MAGYAR SZÍNPAD 1906. június (9. évfolyam 150-178. sz.)

1906-06-05 / 154. szám

M. KIR. OPERAHÁZ. „Lakmé" szövege. /. felvonás. Pompás kert, melybe a függöny felgördültekor egy csoport indus ájtatósan betér. Nilakarrtha, a száműzött indus pap boszut esküszik ellenségeire. Lakmé előbb a színfalak közt, majd a színpadra érve, imát mond. Az indusok után Nilakantha is eltávozik, végül pedig Lakmé is csolnakba ül szolgáival. Egy angol társaság jő és csodálja Nilakantha házát. Ellen gyönyörű ékszereket vesz észre s vőlegénye, Gerald megígéri, hogy azokat megszerzi számára. Hiáda óvják őt az indusok fanatikus bosszújától, — ő marad, mig a társaság eltávozik. Nemsokára jő Lakmé s ijedten távozásra inti Gérald-ot, nehogy vakmerőségének áldozatául essék. De Gérald-ot fogva tartja Lakmé szépsége s a leány is szerelemre gyul az idegen iránt, ki csak akkor távozik, mikor Nilakantha jön. A főpap megtudván, hogy házában idegen jár, bosszút esküszik ellene. II. felvonás. Piacz egy indus városban. Javában áll a vásár. A mint a tér lassanként kiürül, megjelenik Nilakantha indus vezeklőnek öltözve, mellette halad leánya, Lakmé, s atyja parancsára énekli a pária dalát. Gérald fölismeri Lakmét, hozzá rohan, a mire Nilakantha is megtudja, hogy ő volt az az idegen, a ki házát megszentségtelenítette. Dobpergés hallatszik, mire Gérald eltáv Mikor visszatér, egyedül találja Lakmét. Szci et vallanak egymásnak s Lakmé egy titkos házikót mond Géraldnak az erdőben, a hol zavartalanul találkozhatnak Nagy indus menet, élén Nilakanthával, a ki Géraldot leszúrja. Lakmé azonban észreveszi, hogy Gérald csak elájult III. felvonás. Erdőben. Gérald lombágyon szunnyad. Lakmé virraszt mellette s mikor fölébred, elmondja neki, miként hozatta őt ide szolgájával s miként gyógyította meg sebét virágnedvvel. Lakmé elmegy, hogy a szent forrás vizéből italt hozzon; mert ha e vizből szerelmes pár iszik, többé el nem válhatnak. Fréderia rátalál Géraldra s előbb menyasszonya, majd zászlója iránt tartozó kötelesac^rp, figyelmezteti, mire Gérald szavát adja, hogy a másnap induló sereggel tart ő is. A visszatérő Lakmé fájdalmasan veszi észre a változást Géraldban. Érzi, hogy Gérald lelkét most már hazája tartja fogva. Gyorsan leszakít egy daturvirágot és ajkához veszi. Azután mindketten isznak a szent forrás vizéből. A méreg hatása jelentkezik Lakménál, de ő boldog, mert életében már nem válhat meg tőle kedvese. — Nilakantha vad haraggal beront; meg akarja ölni Gérald-ot, de Lakmé figyelmezteti hogy a szent forrás vizét egy pohárból itták, tehát nem szabad őt bántani. Nilakantha kétségbeesetten látja leányát meghalni, majd megnyugszik rajongó hitében, hogy leánya mennybe szált. Ha Maxvényben, reumában szenved, M kisérleleesen «tmmifele sserrel, hanem vegyen egy üveg Dr. Flesch-féle kösxvény-szeszt mely esúst, hőstvényt, reumát, ltée, láb, hát ée derek fáj át hetek ét lábak gyengeséget, ütés, eröltetée, rándulás, ficsamoiáeből tsármasó fájdalmakat és daganatokat bietosabban gyégyét mint bármely más külső vagy belső gyógy etet. Hatása n legrövidebb idő alatt érttethető, még a legrégibb bajoknál is melyeknél sem fürdő, sem győgyster nem használt. Kapható a feltalálónál és egyedüli kéeeitönél Or. Fleseh Emil Magyar Korom irógysztrtárában, Győr, Baross-Ili 24. szám. Budapesti főraktár: Töräk Jónsef gydgynaortáráb.n Sudytet, Királya. 