MAGYAR SZÍNPAD 1906. október (9. évfolyam 272-302. sz.)
1906-10-07 / 278. szám
„Magy ar Színpad" mel léklete. (2.8 szám) M. KIR. OPERAHÁZ. ''WXtXJt'XXXWXt «UUWMJWXM«*******» Az »Othello« szövege. Első felvonás. Jágó hirül adja Brabantiónak, hogy ennek leányát, Desdemondát Othello elrabolta és titokban feleségül vette. Brabantio dühre gerjedve siet a dogé elő s követeli tőle, hogy a mórt példásan megbüntesse. Desdemona azonban a tanács előtt elmondja, hogy ö megszerette Othellot, a sok viharral megküldött férfiút s önszántából követte öt és lett a felesége. Ennélfogva a dogé ártatlannak nyilvánítja Othellot. Éppen hirül hozzák, hogy Cvprus szigetén lázadás tört ki s ennek elnyomására a dogé Otbelloi küldi oda. Velemegy zászlótartója, Jágó is, ez azonban gyűlöli urát, mert az ő mellőzésével Cassiót nevezte ki hadnagtgyá. Második felvonás. Cyprus szigetén győndelmesen halad előre Othello. Megérkezik Desdemona s Othello boldogan üdvözli bitv«»et Jágó folytoBOian mesterkedik, hogy Othello boldogságát feldúlja. Cassiot leitatja s abbeo as aüipotban összeveszíti néhány cyprusival A »-©»zekedés zajára odaérkezik Othello s az állasához méltatlánul viselkedő Cassiot meglosztja rangjától. Jágó örül, mert most megtalálta azt az alapot, a melyre bosvzumüvót fel fogja építeni. Harmadik felvonás. Cassio vissza szeretné nyerni rangját s Jágó tanácsára Desdemonához fordul, hogy férjénél szószólója legyen. A gonosz Jágó most felébreszti Othelloban a féltékenység ördögét azzal, hogy czelzásokat tesz arra, hogy Cassio, a csinos ifju. mennyire birja Desbemona rokonszenvét. Othello eleintén nem sokat ad Jágó szavaira; ez azonb.a folytonosan és fokozatosan lelkébe csöpögteti a féltékenység mérgét s Othello annyira fölgerjed, hogy most már egészen magánkívül, bizonyítékot követel Jágótól, a ki ezt meg u> igeri. Desdemona fájdalmasan tapasztalja, hogy ferje egyszerre elhidegült irányában, de sejtelme sincs róla, mi ennek az oka. Negyedik felvonás. Jágó a kívánt bizonyíték gyanánt Othellonak egy zsebkendőt ad át, a melyet Desdemona elvesztett, de a melyről Jagó azt állítja, hogy Desdemona adta Cassinonak. Othello hisz a gonosz Jágó szavainak s veszett fájdalmában, mint a sebzett vad jajdul föl és elájul. Majd rettenetes boszura határoz«/! el magát Desdemona ellen. Midőn a velenczei küldöttség megjelenik előtte, OtaHo durván bánik feleségével, sót kezet emel ellene. VáVotít. Desdemona pihenni tér. Nagyon aggódik a miatt, hogy férje néhány nap óta olyan érthetetlenül viselkedik vele szemben. Bus sejtelem szállja meg lelket. I-efeksz.k — O'ello jön s midőn Desdemona gyöngéden szól hozzá — irgalmatlan vádakkal illeti Hiába védekezik Desdemona a rettenetes vádak elten, hiába erösiti ártatlan-ágat; védekezés© csak még jobban felmgerli elint s dühében kpgsetlenül megfojtja felese, t. De ah? követte el a gyilkosságot, Fmiliátó Tiegt'>d:». » »«ehkendö förtonp"t s ! r»ó fo tori»'.* ' •>• •'•pbeeseU átjdaiEgy fél órára nézzük meg a Projectograf előadást. Gambrinus mellett. Erzsébet-körut 27 Hová menjünk szinház után ? Lidó" kávéházba An 'rán-y nt és J^^^^ ^^ Cs Dgery-n. tarolt. Kényelmes szolid családi találkozóhely. HIDEG BUFFET. gg Figyelmes kiszol;álát. SzéjnOT^átogatást kér Ra u.hbnuer JánOS, káv*8. * Külföldi bélyegek. * 52 oldalas oeiyepíjságomból mutatv nyszim ingyen. Óriis raktiromból kívánatra szirénen küldik gyónyórü választ-kkttldeményeket olcsó árakkal. Veszek és eladok egész gyűjtemény-két. 500-féle bélyeg, köztük Sandwich szigetek, Szudán (tevével), Nyassa (zsiráffal), Din Nyugf.tindia IX. Keresztély fejével (ritkaság), Bermuda (kikötéképpel), Luxenburg 87>/i cent, Schweiz 1864. kiadás, Angol Keletafnk a stb. 7 kor. 800-léle bélyer korosa 2 S0 f loa-«.)« bélyeg korona i ío bermentes 1000-féle k-lyeg korona 18.