MAGYAR SZÍNPAD 1907. február (10. évfolyam 32-59. sz.)

1907-02-10 / 41. szám

2 1907 február 10. Fedák Sári levele „a Magyar Színpadihoz. A Magyar Színpad tegnapi számában befejeztük közléseinket a Fedák-szavazás intimitásairól és ebből az alkalomból nem mulaszthatjuk el, hogy köszönetünket ne fejezzük ki olvasóközönségünknek, a miért oly tömegesen érdeklődött e színházi kérdés iránt. A „Fedák-ügyet" tehát lezárjuk és az ügyben az utolsó szó a — Fedák Sárié. A művésznő ugyanis arra a nyilt levélre, melyben február 3 án bejelentettük neki a szavazás eredményét, a következő választ küldte szerkesztőségünknek: Nagyságos Márkus József urnák, a „Magyar Színpad" szerkesztőjének. Szívesen olvastam a Magyar Színpadban nevemre czimzett levelét és köszönettel nyugtázom a reám vonatkozólag küldött szavazatokat. Kérem, hogy tolmácsolja hálás köszönetemet lapja közönségének. Hisz oly megható módon kelt a közönség az én pártomra, hogy művészi pályám egyik legszebb jutalma lehet az, hogy szeretetével megmaradt mellettem, bátorítva és lelkesítve. Dicsekvés nélkül mondhatom, hogy a szavazás ily eredményére feltétlenül számítottam, ámbár a közönség megszavaztatását nem helyeseltem és ellene — a mint ön levelében is említi — tiltakoztam. Helytelenítésem és tiltakozásom nem a miatt keletkezett, mintha az eredménytől féltem volna, hanem egyszerűen azért, mert a kérdés felszínen tartásái sem a közönséggel szemben, sem magammal szemben nem véltem időszerűnek. Ugy gondoltam, hogy a midőn az a rettenetes igazságtalanság történt velem, a mikor ellenségeim és irigyeim pár órára győzedelmeskedtek felettem, már ugyanakkor egy nap alatt legyőzte őket az igazság. Ugy gondoltam, hegy ezzel legalább egyik részről az ügy be van fejezve. Miképen nyugodhattam volna meg szó nélkül és tiltakozás nélkül ama kérdés felvetésébe, hogy bűnös vagyok-e én? Szükséges-e magyaráznom, hogy nem csak egyénileg, de általában a művészi pályán foglalatoskodó nőkkel szemben mily iszonyatos megaláztatást jelent például az a vád, hogy egy művésznő vétkezik akkor, ha vagyonát tisztességesen szerzi, ellenben az volna a helyes, hogy ha egyéb uton jutna hozzá? Bűnösnek mondottak továbbá azért is, mert derék uri családból származom s erre a származásomra büszke vagyok. Hát én ezzel szemben egyszerűen hitványnak tartom azt, a ki szüleit meg nem becsüli és akár jó sorsában, akár rossz sorsában nem tiszteli. Avagy talán azért lettem volna bűnös, mert végtelen ambiczióval rajongtam a színpadért, de mindig utáltam a képmutatást, a szineskedést, a hizeigést és megvetettem mindazon méltatlan módokat, a melyekkel a színpadon kivül barátokat és dicsérőket lehet szerezni. Erős hitem és meggyőződésem volt mindig, hogy senki, a ki lelkiismeretével számot vet, engem bűnösnek nem tarthat, még legnagyobb ellenségeim egyike sem. De hát hagyjuk ezt. A színpadra vissza kellett térnem, mert meggyőződtem a felől, hogy ha félre állottam volna, ez által megbántom azokat, a kik szeretnek és hogy ez által igazságtalan lennék a leghívebb közönség iránt, épp ugy, mint magam iránt. Beöthy László, a mikor visszatérésemkor szerződtetett és első fellépésem alkalmával az ő cselekedetét és az én elhatározásomat a közönség előtt ismertette, nagyon érthetően megmagyarázta az erkölcsi indokokat. Aztán pár perez múlva újra a színpadon állottam kint és éreztem a közönség szimpátiáját. Hogy ha csupán ennek az estnek a benyomása lenne az elégtétel az én üldöztetésemért, már elmondhatnám, hogy megkaptam mindent, a mit elégtétel gyanánt várhattam. A mit a Magyai Színpad közönsége nyújt, szintén idetartozik és ugy fogadom, mint egy hatalmas tapsvihart mely minden disszonáns hangot elnyom. És mivelhogy ezt a tapsvihart nem Kerestem, de sőt el akartam hárítani magamtól, annál inkább elhiheti szerkesztő ur, hogy a köszönet, a mit érette a közönségnek és önnek mondok, őszinte s szívbeli köszönetet. Budapest, 1907. febr. 9. Fedák Sári. Budapesti színpadok. , BMapmt, február 10 A Magyar Királyi Opetcház érdekes és változatos műsorát olvasóink az Operaház szinlapja alatt találják. A Nemzeti Színház szombati újdonságáról lapunk más helyén szólunk. Wilde darabja vasárnap kerül másodszer, jövő hétfőn harmadszor előadásra. Pénteken érdekes jubiláris előadás lesz: Maeterlinck Monna Vannd-ja ötvenedszer kerül előadásra. Jövő vasárnap délután a Mirette szerepel a műsoron. * A Vígszínház hetét természetesen a nagysikerű Déryné ifiasszony dominálja, a melynek összes eddigi előadásaira az összes jegyek elkeltek. Herczeg Ferencz kitűnő müve hétfőn, szerdán, pénteken és jövő vasárnap kerül szinre; A tolvaj, Bernstein szenzácziós színmüve kedden, csütörtökön és szombaton kerül szinre, Góthné-Kertész Ellával a női főszerepben. * A Magyar Színház- ban A vig özvegy ma este hetvenötödször kerül szinre. Mindeddig ez előadások teljesen zsúfolt ház előtt folytak le, s a darab jegybevétele meghaladja a kétszázezer koronát. A mai estén, mint emiitettük, háromszázadik olyan előadása lesz a Magyar Színháznak, a mikor Lehár- darab kerül szinre. A most következő héten ismét minden este A vig özvegy-et játsszák, jövő vasárnap, február 17-én délután pedig A drótostót, Lehár másik népszerű operettje van műsoron. « A Kirdlyszinház-ban kedden ismét műsorra kerül Blaha Lujzával Pásztor Árpád nagysikerű darabja, A harang, mely aztán szerdán, pénteken, szombaton és vasárnap kerül előadásra. Hétfőn este Fedák Sári lép fel a János vitézben, csütörtökön pedig érdekes vendégszereplés lesz Petiáss Sári lép fel A sogun női főszerepében. A kedves amerikai operettben jövő vasárnap délután is fellép Petiáss Sári. • A Népszínház hetének eseménye A kis szökevény reprize, a női főszerepben Kiiry Klárával. A kiváló művésznő a pompás angol operettben csütörtöktől kezdve minden este fellép. Hétfőn a Vörös sapka, szerdán a Katinka grófnő, jövő vasárnap délután a Nebántsvirág, Kiiry Klárával a czimszerepben, kerül előadásra. A kulisszák mögül. Budapest, február 10. „Az eszményi férj". — A „Nemzeti Színház" szombati újdonsága. — Wilde Oszkár neve ma már világszerte ismert. Különös és érdekes véletlen, hogy ezt a nagystílű, előkelő izlésü, modorú angol irót az egész világ színházi közönsége előtt egy — opera tette közismertté. A Stiauss Richard Salome-ja, mely tudvalévően a Wilde csodaszép drámájának a megzenésítése. Kisebb körben már régóta értékelték a zaklatott életű, tragikus sorsú angol iró finom munkáit, de az őt megillető helyet Európa legelőkelőbb színpadain mindössze talán egy évtizede foglalja el. Most azonban — tizenöt esztendővel halála után — a Strauss Richard világsikere révén világhiresség lett Wilde Oszkárból is. A Nemzeti Színház VW/cte-bemutatóra készül. Somló igazgató figyelme már évekkel ezelőtt Wilde drámáira irányult és még a bécsi VV/We-sikerek előtt előadatta a Lady Windermete legyezöjé-t, majd a Jelentéktelen asszonyt. Különösen az előbbi igen nagy sikert aratott és állandó darabja lett a Nemzeti Színház műsorának. Szombaton Wilde: An ideal husbandczimü színmüvét mutatja be a Nemzeti Színház Az eszményi férj czimen, ezzel a szereposztással: AI esiményl férj. Színmű 4 felvonásban. Irta: Wilde Oszkár. Fordította: Moly Tamás. Személyek: Lord Caversham Viscount Goring, fia Robert Chiltern, államtitkár ... Vicomte de Nanjac, attaché Mr. Montford Mason, komornyik Phipps, Lord Goring inasa & i >..... Lady Chiltern ... Lady Markby Co untess of Basildom — Mrs. Marchmont Miss Mabel Mrs. Cheveley Gál Dezső Mihalyfi Kürthy Bónis Faludi Hajdú Narczisz Deák Cs. Alszeghy I. Helvey L. V. Molnár R. T. Vízvári M. D Ligeti J. Lánczy I. Wilde-nak ez a darabja a legnagyobb sikerrel járta be a nagy európai színpadokat. Különösen Németországban és Bécsben volt nagy sikere, a hol a Burgszinház-ban Ein idealer Gatte czimen nem kevesebb, mint nyolczvan előadást ért meg eddig. Kétségtelen, hogy a magyar közönség — melynek körében Wilde egyike a legnépszerűbb modern íróknak — hasonló érdeklődéssel fogja fogadni a Nemzeti Színház újdonságát. —Y.— Színházi pletykák. Budapest, február 10. Utazás „Déryné ifiasszony" körül. (A drága páholy. — Az egyik nagypapa. — A másik nagypapa.) Az idei színházi szezón egyik legnagyobb eseménye Herczeg Ferencz uj színjátéka, a Déryné ifiasszony, a mely hatalmas sikert aratott a premieren és kétségtelen, hogy állandó müsordarabja marad a Vígszínház- nak. Mi sem bizonyítja jobban a közönségnek valósággal izgatott érdeklődését a Herczeg- premier iránt, mint az, hogy a bemutatóra 200, 300, sőt 400 koronát is Ígértek egy páholyért. Csak azért nem dult a Déryné ifiasszony körül a legnagyobb agiotage, mert mindenki boldogan és féltv - őrizte a premierre jó előre megváltott jegyét. A premier előtt való napon egy dúsgazdag lipótvárosi bankár telefonon kétszáz koronát igért a Vígszínház pénztárosának, ha szerez neki egy páholyjegyet a Déryné ifiasszony bemutatójára. — Szívesen adok ugyanily összeget önnek egy páholyért — felelte Varga, a pénztáros — mert kétségtelen, hogy még ezenfelül keresnék rajta vagy száz koronát .. . * A Déryné ifiasszony főpróbája előtt egy kellemes arczu fiatal ember kopogtatott be Faludi Miklós igazgató szobájába. Arra kérte az igazgatót, hogy engedje meg neki, hogy végignézhesse Herczeg darabjának a főpróbáját. Az igazgató kérdésére, hogy miért és milyen czimen kíváncsi a darabra, azt felelte: — Ebben a darabban szerepel az én nagyapám is és szeretném látni őt a színpadon I Faludi Miklós csodálkozva nézett rá: — Az ön nagyapja játszik a darabban? De hát kihez van szerencsém ? — Egressy, miniszteri hivatalnok vagyok 1 — mutatkozott be a fiatalember. — A nagy Egressy Gábor unokája .... Szeretném látni, hogy Tanay ur hogy ábrázolja az én nagyapámat, a ki mint ifjú jelenik meg a Déryné ifiasszony-ban. Az igazgató erre természetesen bevezette a főpróbára Egressy Gábor unokáját, a kitől a főpróba után megkérdezte: — Nos, hogy tetszett önnek a nagypapa? — Őszintén szólva — felelte Egressy unokája lelkesen — alig hiszem, hogy a nagyapám