MAGYAR SZÍNPAD 1907. január (10. évfolyam 1-31. sz.)

1907-01-02 / 2. szám

190 7. január 2. NEMZETI SZÍNHÁZ. A «Mirette» szövege. I. fe

Jvonás. A párisi Mont-Martre egyik hazának egy ötödik emeleti szegény, nyomorult lakásába látjuk Mirettet, a kis énekes grizettet, a ki szerelmesével: AndrévaJ, a kis korcsmák és táncztermek énekesével, keservesen keresi kenyerét. Mirette álma valóra válik, fény, gazdagság, pompa int feléje: a császár egy tánczteremben szemet vetett rá és elküldik hozzá D'Azyr grófot, hogy hivja meg egy estélyre, hogy ott produkálja művészetét. André érzi, hogy a forrón szeretett leány sorsának e váratlan fordulása mit jelent és igyekszik őt visszatartani. Ez nem sikerül neki, de Mirette beleegyezik, hogy André velemenjen és együtt lépjenek fel André darabjában. II. felvonás. D'Azyr palotájában a császárság romlott és lelkileg züllött arisztokratái, szeretőikkel jelennek meg. Jön a császár is és Mirette Andréval előadja a társaság előtt André színjátékát, melynek végén André szitkokkal támad a császárra, a miért elfogják és elhurczolják. Mirette, a kit a pompa és a fény elkábított, a császár lábaihoz roskad. III. felvonás. Két év mult el, a francziáb végzetes vereséget szenvedtek Sedánnál, a császár fogságban. Mirette palotájában megjenik szeretője: D'Azyr gróf, hogy rábirja, meneküljön vele a palota rejtekutján át Párisból. Mirette ezt meg is igéri, de jő André, a kit a kommün megbizott Mirette legyilkolásával. Mirette első szerelmesének karjaiba omlik, Aódré elveszti fejét és már-már feledkezik megbízatásáról, a mikor megjelenik D'Azyr gróf és a szeretőjét keresi. Erre André leszúrja Mirettet. A nép betör a palotába. Országos Magyar Képzőművészeti Társulat. Nemzetközi Téli Kiállítás • városligeti miiesarnokbar. 1906. nov. 14-től — 1907. február 15-ig. — Nyitva mindennap 9—3-ig. — Vasárnap és csütörtökön 3—5-ig zárva. — Ezen a két napon 5—11-ig villamvilágitás és 7—11 -ig a honvédzenekar hangversenye. — Belépődíj 1 korona. Vasár- és ünnepnap 1—3-ig 40 fillér. — Vasárnap és csütörv tökön d. u. 5—11-ig 1 korona. , Ds /• tor BUDAPEST, VII KÍREPJLSUUT36SL Mindennemű saját gyártmányú K nagy raktára, /v i KI ftCfflKAR LENNI WURNUTTMUGA HATÁSÚ MCJZÉPITÖ SIEHT . N 0. SlRQ FÉLE HAVASI TOPÁR CRÉNBT H7ÖZNKLÍH AZ ARCOT B RCZCKCT ROMAS RTMCRRÉ ÍS 8ÁRS0KT - SÍHR»ÁTESZT Ittels óra 1 kor. rfóbotegehj í 0 fiu NOKRR - PCLC &YÓCLYSXCRTAK <OUOIBVAA. mátyás IÍRALY rj» 10. RMIARCSRL FŐASSRÁA: TÓAŐS-RÉLC GYÓGYTÁR A AB AN. n VIGSZBNHÁZ. *** 99*99^9 t**

v »•«« "r***»»*»» »>*»> *** »»