— ' Sitkdla Béla, Buda past, V. Szabadság tér 2 NEMZETI SZÍNHÁZ. UAAXSAXXXXXXXUXXXXXXXXXXMtX: IXXXXXXXJíXXXXXXXXtXXMXXXXXStXXXXfSSi •Az aranyember« szövege. Első kép. »A Senki szigeie. Ali Csorbadzsi, » kit a törökök halálra Ítélték, leányával, Timeával a Senki szigetére menekül Timár Mihály hajóján. A szigete 1 Teréza mama szívesen fogadja a menekülőket. De megjelenik Kristyán Tódor, a törökök kéme s Ali tudja, hogy veszve van. Timár Mihályra bizza hát vagyonát s leányát, hogy vigye Komáromba, Brazovits nevü rokonához. O ped.g éjjel megmérgezi magát. Második kép. »A Brazovits-ház*. Timár a halott kívánságát teljesítve, Timeát Brazovitsék gondjaira bizza. Ézek rosszul bánnak a gyermekkel. Brazovits éppen egy vasutépitkező vállalkozásba helyezi minden .eménységét, de ez nem sikerül s ő a csapásba belehal; hirtelen szélhűdés éri. Brazovitsék háza előtt megütik a dobot, de Timár Mihály mindent magához vált Tímeának ajándékozza, akit feleségül akar venni. Harmadik kép. »Az a'abastrom szobor«. Timár feleségül vette Timeít, de a remélt boldogságot nem találta fel. 3 mea hideg, érzéketlen. Megjelenik Kadisa, a ki Brazovits leányát, Atháliát, feleségül akarta venni, de Brazoj vits halála meghiúsította remenyeit s a házasság dugába dőlt. Midőn Athália észreveszi, hogy Kadisa Tímeába szerelmes, fel amad szivében a bosszú s az éppen hazatérő "imárral elhiteti, hogy felesége, az alabastror szobor, csak az ő oldalán olyan hideg és erzéketlen. Timár ; annyira elkeseredik, hogy n ómban útra kél. Negyedik kép. » Idylli t et.* Timár ismét a Senki szigetére érkezik. Ugyancsak idejön Kristyán Tódor is. A rost „lelkű ember azon töri a fejét, hogy Teréza mama fáit eladja egy mészégetőnek. Mikor Teréza ezt megtagadja, Kristyán fenyegetődzik, hogy feljelenti az osztrák kormánynál. Timár azonban átadja a 90 évre szóló szerződést Terézának s kiutasítja a szigetről Tódort, a ki bosszút esküdve távozik. Timár beleszeretett Teréza leányába, a szép Noémiba, de nem felejti, hogy felesége van. Fájdalmasan indul el a szigetről. Utján a kunyhó mellől a leselkedő Tódor reá lő. Timár üldözőbe veszi a gonosztevőt, ez térdre hullva kér bocsánatot. Timár megbocsát, sőt állást szerez neki. Noémi a visszatérő Timár karjaiba rohan. Ötödik kép. >A hűség átka.* Timár ismét otthon van, de megint csak az érzéketlen, hideg ! hitvest öleli magához. Athália azt mondja Tímárnak, hogy ma estére várja Timea Kadisát. Egy rejtekhelyre vezeti s ott arról győződik meg Timár, hogy felesége törhetetlen hűséggel viseltetik iránta. Hatodik kéj. »Balatoni kastély*. Timár a Balaton-parton tartózkodik s idejön utána Kristyán Tódor elzülötten, rongyosan. Visszatért Braziliából, a hol egy elkövetett bűntettért gályarabságon is volt. Hamarosan magára ölti Timár levetett ruháját, sőt a pénzét is elkéri. Fenyegetődzik, hogy ha nem gondoskodik kellően róla, feljelenti, mint Ali Csorbadzsi gyilkosát, nejének pedig elmondja, hogy a Senki szigetén Noémival el, a kitől gyermeke is van, a kis Dódika. De Timár nem retten meg a nyomorulttól s kitaszítja éjjel a házából; Kristány Tihanyba akar átmenni, hogy ott megtegye a feljelentést, de a Balatonba ful. Timár sietni akar a megmentésére de útját állja Noémi, a ki lépésről-lépésre követte Kristyánt, csakhogy feltalálhassa Timár Mihályt. Magával viszi örökre a szigetre; hiszen tavaszszal, ha a Balaton kidobja Kristyán hulláját, nem fogják felismerni s azt hiszik, hogy az Timár, mert ruháját, gyűrűjét és pénztárczáját nála fogják találni. Hetedik kép. »Szent György képe*. Timea elgyászolja férjét, kiről azt hiszi, hogy halott. De Timár álruhában megjelenik s elakarja vinni Atháliát, mert tudja mennyire gyűlöli Timeát. Athália csakugyan bosszút esküszik Timea ellen s megfogadja, hogy a mely perczben odaigéri kezét Kadisának, megöli őt. Timea szereti Kadisát s kijelenti, hogy felesége lesz. A rejtekhelyről hallja mindezt Athália s Szt.-György képét levéve a falról, a titkos ajtón Tímeához btoppan. Egyik kezében a tőr, a másikban méreg. Kényszeríteni akarja a választásra. A végső perczben, midőn Timea ájultan rogy össze, megjelenik álruhában Timár Mihály, kinek láttára Athália megöli magát. A «Muskátli» szövege. I. felvonás. A feminizmus zászlóját fennen lobogtatják a Bereczky K'ára palotájában. A szép árva leánynak a férfigyülöletet még házasságában csalódott édes anyja hagyta örökül és a férfigyülöletben megerősítette öt öregedő rokona: Julia kisasszony, a feminizmus fanatikus apostola, akire a nevelése volt bízva. A férfiak elleni harczban segítőtársaik Olga és Márta — két diái-kisasszony — és Klára kis unokahugát: Katiczát is a „szövetség" elvei szerint nevelik ebben a házban, a hol az öreg komornyik az egye-len férfi. Báró Bereczky Kázmér ki akarja gyógyítani szép rokonát hóbortos betegségéből és azonkívül kezére akar járni Szomody Gábor barátjának, a ki szerelmes Klárába. Több barátját hozza el tehát a Klára szerdai estélyére, a kik közül az élősdi Borhidy Julia kisasszonyt „veszi munkába" ; Olgának és Mártának is jut egy-egy udvarló és a kis Katicza szive is lángra gyul az ifju Jablonczay iránt. Szomody pedig megkezdi az ostromot Klára szive ellen, de nem sok reménységgel. II. felvonás. Bereczky Kázmér ügyesen rendezi a játékot: a leányok mind kapitulálnak, kivéve Klárát, a ki büszke és elveitől nem akar eltérni. A mikor Bereczky a társaságnak — persze csak tréfából — tudomására hozatja, hogy eljegyezte Klárát: a leányok mind szint vallanak és egymásután bejelentik, hogy már szintén választottak maguknak férjet. Még Julia kisasszony is, a kinek feminista akczióját Bereczky nevetségessé teszi, jövendő életpárjául választja Borhidyt. Csak Klára mutatja magát erősnek, bár a szive mást sug néki: viszontszerati Szomodyt, a ki felháborodva Klára sziüleges eljegyzésén, megsérti jó barátját Bereczkyt és távozik. Klára zokogva marad egyedül és ekkor jön hűséges, öreg erdésze : Gócs, a ki egy cserép muskátlit hoz neki ajándékba. Klára nyakába borul és elhatározza, hogy bánatával elvonul az öreg eriészék egyszerű, tiszta, muskátlis otthonába. III. felvonás. Gócséknál egy hét alatt csodálatos változáson megy keresztül Klára: a muskátlik között megnemesedik a lelke; egyszerű, házias leány le»z belőle, a ki mint az „erdészék Klárája" találkozik ismét Szomodyval. Most már megértik egymást és a mikor Szomody megkéri a kezét, Klára boldogan mond igent. Városligeti Nyári Színház »A szökött katona« szövege. I. felvonás. Korpádiné kovácsmühelyében vagyunk. Az asszony két fia közül a fiatalabbikat, Lajost szereti, a kit urnák akar nevelni, Mig másik fiát, Gergelyt elhanyagolja és a kovácsmühelyben dolgoztatja. Éppen átutazóban van a falun Monti gróf és a felesége, a kik kénytelenek a kovácsmühelybe betérni, mivel az egyik ló lábáról leesik a patkó. Ezek itt kikérdeznek mindent és megtudják a két flu aránytalan nevelését, valamint azt is, hogy Korpádiné gyámleánya Gergelyt, a ki éppen a grófi lovakat patkolja, szereti, de az anyja Lajoshoz akarja erőszakolni. A felvonás sorozással végződik, a hol Lajos helyett Gergelynek kell elmenni katonának. II. felvonás. Gergely, hogy szerelmesével találkozhassék, megszökött a katonaságtól. Elfogják és halálra itélik. Monti grófné felfedezi, hogy Gergely tulajdonképen az ő törvénytelen fia, a ki a jelenlegi Völgyi ezredessel egykor folytatott szerelmi viszonyának gyümölcse. Ezt értésére akarván adni Völgyinek, légyottot ad neki. Férje, Monti gróf azonban kilesi és tudtára jut a titoknak. Provokálja Völgyi ezredest, de a párbajt megakadályozzák és Gergely újból megszokik. III. felvonás. Gergely a Zrínyi-kávéházban mulat. Gémesi jegyző, a ki jutalomra számit, feljelenti Völgyinek, hogy a szökött katona az, aki mulat. Völgyi ilyenformán értesülvén természej tes fia hollétéről, odasiet és keblére öleli a fel1 talált fiut. Fiának fogadja és szerelmeséhez segiti. Az árulkodó sipista jegyző pedig a bőr' tönbe, a darab pedig végéhez jut.