MAGYAR SZÍNPAD 1907. május (10. évfolyam 119-149. sz.)
1907-05-20 / 138. szám
Magyar Színpad* melléklete. (138. IZLM M. KIR. OPERAHÁZ. »Carmen« szövege. Első felvonás. Szabad tér Sevillában. Balról az ősrégi laktanya, szemben egy dohánygyár. Katonák az őrség előtt. Micaela jő. Moralés hivja, hogy jöjjön be hozzájuk. Az vonakodik, mert José-t keresi s elfut. Őrségváltás. Gyermekek kórusa. Munkásnők jönnek ki a dohánygyárból s a katonák köré sereglenek. Fiatal legények követik Carment kérve, hogy menjen velük. Carmen gúnyolja őket. Kifejti, milyen a czigányleány szerelme. A munkásnők elvonulnak. Micaela visszatér és beszél Jóséval. Levelet hoz az édesanyjától, továbbá pénzt s mint Macaela kedves naiv kaczérsággal mondja, egy anyai csókot! A munkásnők berohannak segélyért kiáltva: Carmen verekedik egy leánynyal. Zuniga kiküldi José-t néhány katonával, hogy fogják el. Carmen daczosan énekel válasz helyett, miáltal José-t egészen kétségbeejti, kit nem hagy érintetlen a szenvedélyes czigányleány kaczérkodó játéka. Sikerült is rábirni José-t, hogy oldja meg kezén a kötelet s ha majd bekíséri, engedje őt elfutni. Jutalmul találkát igér neki a Pastia korcsmájába. Jósé egész elbűvölve fogad szót. Carmen megszökik, Jósét büntetésből elfogják. Második felvonás. A Pastia korcsmája. Carmen, Frasquita és Mercédes mulatnak. Escamillo, a bikaviador jő többek kíséretében. Majd eltávoznak. Zuniga kéri Carment, hogy jöhes seD vissza hozzá éjjel. Carmen nem engedi meg Zuniga kijelenti, hogy mindannak daczára vssza fog térni s eltávozik. Csempészek jönnek s felkérik a lányokat, hogy kisérjék el őket éjjeli kalandozásukra. Ha csalafintaságról van szó, mindig jobban sikerül, ha asszony is van a dologban. Mind ráállanak, csak Carmen vonakodik. Hallotta, hogy ma szabadult ki Jósé a fogságból és biztosra veszi, hogy még az éjje el fog jönni. Jósé csakugyan megérkezik, már messziről hallatszik vidám éneke. Carmen szerelemittasan fogadja, tánczolva dalolva tiszteletére. De nemsokára hallatszik a kürtszó, mely a katonákat hazahívja. Jósé távozni akar. Carmen gúnyolja, hogy elfut a szerelem elől I ,Én pedig ugy szerettelek! De menj csak!" Jósé biztosítja, hogy őrülten szereti. „Akkor jönnél hívásomra s megszöknél velem! „A zászlót hagyjam el, melyre esküdtem? Soha!" szól határozottan Jósé, midőn egyszerre kopogtat az ajtón Zuniga és bebocsáttatást jkér. Carmen visszautasítja, ekkor Zuniga betöri az ajtót és elküldi José-t, de az nem fogad szót. Majd kardot rántanak egymásra, mire Carmen behívja a csempészeket, a kik pisztolyt fognak Zunigára és elvezetik. Jósé számára nincs többé visszatérés, csatlakozik a csempészekhez. Harmadik felvonás. Egy hegyszakadék. A csempészek jönnek le a hegyről dugáruikkal. Többen előre mennek az utat kémlelni. Frasquita és Mecédes kártyát vetnek. A Carmen kártyái halált mutatnak. Majd elvonulnak mind és csak Jósé marad vissza fedezetnek. Micaela arra veszi útját s elrejtőzik, de Jósé nem veszi észre. Majd arra jő Escamillo és elmondja Jósénak, hogy Carment szereti és nem eredménytelenül. Egymásra rontanak, hogy a kés döntsön köztük, midőn Carmen visszajő és közéjök veti magát. Majd észreveszik a csempészek Micaelát és a szinre vonszolják, hol elmondja, hogy José-t keresi, mivel anyja haldoklik. Jósé nem bir megválni Carmentól, de az gúnyosan elűzi. Jósé megy, de dühösen odavágja Carmennek hogy nem szabadul meg tőle, csak a halál által. Negyedik felvonás. Az aréna előtti térség. Ballet. Fényes felvonulás a bikaviadalhoz, Escamillo karján