rwmrrr • • A »Mirza« szövege. I. felvonás. Ordeyne Hamilton szegény filozófus hajlamú ügyvéd volt, a mikor egyszerre örökség utján báróvá és egy nagy vagyon urává lett. Most aztán kényelmesen dolgozbatik kedvencz müvén, a mely a renaissance kor erkölcseiről szól. Nyári lakában is ezzel a müvével foglalkozik. Kevesen járnak hozzá. A régebben dölyfös rokonok közül, a kik most hence a czimer őrizőjét látják, különösen Jes- sica asszony látogat hozzá, a ki szeretné, ha elvenné a lemyát, Dórát, a ki azonban inkább Hirtel Pasqualo úrral, egy kalandos természetű olaszszal. Hamilton különben nem érez hajlamot a házasságra és a szerelemben is erősen plátói érzületű, a mit kiváltképen Judith aszszonynyal szemben tanusit, a ki válófélben van nyomorult férjétől. Judith szive mélyen szereti a komoly tudóst, de nem árulja el érzelmeit, a melyeket a bölcselkedő Hamilton nem tud kitalálni. Pasquale sokat mulat Hamilton érzéketlenségén és hangoztatja, hogy szeretné, ha a tudós egyszer valami nagy botrányba keverednék. Ez az óhaja csakhamar valósul. A mint Hamilton magában ül nyaralója kertjében, egyszerre csak betoppan egy furcsa külsejü, idegen leányka, Mirza, a kiről kisül hogy egy alexandrettai háremből szöktette meg valaki és aztán elhagyta. A leányka a maga naivságával meghatja a tudóst, a ki elrendeli, hogy füroszszék meg, öltöztessék fel. A mikor aztán a vendégek meglátják Mirzát, Pasquale megérzi mi készül és felkiált: Meg van a botrány! II. felvonás. Mirza csakugyan befészkelte magát Hamiltonnál, a ki nem is akarna már tőle szabadulni. A tudós a leányka közelében egészen megfiatalodott, beczézi Mirzát, berendezi számára a lakást és megengedi, hogy zsurokat adjon, a melyek vendégeit Pasquale requirálja. Judith fájó szívvel látja, hogy a hatalom, a melyet Hamilton felett gyakorolt, ki siklik kezéből, mert a sziv ereje túltesz az elme befolyásán. Lady Jessica keserves szemrehányást tesz Hamiltonnak és figyelmezteti, hogy már pletykálják róla, hogy belebolondult a kis idegenbe és oly eszeveszetten bomlik utána, mint valami veszett eb. Hamilton most már maga is érzi, hogy milyen csábos varázst gyakorol reá Mirza, a kit ö tanit, oktat és a ki viszont megtanítja a legszebb tudományra, a szerelemre. III. felvonás. A Hamilton fejlődő boldogságát ugyancsak megzavarja Hamdi effendi, az alexandrettai rendőrfőnök, a ki Mirza atyjának korai halála után nőül vette Mirza anyját, ki angol nő volt. Hamdi visszaköveteli a leányt, ez azonban rémülettel gondol arra, hogy elhagyja Hamiltont és visszatérjen barbár mostohaatyjához. Hamdi fenyegetőzve távozik. Pasquale most elérkezettnek látja az időt, hogy elhódítsa Mirzát. Judith is szivesen látná, ha az idegen leány távoznék Elmondja Mirzának, hogy neki nem szabad Hamiltonra számítania, mert hiszen Hamilton régen a Judithé; másrészt Pasquale ijesztgeti Mirzát, hogy ha azonnal nem megy vele, Hamdi eleszi. Mirza felölti az uj prémet, a melyet Hamiltontól kapott és távozik. Hamilton már hiába keresi és kétségbeesetten szólítja szive bálványát. IV. felvonás. Hamilton hosszú utazásban keresett vigasztalást. Most látszólag gyógyultan hazatér és uj életre készül. Judith férje meghalt. Hamilton olyasmire gondol, hogy talán nőül veszi Judithot, a ki boldogan fogadja ez az eshetőséget. De ismét megjelenik Mirza és Hamilton egyszerre elfeled mindent. Lángra gyullad ismét nagy érzése és egy gyönyörű patabolával fejezi ki, mily jogosultan bocsátja meg Mirzának a multat, a melyben ugy élt, mint egy driáda, egy erdei szellem, a melynek nem volt lelke. Csak a jövő fog számítani, mert hiszen Mirza az élet tisztító tüzében jutott csak lélekhez. Judith lemond szerelméről és nesztelenül elsompolyog a házból, a hol boldogan marad vissza Hamilton és Mirza. VÁRSZÍNHÁZ. A »Pillangó-kisasszony« szövege. Első felvonás. Pinkerton hadnagy háza, i dombtetőn Pinkerton araerikai tengerész-hadnagy időszaki házasságot köt: feleségül vesfi a pillangó-kisasszonyt. A kis japáni nő halálosan szereti a férjét és elhagyja érte vallását és családját, nem törődve azzal, hogy rokonai amiatt kiátkozzák. Második felvonás. Cso-cso-szan házábajj. Három év telt el. Pinkerton hadnagy Amerikába átázott s távozása előtt azt mondta, hogy mitá a fecskék újra fészkelnek, ő is visszatér Japánb*. A Pillangó-kisasszonynak egy kis gyermeke ia axületett, akinek létezéséről azonban Pinkerton •ég nem tud. Sharpless amerikai konzul levelet kapott a hadnagytól; arról értesiti benne, hogy amióta elutazott, megnősült Amerikában • kéri, adja tudtára a kis japáni leánynak, hogy hiába vár reá. A konzul látva, hogy a Pillangó-kisasszony mennyi rajongással van a tengerész-hadnagy iránt, hogy várja éjjel-nappal, aem meri vele a lesújtó hirt közölni. Ágyúlövés S

allatszik, a tengeröbölbeu hajó vetett horgonyt, zen érkezett meg Pinkerton is. Pillangó-kisasszony, Suzuki, a hűséges szolgáló és gyermeke kandi lyukacskát fur az ablakba és azoa át lesik, hogy jöjjön végre az imádott Pinkerton hadnagy. Változás. Ugyanott. Pinkertont hiába várták estétől hajnalig. Végre megjön és ekkor a kis japáni feleség megtudja a rideg valót. A •agy csalódástól majdnem a szive hasad meg. Nem akar élni a férje nélkül. Lopva előveszi az apjától örökölt kést és a spanyolfal mftgöt. megöli magát velefongyoltk flanelból B kor. feljebb KVa Magyar Bluzipar-vállalat l)llfil-ut2l. Kitünőszépitőszer a HORVÁTH-féle Aranka Grém, mely az arezbőrt ápolja; szeplöt, májfoltot, kiütést, pattanást, sömört egv-két bekenés teljesen eltüntet. Az arcz sima és redötlen lesz. — Zsirtalanságánál fogva ugy éjjel, mint nappal használható. Használatát meg a legközelebbi egyének sem veszik észre. 1 tégely 1 kor. Aranka l^L Ä; Kapható: Horváth gyógyszertáriban, Budapest, V., Vlstgrádl-u. 19. Teuf» M-B4. Ot torinis rendelés ptríúmantes. — Számw elismerés. Szinházban előadott Gramofonra és Phonografra w** sternberg ÄESS1?;;