MAGYAR SZÍNPAD 1906. október (9. évfolyam 272-302. sz.)

1906-10-12 / 283. szám

Budapesti színpadok. Bsdapeat, október 12. A Magyai Királyi Operaház-ban holnap, szombaton este lesz Wagner Tristan és Izoldejának reprize. Vasárnap a Pillangó kisasszony kerül előadásra Sándor Erzsivel a czimszerepben. • A Nemzeti Szinház-ban holnap, szombaton Rákosi Jenő Endre és Johannája kerül előadásra. Vasárnap délután Romeo és Julia, este Mary Ann szerepel a műsoron. * A Vigszinház-naV. a Gróf Hamlet meghozta azt a sikert, a melyet Bemard és Goldfernaux pompás vígjátékától a párisi háromszáz előadás, valamint a darab londoni és berlini fényes fogadtatása után méltán lehetett várni. Az újdonság eddigi előadásait zsúfolt nézőtér előtt tartották és a közönség, a melynek soraiban leányok is élvezik a Vígszínház együttesének művészetét, egész estén át a legvidámabb hangulatban hallgatja a színpadon lejátszódó, mulatságosnál mulatságosabb jeleneteket. Nagyon tetszenek a darab díszletei, valamint a fényes uj öltözékek is. A Gróf Hamlet ma és vasárnap este kerül ismét előadásra. A Magyar Szinház- ban most már Ráthonyi Ákos játssza A milliárdos kisasszony egyik kérőjét, a szerb herczeget, s a színházat zsúfolásig megtöltő közönség nagy örömmel fogadja kedvelt művészét. A milliárdos kisasszony a czimszerepben Turcsányi Olga, a másik két fő női szerepben Komái Berta és Kállay Jolán föllépésével minden este szinrekerül. Első jubileumára, a huszonötödik előadásra, a mely kedden, október 16-án lesz, már elő lehet jegyezni a szinház pénztáránál és a Bárd-czég jegyirodáiban. * A Királyszinház- ban teljesen zsutoit házak előtt folynak A kis alamuszi előadásai, a czimszerepben Fedák Sárival. Bokor József operettjében mindenkor Németh, Papp Miska, Csiszér, Rátkai, Körmendy, Bársony, Z. Molnár, Szegedi Erzsi, László Rózsi és Ötvös Gitta a főszereplők, az utóbbi különösen szerpentin-tánczával arat nagy hatást. Fedák Sári vasárnap kétszer is játszik. Este A kis alamuszi-ban, délután pedig a hasonlóan nagysikerű Gerolsteini nagyhetczegnő-ben. A Szép Ilonka bemutatója jövő szombaton, -október 20-án lesz. Erre a napra esik Pálmay Ilka első fellépte, a ki nagy idő után először kreál ismét magyar újdonságban vezetőszerepet A Szávay-Vágó-Szabados daljátéka jelenetezésében hiven ragaszkodik Vörösmarty örökszép költeményéhez, a melyből témáját vette. A szinház a Szép Ilonká-nak nagyszabású kiállításával szolgálja a hatást: az első felvonás a Vértes vadonában az erdő ölén Peterdi házát ábrázolja, a második a budai hegyek között a „szép juhászné" korcsmája előtt ugyancsak egy hangulatos erdőrészietet, a honnan egy nyilt változás Budavárába vezet, a Szent István-napi ünnepi körmenetre, végül az utolsó felvonás az első színnek hóval borított, fehéren ragyogó képét adja. A Szép Ilonká-i, a mely különös érdekességet nyer Pálmay lika vendégszereplésével, Bokor József rendezi, a zenerészt Marthon Géza karmester tanította be. * A Népszinház-ban a hét minden estéjén Molnár Gyula kedves vígjátéka: A papa leánya kerül szinre, mely Sztojanovics Jenő pompás zenéjével a mult heti bemutatón nagyon tetszett a közönségnek. Vasárnap délután A koldusdiák kerül szinre. A Népszínház első Fedák-újdonsága, a Rab Mátyás, nemcsak a vendégművésznőnek, hanem e szinpad összes jeleseinek juttatott nagy szerepet. Fedák Sárin kivül ugyanis Komlóssy Emma, Ledofsky Gizella, Petrás Sári, Balázs Olga, továbbá Kovács Mihály, Raskó Géza, Pintér Imre, Pázmán Ferencz, Szabó Antal játszanak fontos szerepeket és ugyancsak a Rab Mátyás-ban fcg Tollagi Adolf, a Népszínház közönségének régi, kedves színésze, négy évi távollét után ismét nagy sikerei színhelyéi. fellépni. A darab a próbatermekben már elkészült, szombaton már összpróbák, hétfőn pedig színpadi próbák lesznek. A kulisszák mögül. Budapest, október 12. „Trisztán és Izolde" reprize. Holnap, szombaton október i3-án, érthető érdeklődéssel várt repriz lesz az Operaház-ban: Trisztán és Izolde, a mely mintegy harmadfél éve nem szerepelt a müintézet műsorán, ismét előadásra kerül. Wagner hatalmas müvét 1901. november 28-án, tehát öt évvel ezelőtt mutatták be az Operaház-ban. A premier szereposztása ez volt: Trisztán — Burrián, Marke király — Ney Dávid, Izolde — Vasquezné, Kurvenál — Takáts, Melót — Kiss B., Brangäne — Berts Mimi, Pásztor — Gábor, Kormányos - Ney Bernát, Ifjú hajós — Déri. A bemutató óta tizenhatszor került előadásra Trisztán és Izolde, legutoljára 1904. május 25-én volt műsoron és pedig Brozel Fülöppel Trisztán szerepében. A szombati reprizen, a mely félhét órakor kezdődik, Bochnicsek énekli Trisztán-1, Venczell lesz Marke király, Kertész pedig Melót. A többi szerepet a bemutató-előadás fentebb emiitett közreműködői személyesitik. Blaháné, Pálmay, Küry, Fedák. — Primadonnák uj szerepükről. — Ez a négy név igy egymás mellett az idei színházi szezón legérdekesebb eseményeit jelenti. Mert e négy nagy színpadi név viselői mind harczba indulnak az idei szezónban — mégpedig nemsokára — a közönség örömére és valamennyien magyar színpadi szerzők sikerének kivivására. A „Magyar Hirlap" munkatársa felkereste a minap Blahánét, Pálmay Ilkát, Küry Klárát és Fedák Sárit, a kik a következőképen nyilatkoztak uj szerepükről. * B1 aha Lujza kis unokáját tartotta ölében, a mikor legújabb szerepérői nyilatkozott: — Legújabb szerepeim ? .. . Bizony nem nehéz azokat elősorolni. Csak Beöthy László gondolt rám, küldött kedves, jó szerepet a Pásztor Árpád Harang czimü népies legendájának parádés szerepét. Egy papszakácsnét fogok játszani s már előre is ugy szeretem, annyit foglalkozom vele, mint régen, régen, a mikor tiz szerep közül válogattam ki a legkedvesebbet. A darab is meglepett. Népies és még sem népszínmű; legenda és semmikép sem érzelgős, szentimentális. Vérbeli igazi magyar asszonyt játszom; helyreasszonyt, élte virágjában lévő, még mindig babonás szemű menyecskét . . . Alig várom, hogy eljátszhassam . . . A kis baba türelmetlenkedni kezdett. A nagymama, a mig kedves hangján szerepeiről beszélt, bizony elfelejtkezett kis unokájáról. És a baba sírni kezdett. Blaha Lujza az ölébe kapta és összecsókolta „kis boldogságát". — Lássa, még egy szerepem van — mondta búcsúzáskor — anyja vagyok az unokámnak . . Pálmay lika egy hét óta minden délelőtt megjelenik a Kitályszinház színpadán, hogy a Szávay-Vágó-Szabados Szép Ilonka czimü daljátékának próbáin részt vegyen. itt a színpadon nyilatkozott az „aranyos" legújabb szerepéről: — Legelőször is kijelentem, hogy kimondhatatlanul boldog vagyok, lljra nekem való, pompás szerepben lépek a budapesti közönség elé. A Szép Ilonka egyik t vezetőszerepét játszom : — Mátyás királyt. Évek óta ez az első nadrágszerepem. Az uram sohasem engedte, hogy trikó-szerepben játszam. Képzelem, hányan mondták Budapesten: „Mit akar ez a külföldön kóborló Pálmay igazi magyar szerepben ? .. . Hiszen már beszélni sem tud magyarul ?" Nos, én megmutatom majd, hogy olyan igazi magyaros kiejtéssel fogok beszélni, hogy mindenki megbámul érte. A darabról akar valamit 1906. október 12 hallani? Mikor a zene első melódiáit hallottam, elállott a szívverésem. Van ebben a muzsikában valami ... Hol könnyekig megható, hol meg vidám, csapongó, egy-két helyen meg leheletszerűen finom, szerelmes, édes muzsika. A szerep is meglepett. Mintha nekem írták volna . . . * Küry Klára erzsébet-köruti lakásának világos kék tapétás boudoirjában válaszolt arra a kérdésre, hogy milyen a legújabb szerepe. Előtte volt egy vörös kötésű könyv, a melynek ez a fölirása: „Rákóczi. Daljáték 4 felvonásban. Irta: Bakonyi Károly. Zenéjét szerzette: Kacsóh Pongrácz". Küry Klára rámutatott a könyvre: — íme, az én uj szerepem. Reintlein Magdalénát játszom majd. A kis Magdát, a ki olyan nagyon szerette a nagy Rákóczit. A kis Magdát, a ki követte küzdelmes csatákon keresztül a nagyságos fejedelmet és a kinek végül is meghasad a szivecskéje, a mikor a Rákóczi csillaga homályosodni kezdett. Reintlein Magdaléna poétikus lélek volt s ebben a darabban is az. Szerelmes, ábrándozó, kedves. De nemcsak az én szerepem az, hanem az egész darab. A szövege, a zenéje ... de hát kritikát mondani nem vagyok hivatott. Csak azt mondom hát, hogy nekem kitűnő szerep jutott a Rákóczi-ban és boldog vagyok, hogy ez lesz a legközelebbi szerepem! . .. * Fedák Sári most délelőttönként a Népszínház színpadán próbál. Ö is Mátyás királyt fogja játszani; a rab Mátyást. Rajna Ferencz és Czobor Károly daljátékának czimszerepét. Zsazsa fehér automobilja minden délelőtt tiz órakor odarobog a Népszínház elé . . . Fedák Sári legújabb szerepéről a következőket mondotta: — Tizenkilenczedikéig játszom a Királyszinház-ban A kis alamuszi-1. 19-én utoljára lépek fel és huszonhatodikán már a Rab Mátyás premierjén Hunyadi Mátyás leszek. Lássa, milyen gyorsan változik át Renard vicomte — Hollós Mátyás királylyá. Tizenhétesztendős legénykét játszom, a ki csak álmodja a hadverő nagy király dicsőségét és a ki Prágában, mint a cseh király rabja él. Pajkos is, érzelmes is ez a szerep és én már is borzasztóan szeretem. Szilaj kedvvel fogom játszani . .. Színházi pletykák. Budapest, október 12 Apróságok a Vigszinházból. (A taps ára. — A nyelvmester.) Sarkadi Aladár a Vígszínház uj darabjában, a Gróf Hamlet-ben, pompásan játsza a szabó szerepét, a ki verssel gratulál az esküvőre készülő vevőjének. Jóizüen csinálja a dolgát és az aránylag kicsiny jelenetben kétszer kap tapsot. Kollegái rossznyelvüen ugratják. — Bizonyos, hogy pénzedbe kerül az a taps! — Mennyiben? — Jegyet adsz azoknak, a kik tapsolnak. Sarkadi hamarosan belement a vicczbe és bűnbánó arczczal felelt: — Igazatok van! — No látod 1 . . . — Csakhogy azok a taosonczok nagyon felverik ám a bért, azt mondják, hogy fizessek többet. — Miért? — Azt mondják, hogy az én kedvemért még eljönnének, hogy tapsoljanak, de hát végig kell szenvedniük — a ti alakításotokat is és "ezt nem bírják ki I Az igazgatósági irodába tegnap délelőtt bekopogtatott Komlóssy Ilonka, a szinház ifjú művésznője. — Igazgató ur, eljöttem, hogy .. . — Kérem, szolgálatára állok! felelte udvariasan Faludi Miklós igazgató és felállott az Íróasztala mellől. — Bemegyünk ide a mellékszobába. Tessék besétálni!