MAGYAR SZÍNPAD 1906. szeptember (9. évfolyam 242-271. sz.)

1906-09-06 / 247. szám

6 1906. szeptember 6. NEMZETI SZÍNHÁZ. «A csók» szövege. Első felvonás. I. kép. Erdő. Fernando, Arragonia fejedelme vadászaton van. Elszomo­rítja kedvenczének, Adoiámak rossz kedve. Ki is vallatja és megtudja tőle, hogy Sever király­nak öcscse, a ki egy év óta száműzve van hazájából, mert bátyja féltékeny a feleségére. Blandára. Sever emberei üldözőbe vesznek egy fiatal szökevénypárt, Carlot és Mariettát, a kik mostohájuk rossz bánásmódja miatt kénytelenek voltak megszökni. Fernando feltartja őket utjokban és Adolárra bizza, hogy visszakísérje őket Sever udvarába. II. kép. Sever király udvara. Sever király házasságának évfordulóját ünnepli, a mikor Ádolár álruhában eléje vezeti Caríot és Mariettát. A király kihallgatja és büntetésül azzal sújtja őket, hogy egy teljes esztendeig ne csókolhassák meg egymást,mert különben sohasem lehetnének egymáséi. Sever útra kél, hogy kikémlelje, hogy távollétében mi történik az udvarában. Második felvonás. Sever király kertje. Adolár boldog Sever udvarában s idejét Blanda királyné és szerelme, Angela közelében tölti be. Carlo és Marietta a király távollétében folyto­nosan együtt vannak és a tilalom daczára foly­tonosan csókolódznak. A király megjelenik ál­ruhában, hogy kikémlelje udvarát és azt látja, hogy a tilalma csak növeli a fiatal pár szerel­mét és csókvágyát s a mikor Mariettát kihall­gatja, ö benne is felébred a szenvedély és könyörögve kér tőle egy csókot, de a pórleány megtagadja a király esdeklését. Harmadik felvonás. Ugyanott. A király szenvedélytől lángolóan üldözi Mariettát és az éj sötétjében Blanda királynéra talál, őt hiszi Mariettának, a lába elé borul és enyhülést, megnyugvást kér tőle, a mit egy csókban vél feltalálni. Végül belátja, hogy a csók varázsá­nak az ő királyi hatalma sem képes korlátot szabni. Eldobja álarczát, felfedi kilétét. A fiatal szerelmeseket feloldja büntetésük alól és áldá­sát adja rájuk. Egy fél órára nézzük meg a Projectógraf elő­adást. Gambrinus mellett. Erzsébet-körut 27. Fővárosi Nyári Szinház. A „Linda" szövege. Első felvonás. Antal udvara Chamounixban. A mai nap dönti el Antal családjának a sorsát. Linda szereti a márki öcscsét, a kit festőnek .gondol. A savoyardok indulásra készek. Köztük van Pierotto, a ki bucsudalt énekel. Alig, hogy a savoyardok elhagyták a teret, jön Artúr Lin­dához. Az öreg pap óva inti Antalt a márki kegyétől, a kinek nincs más czélja, mint hogy elcsábítsa Lindát. Nem marad más hátra, min a leányt a többi savoyardokkal Párisba küldeni. A szülőknek nehezére esik egyet'en gyerme­küktől megválni, de mert más megoldás nincs, beletörődnek. Ima Második felvonás. Linda szobája Párisban. Linda három hónapja nem kapott hirt hazulról; egyszerre az ablakán át meghallja Pierotto énekét. Pierotto meglepetve ismer az elegáns hölgyben Lindára, a ki azt hiszi, hogy Artúr legközelebb feleségül veszi. A márki megláto­gatja és szerelmi ajánlatokat tesz; ha elfogadja, pazar módban lesz része. Megvetéssel utasitja vissza az ajánlatot. Jön Antal, mint koldus. A mikor a leányára ismer, undorral dobja el a kapott pénzt, mert azt hiszi, hogy Linda bűnös útra tért. A szerencsétlen leány utóbb megtudja, hogy Artúr, a kinek menyasszonyának véli magát, esküvőre készül. E feletti fájdalmában megőrül. Harmadik félvonás. Tér Chamounixban. A nép és a márki fogadják a hazatérő savoyárdo­kat. Pierotto vezeti a tébolyodott Lindát. Artúr hírül hozza a szülőknek a bérlőjogot és szo­morú állapotban találja a leányt. Linda nem ismeri meg, csak a mikor Artúr szerelmükre emlékezteti. Ájultan rogy össze. A mire fel­ébred meg van mentve, Artúr és a szülői bol­dogan zárják karjaikba. VÍGSZÍNHÁZ. • HAt'M !: .•...•••...-•„«tmtwm«««»' A »Takarodó« szövege. I. felvonás. Volkhardt őrmester harmincz­három év óta szolgálja a hadsereget. Ezredé­nek egyik nevezetessége és disze. A kemény Katonának gyönyörű leánya van, Klári, a ki az ő büszkesége és a kinek Helbig Ottót, a nevelt fiát szánta férjül. Nagyon szereti még Lauflen hadnagyot Í6, a kinek atyja egykor megmentette az életét. Persze, nem tudja, hogy Klári elhide­gült Helbig iránt, a ki a hannoveri lovagló­iskolában jár és Lauffent szereti. Helbig, a ki visszatér Magdeburgba, elkeseredve tapasztalja jegyesének közönyét. Még sejti ennek olTat és sejtésében megerősiti Aneiss őrmester. II. felvonás. Klári éj idején ellátogat ked­veséhez, Lauffenhez. A szerelmeseket meglepi Helbig, Klári elrejtőzik a hálószobába. Helbig ráakarja nyitni az ajtót, de Lauffen kardjával leüti, hivatja a napos káplárt, Queisst, a ki a fogházba kiséri. III. felvonás. Helbig Ottó a feljebbvalója ellen elkövetett sértésért hadbiróság elé kerül. Egyikét látjuk a legizgalmasabb tárgyalásoknak, a melyeket valaha megírtak. Helbig nem akarja elárulni, hogy miért hatolt be Lauffenhez és a hadnagy sem akar magyarázatot adni. Volk­hardt őrmester sem tud semmiről. De lassan­lassan a keresztkérdések tüzében kiviláglik a való. Maga Klári jelenik meg, hogy megmentse kedvesét a hamis eskütől. Volkhardt egész világa összeomlik. Az agg őrmester rá akar rohanni Lauffenre, de megakadályozzák. Gyö­nyörű a gróf Lehdenburg arisztokrata, de minden izében melegen érző, pompás alakja. IV. felvonás. Volkhardt megjelenik Lauffen­nál, hogy kérdőre vonja. Klári utána siet, hogy Ismét megmentse az ifjú hadnagyot. És a boldogtalan Volkhardt, a ki hasztalan keres elégtételt Lauffentől, lelövi a leányt, a ki ott hal meg kedvese szeme előtt Egy fél órára nézzük meg a Projectograf elő­adást. Gambrinus mellett. Erzsébet-körut 27 NÉPSZÍNHÁZ. »Lili« szövege. Eső félvonás. Kert a Bouzincourt-villa előtt. Bouzincourt-ék szomszédságában tüzér­kaszárnya van, a melyet csak egy fal választ i el a villától. Ez a szomszédság az okozója, hogy Amelie kisasszony, Bouzincourt ur leánya, beleszeret egy Plinchard nevü tüzérbe, a ki nagyon csinos flu, de végtelenül együgyü. Plinchard át át sandít a villába Victorine szoba­leány kedvéért s a tüzérnek szerelmes pislon­gásait magára veszi Amelie kisasszony, a ki végtelenül boldog abban a tudatban, hogy a „tüzér, a kit ő imád", ő belé szerelmes. A szülők azonban Grange Bateliere bárót szánták Amelie férjéül, a ki éppen megérkezik vén, süket nagybátyjával, Saint-Hipothese-el, hogy megkérje a fiatal leány kezét. Amelie elhatá­rozza, hogy megszöktetteti magát Plinchard-dal. A tüzér a falon át éppen átmászik a kertbe, hogy ottfelejtett trombitáját elvigye, mert az ezred egy óra múlva Afrikába indul. Amelie bevallja neki szerelmét és közli vele a szökés tervét, de az együgyü Plinchard nem éri fel eszével Amelie szerelmét és bamba nyíltsággal be is vallja ezt neki. A szerelmében megcsalódott Amelie, Plinchard karjai közé ájul, de minthogy a kaszárnyából már hallik az indulásra hívó jel, leteszi az alélt leányt a kerti padra és elsiet. Mikor Amelie magához tér, az ezred Plincharddal együtt a rácsos kapu előtt vonul Afrikába. Amelie csalódott szerelme bosszuérzetében Grange Bateliere bárónak nyújtja kezét, a kit nem szeret. Második felvonás. Szalon Orange Bateliere báró lakásában. Nyolcz év mult el Amelie leánykori szerelme óta. Ez alatt az idő alatt a báró erősen megkopaszodott s Amelie, a ki fejlett, kívánatos asszonynyá érett, éppenséggel nem boldog unalmas félje oldala mellett. A kastélyba egy tisztet szállásoltak be s Amelie a nyalka tisztben nemsokára . . . Plinchard-t is­meri fel, a ki azóta hadnagygyá lett. Szivét megrohanják első szerelmének emlékei, a melye­ket még jobban fokoz az, hogy egy készülő műkedvelői előadás próbáján Plinchard helyet­tesíti a szerelmest s a tüzér, a kinek közben megnyíltak a szemei is s nem a régi bamba fiu többé, egész szenvedélyével vallja be neki szerelmét. Amelie a becsületes asszony egész tisztességével védekezik újra ébredő szerelme ellen, de a véletlen segítségére jön a szeren­csés Plinchard-nak. A kopaszodó báró értesül róla, hogy a hadnagynak egy hölgvecskéje, a kinek ő is udvarolt, a kastély előtt csukott kocsiban vár Plinchardra; elhatározza tehát, hogy ő fogja elfoglalni helyét. Amelie kéri, hogy ne hagyja magára, de a báró a légyottra gon­dol és rázárja a szalon ajtaját. Plinchard azon­ban már előbb elbujt a szalonban s most előlép és Amelie együtt látja magát első szerelmének tárgyával, a szerelmes éj magányában egyedül. Harmadik felvonás. Orange Bateliere báró kastélyának egy előcsarnoka. Sok, sok év mult el ismét . . . Amelie már nagymama s egy viruló unokája van: Lili, a ki éppen olyan, mint a minő ö volt egykor hajdanán. Lili sze­relmes egy fiatal ügyvédbe, Renébe, a kiről a szigorú nagymama semmit sem akar tudni. Ez segitségül hívja nagybátyját, Antonio Plinchard nyugalmazott tábornokot és szenátort, a ki senki más, mint az egykori tüzér-trombitás Plinchard felismeri a szigorú nagymamában az ö egykori Ameliejét s most már kétségtelen előtte, hogy Lili az ő unokája is. Mikor Amelie­vel harmincz év múlva újra találkozik, szerel­mük közös emlékeit újítja fel, de Amelie sem­mit sem akar tudni felőlük, de a drága emlé­kek végre az ő szivét is megindítják s most már ő is beleegyezik, hogy a fiatalok egymáséi legyenek. Hiszen éppen az ő élete volt a leg­szentebb tanúság a mellett, hogy a leány soha se menjen máshoz feleségül, mint csak ahhoz, a kit szivéből szeret. Dalok a „Lili"-bői. Azon dicső hatalmas korban, A melyben annyi dicső nagy ember élt„ A hősök közt az első sorban Megemlítik két hadvezért, A nagy király tartotta őket S szerette kimondhatatlanul S ez volt Montespan ezredes S a generális Pompadur. Ha a király bement vejéhez visitbe Abba se volt öröm. Uram! szólott a felesége, Olyan fáradtnak látszik Ön, Hogy is ne vőn' fáradt az ember A ki olyan jó mestertől tanul, Mint Montespan az ezredes S a generális Pompadur. * * * .4 kit imádok egy tüzér, Csak egy tüzér az, kit imádok, Ha kinevetnek is ezér, A kit imádok egy tüzér. Hova való? Mi neve néki Azt én ugyan ki nem találom. (A kit imádok egy tüzér, Csak egy tüzér, a kit imádok.} Nem ismerem ugyan mit ér, A kit imádok, egy tüzér; Reám tekint, de nem beszél, Nekem eláll szavam, ha látom, A kit imádok egy tüzér, stb. Egy fél órára nézzük meg a Projectograf elő­adást. Gambrinus mellett. Erzsébet-körut 27. ALKALMI BÚTOR- ^tépsznmLZKontuBxií VÉTEL és ELADÁ S LAJJTEHUM UZÄR Hirdetések felvétetnek & kiadóhivatalban. Zongorát, pianinót kölcsönöz STERfl BERG Kerepesi-ut 31. Kitűnő zongorák dús raktára.

Next

/
Oldalképek
Tartalom