MAGYAR SZÍNPAD 1907. február (10. évfolyam 32-59. sz.)
1907-02-05 / 36. szám
1907. febru<- 5. ri KÜR. OPERAHÁZ. A »Tosca« szövege. Az első felvonás Szent-András templomában játszik, Rómában. Angelotti politikai államfogoly, a san Angelo erődből megszökvén, a templomba menekül. Mivel lépéseket hall, a sekrestyében rejtőzik el. Cavaradossi Mario festő a templomban munkájához fog, megemlékezvén kedveséről, Tosca Floriáról, az időbeli hírneves énekesnőről. Angelotti megismerteti magát elvtársával, Cavaradossival, ki nyarilakának kulcsát adja át neki, hogy ott elrejtőzzék. Tosca jő kedvesével közölni, hogy a mai estét együtt tölthetik, mibe Cavaradossi nehezen egyezik bele, mert szeretné előtte is eltitkolni Angelottit. Tosca, a szerelmes nő csábító erejével ráveszi, hogy az este találkozzanak. Cavaradossi meggyőzni igyekszik Toscát arról, hogy féltékenysége alaptalan, mi sikerül is néki és Tosca elhagyja a templomot. Ágyúlövés jelzi, hogy a fogházban észrevették Angelotti szökését, ki menekül a templomból s vele együtt eltűnik Cavaradossi is, hogy gyanút nem keltve, az utcza népe közé vegyüljön. A rendőrfőnök: Scarpia kémeivel a templomot kutattatja ki, majd az előkerített gyámoltalan sekrestyés szavaiból arra következtet, hogy Angelotti a festő segítségével szökött meg. 1 udván, hogy Tosca Cavaradossi kedvese, Toscától igyekszik a titok nyomára jönni. Közben a templom megtelik ajtatosokkal, kik a pápa áldását várják. Scarpia megesküszik, hogy rájön a menekült nyomára és Toscát is magáévá teszi. A II. felvonás a rendőrfőnök, Scarpia lakásán játszik. Scarpia monológja után gavott hangzik át a szomszédos királyi lakból, hol nagy ünnep van. A gavott után korált hallunk, mely ellentétképen kiséri az időközben odahurczolt Cavaradossi vallatását és konok tagadását. Scarpia nem tudván jó szóval a festőt vallomásra birni, a mellékszobában levő kínpadra vetteti. Ezalatt Toscát a királyi palotából áthozták s most tőle akarják kicsikarni a valót. Tosca egy ideig ellentáll, végre nem tudván kedvesének borzalmas jajkiáltásait tűrni, megvallja Angelotti rejtekhelyét. Tosca vallomása után Scarpia a kínzásnak véget vettet. Az ájult és vérző Cavaradossi csak később jut annak tudatára, hogy Tosca a rejtekhely elárulásával szabadította meg kinjaitól; szörnyű dühre gerjed, megátkozza kedvesét és a hóhér Scarpiát és a szabadságot élteti, mig a poroszlók kihurczolják és börtönbe vetik, honnan másnap a /vesztőhelyre kell jutnia. Tosca kedvesének életéért könyörög, mire Scarpia megígéri, hogy a gyanús megkegyelmezést leplezendő, vaktöltés puskákkal fogja a festőt színleg ag; onlövetni, ha Tosca szerelmével megajándékozza Nagy lelki tusa után Tosca belemegy az alkuba, mig azonban a szabad menetlevél megírásával foglalatoskodik Scarpia, Toscában az asztalon heverő kés látására felébred a gondolat, hogy a gyü lölt Scarpiát megöli. Ezt megteszi és menekülni óhajt, midőn meglátja, hogy a menetlevél a holt Scarpia kezében maradt. Iszonyát legyőzve, kiveszi azt a halott görcsösen összeszorított ujjaiból és két gyertyát, feszületet helyezvén a holttest mellé, kimenekül. A harmadik fölvonásban harangok kongása közben tárul elénk hajnalszürkületben az alvó Róma. Szin a fogház piateauja. Majd a legelő felé tartó pásztorfiu naiv dala hangzik fel. Megjelenik Cavaradossi ós keseregve töpreng korai végén. Majd jő Tosca, a ki szabadulásának hírét hozza, elmondván neki azt is, hogy Scarpiát megölte. A jelenetnek a kivégzésére megjelent katonák vetnek véget; Cavaradossi a puskák csöve elé áll, Tosca egy oszlop mögé állva szemléli a jelenetet, melynek láttára (bár tudja, hogy csak színlelt lesz), borzalmas sejtés fogja el szivét. Ez meg is valósul, mart Scarpia a színlelt kivégzést csak megígérte, de be nem tartotta. Miközben a nép, ki Scjrpia megöletését meghallotta, elfogatására Jjpsca a Mbfi A mélységbe veti magét. - - .-^roxjt Egy órára nézzük meg az »Apolló« szinház előadásait, VIII., Népszinház-u. 1—3. Népszínház mellett. Előadások délután 4-től folytatólag éjfélig. A női arcz bájossága, váll, kar fehérsége, a női kéz finomsága a Bndai dr.-féle „GYÖNGYY IR Á G-C RÉ M E" használata által jelentékenyen fokozható. Kis tégely 1 kor. Nagy tégely 1 kor 50 fül. Budapest, „Városi gyógyszertár" Váczi• s Klgyó-ntcza sarok. VIGSZCNHAZ. ittK«Bta»«»«t 1******** r f ****-s NEMZETI SZÍNHÁZ. KOTSCHY ERICH első magyar mechanikai szőnyegporoló és megóvó intézet • Hung/lrla-körút 94. Telefon 609, S iSnyegmosás, Javítás, agytoll tisztítás és batsrbsraktárosás. A »Mary Ann« szövege. Első felvonás. Történik egy londoni boaráing house előcsarnokában, a hol Mary Ann egyszerű mindenes cseléd. Ugyanabban a házban lakik egy Lancelot nevü német zeneszerző, egy igazi arisztokratikus gondolkodású német báró, a kinek művészetéért a szegény cseléd rajong. Lancelot természetesen tudomást sem vesz a leányról; egy este azonban, midőn a báró egyik barátjával poharazik, mámorában megfeledkezik magáról és a piszkos, szurtos leányt szánalomból magához vonja és megcsókolja, a mi nagy boldogságot okoz a leánynak. Lancelot a mint meglátja a cseléd durva kezét, kijelenti, hogy majd keztyüt vesz neki és ezentúl mindig abban kell előtte megjelennie. Megismerkedünk Lancelot Péter nevü barátjával is, egy tea-ágenssel, a ki titokban zeneszerzéssel is foglalkozik. Egyik szerzeménye épen most legb „gassenhaner'-je Londonnak. Második fcl&téli. Ugyanott, Lancelot szobájában. Lancelot es Mary Ann között a viszony lassankint tovább fejlődik. Mary Ann a Lancelot által vásárolt keztyüt húzza fel, a mikor csak belép a szobájába. Lancelot sehogysem tudja elhelyezni kompoziczióit, olyan nélkülözésekkel küzd, hogy kénytelen Londonból mene külni. Elhatározza, hogy a leányt is elviszi magával, természetesen cselédnek. Harmadik felvonás. Ugyanott. Készülődnek az utazásra és megbeszélik, hogyan távozzanak feltűnés nélkül, hogy a leány semmi gyanúba ae keveredjék Egyszerre azt a hirt hozzák Lancelotnak hogy Mary Ann nem szolgálhatja ki többé, mert milliókat örökölt egy amerikai rokonától. Most már szó sem lehet arról, hogy magával vigye, bár a leány hallani sem akai a szakításról. Lancelot önérzete nem engedi, hogy milliomost vegyen el és távozik, Mary Ann pedig zokogva borul a kanárijára. IV. felvonás. Mary Ann nyaralójában, öt éwel később. A legelőkelőbb társaság van együtt. Épen jótékony bazárt rendez a társaság, a közreműködésre megnyerték a legnépszerűbb zeneszerző Laneatat-t is. Ez megjelenik a nélkül, hogy sejtené, hová hívtak meg. Lancelotbaa most fejlődik igazi szerelme, s miután most már egyformák, megkéri a kezét. Mary azt válaszolja, hegy lehetetlen; magára hagyja a kétségbeesett Lancelot-t, de pár perez múlva cselédnek öltözve és a keztyüvel a kezén visszatér és azt mondja, hogy így már lehetséges a házasság. Egy órára nézzük meg az »Apolló« szinház előadásait, VIII., Népszinház-u. 1—3. Népszínház mellett. Elöadasok délután 4-től folytatólag éjfélig. A »Miczi herczegnö« szövege I. felvonás. Egy párisi nevelőintézetben. Szergiusz főherczegért, az orkániai trónörökösért, (a ki egy párisi lyceumban folytatja vidám diák-kalandok közepette, tanulmányait) eljön Pecsenyev herczeg, orkániai nagykövet, kíséretével együtt, hogy őt, mint királyt, üdvözölje és magával vigye a követség fogadó estéjére. Az újdonsült király azonban megugrik, két diákpajtásával együtt, hogy mielőtt fejére tenné az orkániai koronát : megismerkedjék Pária éjjeli életével. A nagykövet, Chandel tanárral, kétségbeesve indul keresésére. II. felvonás. A Maxim-féle restaurantban. Pecsenyev herczeg felesége, a ki nem más, mint az »Osztrigás Miczi« név alatt ismert hires Maxim-beli cocotte, megszabadul egy éjszakára férjétől és a Maximba — régi diadalai színhelyére — siet. Nagy örömmel fogadják régi barátai és barátnői, összebarátkozik Arnolddal, Szlovicsin Konstantin követségi tanácsos inasával, a kit grófnak hisz. Majd a lumpoló ifjú királylyal akad össze, a kivel tánezot is jár. A nagy mulatság közepette megérkezik — s> király keresve — Pecsenyev Chandellel; Miczi herczegnö menekül előle Arnolddal, a rendőrök pedig a részeg Chandelt vélvén a királynak, őt czipelik el magukkal. III. fetvonás. Szlovicsin Konstantin lakása. Arnold ura lakására hozza Miczit, kinek cocotte korában viszonya volt Szlovicsinnel. Éppen vacsorához akarnak ülni, mikor a követségi tanácsos hazaérkezik nászutjából, ifjú hitvesével. Arnold Miczit a fürdőszobába rejti el, Szlovicsin belép a fürdőszobába és rémülten ismeri fel Miczit, régi barátnőjét. Fél a botránytól és ezért az időközben megérkező Pecsenyevet kéri fel: küldje el Miczit minden áron. Miczi közben helyet cserél Szlovicsin feleségével, Sabine-al, és Pecsenyev Sabinet nézi Osztrigás Miczinek és elmondván előtte férje viselt dolgait, távozásra kéri. Sabine felháborodva megy el, Pecsenyev, mint a ki jól végezte dolgát, szintén távozik. Szlovicsin pedig ott találja a felesége helyett Osztrigás Miczit. IV. felvonás. Fogadóestély a követségen. Pecsenyev izgatottan várja a királyt. Előbb Chandelt hozzák, mint a királyt, később maga Szergiusz is megérkezik. Pecsenyev, hogy a királyt visszatartsa a lumpolásoktól, állandó barátnőt keres számára és a királyi barátnő állására legalkalmasabbnak Osztrigás Miczit tartja, a kit Szlovicsin ajánl neki. Szlovicsin ugyanis igy vél legjobban megszabadulni régi barátnőjétől és nem is sejti, hogy Pecsenyev az ő feleségét tartja Miczinek. Pecsenyev felajánlja Miczit a királynak, a ki szívesen veszi a közvetítést, találkozik Pecsenyev herczegnö vei, akiben örömmel látja viszont a Maximbeli cocotteot. Megállapodnak, hogy a király másnap délután találkozik Osztrigás Miczivel a Szlovicsin legénylakásán. V. felvonás. Szlovicsin legénylakása. Miczi készül a király fogadására, maga Szlovicsin segédkezik neki. De jő Pecsenyev is és hozza magával Szlovicsin feleségét, a kit Miczinek vél. Szlovicsin rémülten veszi észre a tévedést, feleségével együtt elrohan. Pecsenyev nem érti a helyzetet, beront a másik szobába és ott találja a feleségét. Meg akarja fojtani, az orkániai tisztek kimentik a kezei közül, Miczi bemonekül a másik szobába, egy forgó falon keresztül elmenekül, átöltözik és mint Pecsenyev herczegnö jelenik meg férje előtt. Pecsenyev elbámul a »csodás hasonlatosságon« és bemegy a másik szobába, a hol már várja a forgó falon át visszatért Miczit. Még Pecsenyev kér bocsánatot tőle a »tévedésért«. Majd az érkező ifjú királyt ma gavezeti, a felesége karjaiba. Egy órára nézzük meg az »Apollo« szinház előadasait, VIII., Népszinház-u. 1—3. Népszínház mellett Előadások délután 4-től folytatólag éjfélig. Elószobaszekrények Sei? O T konyha bútorok (jobb minőségben), portál, boltberendezést jutányosán. LAPIDE8, VI., Hajós-u. 27. Alapítva 1885. Telefon 88—47. ^far/li^jKf^Z'Ä STERNBERG es. As kir. udvari hiiigsíertfyárta ^et<*pesi-at 36. sz
