával, lopott és aztán rábírta Fernandot, hogy vállalja el a tettességet. Az asszony kétségbeesetten mondja el, mikép került be egyszerre az előkelő, gazdag társaságba, uzsorások karmaiba és végül is lopásra vetemedett. Richard már-már megbocsát, de egyszerre csak rémes gyanú ébred benne: Miért áldozza fel magát Fernand ? Bizonyos, hogy a fiatal ember a Marie Louise kedvese. Es ezt a gyanút az asszony nem tudja eloszlatni. III. felvonás. Lagardes megtört szívvel száműzni akarja fiát Braziliába. A szegény fiu el is búcsúzik, távozik a szörnyű váddal terhelten, de ekkor kitör Marie Louiseból az igazság szava, bevallja a lopást. Richard most ismét azt hiszi, hogy felesége a kedvesét akarja megmenteni, de az asszony ebben a tekintetben tisztázza magát és most a házaspár távozik Brazíliába, hogy Marie Louise ott expiáljon. Egy orara nézzük meg az »Apollo« szinház előad* sait, VIII., Népszinhaz-u. 1—3. Népszínház mellek. Előadások* délután 4-től folytatóiig éfjétig. Bankettek, ünnepélyek lakodalmak, valamint tanczmulatságok, alkalmaból ocTfolrklraf székeket, evőkölcsön ád eszközöket, porczellan és üvegnemüeket, stb. a legjutányosabb dijiK mellett. Glück Márton, Budapest; Hajósut üa 17. sz. Telefon 80—61. Állandóan nagy va szték kávéházi és vendéglői felszerelésekbe n Meghallgatás minden vételkényszer nélkül. w w« 1. ipótvárosi HIRDETÉSEK felvétetnek e lap Gerlóczy-utcza 1. = kiadóhivatalában Telefon: 9—40. VízjyígyfaKzet j ( V. ker., Báthory-utcza 3. sz. ) < Külön nő-osztály* >