halad Carmen, kinek barátnői hirül hozzák, hogy Jósé utána leskelődik s kérik, hogy ne is mutatkozzék. Carmen nem hajt a szóra s daczosan várja be Jósét az aréna előtti üres térségen. Itt Jósé könyörögve esd Carmen szerelmeért, melyért mindent meg tesz. Carmen nem tud hazudni, kijelenti, hogy köztük örökre mindennek vége, most Escamillot szereti s eldobja azt a gyürüt, mit Jósétól kapott. Annak az a legdrágább emléke édes anyjától. Féltékeny dühében már alig türtőzteti magát, midőn az arénából győzelmi zaj hallatszik. Carmen szeme ragyog a büszke diadalérzetben. Ezt már nem birja Jósé elviselni. Még egyszer megkérdi Carment, akarja-e követni s annak tagadó válaszára a nyilt téren leszúrja. Az arénából diadalittasan vonul ki Escamillo. Jósé zokog Carmen holtteste fölött. KIRÁLY SZÍNHÁZ. A «Jánoa vitéz» azövege. f Első felvonás. A faluvégén búcsúznak a ] hányok a hadba induló huszárokról. A három , izinü lobogóra a piros pántlikát Iluska, a falu legszebb virágszála, köti rá. Szegény Iluskót halálra kínozza gonosz mostohája; a kis árvának egyedüli öröme, minden boldogsága Kukoricza Jancsinak, a derék bojtárlegénynek szerelme. De ennek az idyllnek is vége szakad, A gonosz mostoha pénzért felbéreli a falu csőszét, hogy hajtsa a tilosba Jancsi nyáját és mikor ez megtörténik: Jancsinak menekülnie kell a nép dühe és a reá váró büntetés elől. Bucsut vesz Iluskájától, felcsap huszárnak és megy világot látni, de megígéri szerelmesének, hogy soh' sem feledkezik el róla és száz halálból is vissza jön érette, kis menyasszonyáért. Második felvonás. A franczia király udvarában nagy a szomorúság: a török megnyerte a csatát, veszendőbe a francziák királyának koronája, országa. Ekkor megérkezik hős huszáraival János vitéz — a ld sok hőstettéért nyerte •zt a nevet — és a szép franczia királyleány kérésére vállalkozik az ország megmentésére. Harczba indul és elkergeti, leveri a tatárt. A franczia király hálából felajánlja neki országa felét és leánya kezét. De János vitéz — általános álmélkodásra — visszautasítja a királylány kezét: Iluskájára gondol, hozzá vágyik vÍ3Sif a szive, lelke. Furulyaszó hallatszik: porlepte, szomorú huszár érkezik. Bagó, a trombitás, a ki meghozza a dermesztő hírt Jancsi falujából, hogy Iluska nincs többé. A gonosz, mostoha rossz bánásmódja halálba kergette. El hoz egy rózsát Jancsinak, azt a rózsát, a melyik Iluska sírján nőit. Jancsi — megtört sziwel, kinas fájdalommal lelkében — bucsut vesz a franczia király udvarától és elindul Bagóval, hogy a halálban felkeressék szivük közös szereimét, Iluskét. Harmadik felvonás. Jancsi és Bagó vándor utjukban érkeznek az filét tavához. A gonosz mostoha, mint rut boszorkány, megkísérli Jancsit elcsalni a tó környékéről, de Jancsi a tündérek énekéből megtudja, hogy hol ven és hogy Itt feltalálhatja elveszett Iluskáját. Az iluska sírján nőtt rózsaszálat bedobja az filét tavába, a tóból virágok, rózsák nőnek és előtűnik a tündérek birodalma, a hol Iluska a tündérkirálynő. A két szerelmes boldogan talál egymásra és Jancsit rábírja Iluska, maradjon meg Tündérországben a tündérek királyának, Jancsi beleegyezik, de mikor e távozó Bagó azomoro nótája feles ndül a furulyán, nem bir magával és ufár:?a rohan, haza: szép Magyarországba. Iluska sem maradhat, hasztalan kérlelik a tündérek, Jancsija utánasiet és együtt, egymást átölelve, örök szerelemben egyesülve, érkeznek beza, estének idején, a faluvégre, Iluska jól ismert kis házába. Bagó pedig, siratva e maga elvesztett boldogságát, lepihen a patak partjára. Egy órára nézzük meg az »Apolló« szinház előadásait, VIII., Népszinhaz-u. 1—3. Népszínház mellett. Előadások délután 4-től folytatólag éfjélig. e|s Soványság «|= düJ Medménjtöl kllírl rar a dr, William Hír aj tarnál fcx amdöl nedmánjtfil kilórt liu a dr. William Hír aj taaár amerikai eidtippora. Soványak tartói, nép leli lek. .domokil •vernek ; hólfyek remek keblet, 8 hét alatt 20 kilo r»« apodáaóil lotállái. Vérszegényei*, Idegenéi, lápkór aller * bajotoknak nélkfUóihetetlen ezer. Kitüntetve: Q London 6» Hamborg])zn. KSztSnölevelek minden i dehozonkint haiznélati ataaitozeal 1 forint 10 ki. Balázs Mór B. Budapest^ VH., István-nt 11., II. em. 1, Kapható: Törik Jóistl gyógyszertárában, Király-ntaza Mádor-gyógyeiertárban, Váozi-kórnt 1T. NEMZETI SZÍNHÁZ» A »Mary Ann« szövege. Első felvonás. Történik egy londoni bon* teng house előcsarnokában, a hol Mary Ana egyszerű mindenes cseléd. Ugyanabban a házban lakik egy Lancelot nevű német zeneszerző, egy igazi arisztokratikus gondolkodású német báró, a kinek művészetéért a szegény cseléd rajong. Lancetot természetesen tudomást sem vesz a leányról; egy este azonban, midőn a báró egyik barátjával poharazik, mámorában megfeledkezik magáról és a piszkos, szurtos leányt szánalomból magához vonja és megcsókolja, a mi nagy boldogságot okoz a leánynak. Lancelot a mint meglátja a cseléd durva keaét, kijelenti, hogy majd keztyüt veez neki és ezentúl mindig abban kel! előtte megjelennie. Megismerkedünk Lancetot Péter nevü barátjával is, egy tea-ágenssel, a ki titokban zeneszerzéssel is foglalkozik. Egyik szerzeménye ápea most legt „gassenhaw"-je London nak. Második /fetafcóte, -Ugyanott, baoeeti* Mohájában. Lancelot es Mary Ann között a viraeny lassankint tovább fejlődik. Mary Aon a Laneelot által vásárolt keztyüt hozza fél, a mikor csak belép a szobájába. Lancelot sehogysem tudja elhelyezni kompoziczióit, olyan nélkülözésekkel küzd, hogy kénytelen Londonból menekülni. Elhatározza, hogy a leányt is elviszi magával, természetesen cselédnek. Harmadik felvonás. Ugyanott. Készülődnek az utazásra és megbeszélik, hogyan távozzanak feltűnés nélkül, hogy a leány semmi gyanúba ae keveredjék. Egyszerre azt a hírt hozzák Lancelotnak, hogy Mary Ann nem szolgálhatja ki többé, mert milliókat örökölt egy amerikai rokonától. Most már szó sem Met arról, hogy magával vigye, bár a leány heUaai sem akar a szakításról. Lancelot önérzete nem engedi, hogy milliomost vegyen el és távozik, Mary Ann pedig zokogva borul a kanárijára. IV. felvonás. Mary Ana nyaralójában, §t évvel később. A legelőkelőbb társaság van együtt. Épen jótékony bazárt rendez a társaság, a közreműködésre megnyerték a legnépszerűbb zeneszerző La n ce to t-1 is. Bc megjelenik a nélkül, begy sejtené, hová hívtak meg. Laoeelotbaa most fejlődik most már egyformák, megkéri a azt válaszolja, hegy lehetetlen; a kétségbeesett Lancelot-t, da cselédnek öltözve és a visszatér te azt mendjs, hogy igy ségce 4 h á za ss ág. s miután D norr BUDAPEST LIKIÜR KOSSUTH LAJOS UTCfl4s2. ÁRUSÍTJA R LtG52t"RENC5£5EßB OSZT.SORSJEGYEKÉ 8UT0R tömör keényfából Neuschlosz Ödön és Marczel czeg gyártmánya. /Teljes hálószobák (2 ágy, 2 szekrény, mosdó, 2 éjjeli szekrény csiszolt tükörrel és márványnyal. 180 fovlnt Díszesebb kivitelben politúrozva 230 forint. Kizárólagos eladás: SZÖTS SIMON "telepe" 8 Budapest, IV., Kossuth Lajos-u. 15. Telefon 87—2 Telefon 87—25. Különlegességek: szőnyegeit, függönyök, ágy neműek, vas-, rézbutor o c és az összes lakberendezési csikkekben. í