12 ét „Opera" gyógytár, Ar.drásey-ut »«. l'|i iusiliteree üveg ára I korona. Huzamosabb használatra aló Vttalddu üveg ára 6 korona, 3 kit, vagy 2 »Családié üveg rendelésnél bementve utánvéttel küldjük. Újonnan épült házak két uoba, konyha, eléakamra, angol kloset, pincze, padlás, bekerített 800 négystógöles telekkel, vízvezetékkel ellátva, kilátás a Dunára Klsteténynyel határos Barose Gábor-telepen 10 eri tSrlesztáe mellett eladók, azonnal átvehetők. Ugyanott vízvezetékkel ellátott Oree házhelyek négyszógólenként 8 kor.-ért, 20 korona havi részlet • fizetés ellenében kaphatók. \ telepen Ievó és a házépítéshez izük •éges terméskő, kavics és homok önköltségen bocsájtatlk a vevő rendelkezésére. Közlekedés a budafoki villamossal, hajón és vasutonBővebbet Baross-telepen Libái Fereneznél és a Herrmann-féle elunt, ára fl

Ziethen Budapesten, IV., BskS-nt 6. (Kluttld-paloU.) ««pss" -apm XMI »Constantin abbé szövege. I. felvonás. Longueval község árverés alá kerül és senki sem aggódik annyira a vidék sorsáért, mint a nemes, jó Constantin abbé. Akad is egy árverési vevő, ki mindent megvásárol : a dúsgazdag Scottné és huga, Bettina Percival számára. Az abbé nagyon ridegen fogadja az uj uraságokat, mert amerikai származásuknál fogva nem tar i őket katholikusoknak. De mikor megtudja, hogy az uj tulajdonosak az ő hivei, boldogar és örömtelt arczczal üdvözli őket. Scottné és Jettina az abbénál maradnak estebédre ós szórakozás mellett költik el a vacsorát. Már későre őr az idő, midőn eltávoznak. Scottné a lej cözelebbi estélyre meghívja az abbét és Ra-naud-ot, az abbé keresztfiát, ki véletlenül megtetszett a szép Bettinának. II. felvonás. Scottné estélyt ad, melyre Lavardensnét és fiát, Pault is meghívták. Lavardensné szeretné, ha Paul udvarolna Bettinának, mert ez egy kitűnő parthie. Paul el is kezdi az udvarlást, a mivel féltékennyé teszi a csendes, zárkózott természetű Raynaudt, ki szintén szerelmes Bettinába, de ez mindenképen elhaladt előtte. S midőn egy alkalommal a túlságos sok pezsgőtől felhevítve, félválról beszél Paul Bettináról, Jean tiszteletre inti, miből komoly összeütközés fejlődik. De miután Jeannak már regge' be kell vonulnia ezredéhez, tehát még hajnalban kell elintézni ez ügyet. El is távoznak,JJde Bettina értesül mindenről és az abbéval éjnekidején, a nagy esőben a párbaj színhelyére megy. Látni akarja Jean diadalát. Meg is látja és boldogan tér ae esőtől átázottan haza, midőn a távolból hallatszó trombitaszó jelzi, hogy Jean útra megy. III. felvonás. Scottné Bettina nagyon gyakran eljönnek az abbé akába, hogy ott együtt intézzék a szegényed segélyezésének ügyeit. Jean is hazatért má a gyakorlatról, csakhogy most tarvbe veszi, hogy végkép elhagyja Longuevalt. A jó abbé nem is sejti, hogy keresztfia miért akar eltávozni, de Paul tudja, mert szerelmes Bettinába s ezt el akarja hallgatni. De Paul mindent elmond és ő kéri Bettinát, szeresse a derék, tisztalelkü Jeant. Bettina szereti is, ő maga adja ezt tudtára a hallgatag lovagnak. Az abbé boldog és boldogságát elősegiti még az a meglepetés is, melyben részesül. A templomból meghallja az orgona Szavát; az volt mindig az álma, hogy az ő szegény híveinek orgonaszó mellett tarthassa •z istentiszteletet. MAGYAR SZÍNHÁZ. »A drótostót« szövege. elk. MeMtt drótostótokat útnak eresztik szüleik. MeMtt elvándorolnának Jankut ée Faunét «Ifogylk egymásnak, s Zsuzsa kikunyorál egy asttst forintot Pfefferkorn hagymakereskedőtől, dzenkétéves vőlegénye számára. Pfefferkorn váltét vesz s gyermektől pénze ellenében. Az elsi felvonás tk éwel később, Budapesten játszik. Janku Pfefferkorn ajánlatára Günther bádogosmestor műhelyébe kerül, Günther jobbkeze leas, s a bádogosmester — miután ő inkább politizálgatni szeret — üzlete vezetését teljesen a fiúra bizza, s leánya, Miczi kezét is neki szánja. Éppen aa eljegyzésre készülnek, mikor megérkezik hazulról Zsuzska. ő Milost, a Budapesten katonáskodó földiját szereti, s utána jön szintén Pfefferkorn közvetítésével a fővárosba. Pfeferkorn Güntherékhez protegálja be s lányt szobalánynak, s miután azt hiszi, hogy Fruska még mindig Jankut szereti, az eljegyzési ünnepélyen nagy zavart okoz, elmondja, hogy Jankunak már van menyasszonya Zsuzsa. A harmadik félvonás színhelye a Milos kaszárnyája. Miczi és Zsuzsa felkeresik Milost. s magmagyaráznak neki mindent. Egy csomó bohóság után Miczi Janimé, Zsuzsa pedig az ö iiloséá lesz. Fővárosi Nyári Szinház. »Az aranyember« szövege. Első kép. »A Senki szigete. Ali Csorbadzsi, a kit a törökök halálra ítélték, leányával, Tímeával a Senki szigetére menekül Timár Mihály hajóján. A szigeten Teréza mama szivesen fogadja a menekülőket. De megjelenik Kristyán Tódor, a törökök kéme s Ali tudja, hogy veszve van. Timár Mihályra bizza hát vagyonát s leányát, hogy vigye Komáromba, Brazovits nevü rokonához, ö pedig éjjel megmérgezi magát. Második kép. »A Brazovils-ház*. Timár a halott kívánságát teljesítve. Tímeát Brazovitsók gondjaira bizza. Ézek rosszul bánnak a gyermekkel. Brazovits éppen egy vasutépitkező vállalkozásba helyezi minden leménységét, de ez nem sikerül s 5 a csapásba belehal; hirtelen szélhűdés éri. Brazovitsék háza előtt megütik a dobot, de Timár Mihály mindent magához vált Tímeának ajándékozza, akit feleségül akar venni. Harmadik kép. >Az aiabastrom szobor«. Timár feleségül vette Time4t, de a remélt boldogságot nem találta fel. T'mea hideg, érzéketlen. Megjelenik Kadisa, a ki Brazovits leányát, Atháliát, feleségül akarta venni, de Brazovits halála meghiúsította reményeit s a házasság dugába dőlt. Midőn Athália észreveszi, hogy Kadisa Tímeába szerelmes, feltámad szivében a bosszú s az éppen hazatérő Tímárral elhiteti, hogy felesége, az aiabastrom-szobor, csak az é oldalán olyan hideg és érzéketlen. Timár annyira elkeseredik, hogy nyomban útra kél. Negyedik kép. »Idylli eist.« Timár ismét a Senki szigetére érkezik. Ugyancsak idejön Kristyán Tódor is. A rossDelkü ember azon töri a fejét, hogy Teréza mama fáit eladja egy mészégetőnek. Mikor Teréza ezt megtagadja, Kristyán fenyegetődzik, hogy feljelenti az osztrák kormánynál. Timár azonban átadja a 90 évre szóló szerződést Terézának s kiutasítja a szigetről Tódort, a ki bosszút esküdve távozik. Timár beleszeretett Teréza leányába, a szép Noémiba, de nem felejti, hogy felesége van. Fájdalmasan indul el a szigetről. Utján a kunyhó mellől a leselkedő Tódor reé lő. Timár üldözőbe veszi a gonosztevőt, ez térdre hullva kér bocsánatot. Timir megbocsát, sőt állást szerez neki. Noémi a visszatérő Timár karjaiba rohan. Ötödik kép. »A hűség átka.* Tímár ismét otthon van, de megint csak az érzéketlen, hideg hitvest öleli magához. Athália azt mondja Tímárnak, hogy ma estére várja Timea Kadisét. