MAGYAR SZÍNPAD 1906. október (9. évfolyam 272-302. sz.)

1906-10-12 / 283. szám

1906. október 12. 3 Egy szerző és egy újságíró volt éppen vizitben a direktornál. Ezek kérdő arczczal te­kintettek egymásra. Dr. Komor Gyula, a ki nemcsak jobbkeze a direktornak, de minden apró titkok letéteményese is, mosolyogva tette fel a kérdést: — Na, mit gondolnak az urak, mi történik ott a másik szobában? — Uj szerepet kér a kisasszony 1 — mondta az egyik látogató. — Szerződésről van szól — találgatta a másik. — Kanapépör ? . .. Szabadság ? — talál­gatták tovább felváltva. — Egyik sem I — adta meg a felvilágosí­tást Komor doktor. — Komlóssy Ilonka ott benn most — tanul. — Tanul ? Faludi Miklóstól ? — Igen, órát vesz. — Orát vesz? — Igen. Franczia leczkeórát. — Hát a direktor felcsapott mellékesen franczia nyelvmesternek ? — Ideiglenesen. Komlóssy Ilonka ugyanis egy franczia nevelőnő szerepét játssza a szin­ház egyik legközelebbi újdonságában: Pineto darabjában. Egy kukkot se szól magyarul, de ő egy kukkot sem tud francziául. Egy hét múlva azonban a Faludi Miklós jóvoltából ugy fogja mondani a franczia szerepet, mint a víz­folyás . . . Mime u Felvonásközben. Budapest, október 12. Elkésett levél. — A ki Kontira emlékezik. — Körülbelül most egy esztendeje halt meg a zseniális Koníi József s bizony alig bukkan fel neve néha-néha. A halottakat gyorsan felej­tik s Konti is csak ritkán, egy-egy érzelmes, kedves melódiája révén jut emlékezetünkbe. Most azonban egy érdekes véletlen idézi fel nevét. A Királyszinház-ba tegnap a messzi Montevideo földjéről érkezett képes levelező-lap. A czim : Tekintetes Konti József urnák. S a másik oldalon németül: „Üdvözli Stark Ferdinánd I Még élünk! Mit csinál az üleven ürdeg!" Régi zenekari tagja küldte az anzixot, ki a Népszínház-ban volt hü muzsikusa vagy husz esztendeig. Azóta elvándorolt messzi világrészbe s most jelentkezett egykori karmesterénél. „Noch nicht Todt" — irja Konti-nak, a ki már egy maliczió­zus megjegyzéssel sem felelhet a levelezőlapra. Mert ő már fenn dirigál a mennyei kó­rusnak. « P. Színházi élei Budapest, október 12. Caruso-apróságok. (A hangos Slezák. — Caruso, mint hasbeszélő.) Bécsben a minap minden Caruso, a világ­hírű tenorista körül forgott. Minden egyéb el­vesztette az érdekességét és mindenütt csak róla beszéltek az emberek. A bécsi tenoristá­kat szinte megvadította a Caiuso népszerűsége. Különösen Slezák Leó, az Operaház tenoristája volt vele torkig. A minap elment a Bristol éttermébe vacsorázni és egy félreeső helyen húzódott meg, hogy még csak ne is hallja a Caruso-nevet. És csakugyan a vendégek közül egyiknek se jutott eszébe róla beszélni. Sőt, — és ez nagyon különösnek tetszett, — az aszta­lok mellől egyszerűen eltűntek, ott hagyván az ételeiket. Slezák idegesen hivott egy pinczért, hogy megtudja az okát. A felvilágosítás helyett azon­ban a pinczér csak ezt az egy szót mondta: — Caruso!.. . Mit jelentsen ez? — kérdezte Slezak. — Signor Caruso itt lakik a második eme- | leten ... — Nos, és? — Épen skálázik 1 — folytatta a pinczér. — Most, este?! — Igen kérem. De énekel egy pár olasz dalt is a szobájában. Azonban alig tudták meg ezt a vendégek a szállóban, mind ott hagyták az ételeiket és felfutottak a második emeletre, hogy hallgassák az ingyen-konczertet. Méltóz­tatik talán szintén felfáradni? Slezák megköszönte, de persze nem volt kiváncsi az olasz kollégájára. * A Pigoletto próbáján különben személye­sen fejezte ki Caruso előtt elragadtatását és elmondta, hogy a gramofonja részére vett magá­nak három Caraso-lemezt. Ezen a próbán tör­tént egy kis inczidens is. Mindenki, a ki az operában valamilyen minőségben alkalmazva volt, a színpadhoz vezető folyosóra tódult, hogy ha csak egy pillanatra is, láthassa a nagy ven­déget. A szolgáknak kellett őrt állni és a tolongó kíváncsiskodókat visszaszorítani. Egy­szerre a földszinti páholyok felől felhangzott a kiáltás: — Mama! Mamal Egy édes, ezüstös gyermekhang volt. A szolgák odafutottak a páholyokhoz, mert azt hitték, hogy valaki titokban odabujt, hogy ti­tokban meghallgathassa a Caiuso próbaének­lését. Hiába keresték azonban, a szolgák nem találtak senkit. A kiáltás egyre ismétlődött: — Mama 1 Mama! Majd igy: — Mikor fog már énekelni ? Mire egy másik hang felelt: — Hallgass már, mert kidobnak. A szolgák megint keresésre indultak és tűvé tették a színházat, anélkül, hogy bárkit is találtak volna. Próba után a gyermek megint kiálltozott: — Mama, menj és csókold meg Caruso bácsit. Már már újra neki készültek a szolgák, hogy előkerítsék a rejtélyes gyermeket, a mikor Caruso és partnerei hangos kaczagásba törtek ki. Caruso-nak ugyanis az volt az ambicziója, hogy ne csak mint tenorista, de mint hasbeszélő is produkálhassa magát a bécsi Operában. Llorcl. Vidéki színpadok. ­Budapest, október 12. A kolozsvári szinházépitő-bizottság és a szinügyi választmány tegnapelőtti ülésében el­határozta, hogy fölterjesztéssel él a miniszté­riumhoz az uj Nemzeti Szinház dolgában és különösen a szinház színpadán tapasztalt hiányok miatt. A színpad oly kicsiny, keskeny és hideg, hogy csoportos fölvonulások teljesen lehetetle­nek, látványos darabokat nem lehet benne elő­adni. A bizottság kéri, hogy ezt a hibát rövid idő alatt javítsák ki. * Temesvárod Szterényi Malvin vendégjáté­kával szinrekerült a Hunyadi László, a mely az első operaelőadása volt a Krecsányi-társu­latnak. * Szabados László északmagyarországi szín­társulata most Késmárkon játszik, a honnan a napokban Lőcsére megy a társulat. Külföldi színpadok, Hadnnett, október 12. A bécsi Theater an der Wien-ben e hónap végén több estén fog vendégszerepelni Duse Eleonóra. Hogy a Lehár nagysikerű operettjé­nek a Lustige Witwe-nek sorozatos előadásai ne szakadjanak meg: a Theater an der Wien személyzete a Duse-esték alatt a Raimund­Theater ben fogja játszani Lehár népszerű operettjét. A frankfurti Schauspielhaus-ban a minap nagy sikerrel mutatták be Shaw Bemard Hősök czimü szatirikus vígjátékát, melyet a budapesti közönség a Királyszinház előadásából ismer. • Hanptmann Gerhart uj darabot fejezett be, mely a Hiddensee környékén játszik. Szintén misztikus darab, mint a Pippa tánczol. A jövő év elején fogja bemutatni a berlini Lessing­szinház. * A színházi villamos világítás a napokban lett huszonötesztendős. Huszonöt évvel ezelőtt gyulladtak ki először szinpadon és szinházi nézőtéren a villamos lángok. Ez a „premier" a párisi nagy operában volt 1881. októberében. * Köln- ben a régi Staddheater-ben egy ma­gyar leány, Bajor Riza arat állandó sikereket. A napokban Hebbel udith-jában lépett fel s a czimszerepet játszotta. Az összes kölni lapok a legnagyobb elismeréssel irnak a drámai művész­nőről és azt mondják, hogy ez ludith rend­kívüli meglepetést keltett. Bajor Riza a buda­pesti sziniakadémián végezte tanulmányait. Sudermann uj darabja. — Berlini levél. — Sudermann Hermann uj darabja, a Virágos sajka, nem tudott sikert aratni a Lessing­Theater-ben. Az utóbbi időben különben is üldözi a balszerencse. Pár év óta minden uj darabja megbukik. A minapi bemutatón a Lessing-Theater közönsége eléggé barátságosan viselkedett és az első felvonás után többször szólította a szerzőt a lámpák elé. De aztán felvonásról felvonásra, jelenetről-jelenetre kevésbbé tetszett a darab és az érdeklődés egyre csökkent, annyira, hogy az utolsó felvonás után már szinte ellenséges, hangulat uralkodott a színházban. A darabban Sudermann azt igyekszik bi­zonyítgatni, hogy milyen erkölcsrontók némely modern teóriák, miután meglazították a morál fundamentumát. A hőse a darabnak egy nő, a ki feleségül megy egy fiatalemberhez és az esküvő estéjét egy kabaretben tölti. A mig a szerző vígjátéki tónusban szólaltatja ezeket a típusokat, elég jó a hatás. Sudermann nagy hibát követett el, hogy ezt az egész témáját nem vígjátéki formában dolgozta fel. Abban a pillanatban, hogy a darab köze­pén a hang változik és a vígjátéki tónust a tragikai foglalja el, egyszerre vége a hatásnak is. Minden lehetetlennek látszik, mert az alakok élettelenek. Csupán Wüst Ida játéka tette némi­képen tűrhetővé az utolsó felvonás képtelensé­geit. Bassermann és Reichert a kabaretjelenés­ben mesterkedtek. De a mit a szerző elhibázott, ezeknek a nagy színészeknek a művészi játéka sem tudta helyrehozni. S. NYILTIÉR. DltlUMIIl PDCM arczszépitő és kézfinomító szer, rAllllUIIIA-ÜnLm mely teljesen ártalmatlan; a bőrt bársonysimává teszi. Mindenféle szeplőt, májfoltot, pattanást, kiütést rövid használat után megszüntet. Teljesen zsirtalan és nappali világítás mellett is teljes hatással használható. Ara 1 korona. A eremhez való szappan 80 fil­lér. Pouder 3 színben 1 doboz 1 korona. Kapható: Ladányi Zoltán, Szent-Bertalan gyógyszertárában Andrássy-ut 55., (Eötvös-utcza sarok.) Teieion: 12—33 Ot koronás rendelés portómentes. = Számos kitüntető elismerés. = íftKI ÍZCPflKflR LENNI "vf R L6GBIZT05fißE HflTflSÚ HRC5ZÉP1TÜ 5ZERT , FI üb bíró réle HAVASI OTPÁR (LRÉNBT h7t5zmfíür az rrcot és kezüket róz5rs teherré és bhr50ny fcx 'símrvft teszi Megely óra 1 kor. ftobatejeljj tO fül woirr - fcle rfótyszertbr kolozsvár, j hrtyfls kírril* te», 10 ' Bunnpcsri FÖRRKTRR : TÓR6K-FÉLE CTOCYTRRRKBRH . Iskolai és művészi hegedűk, valamint lenekari hangszerek kitűnő minőségben STERNBERG es. és kir. udvari Kerepesi-ut 36. sz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom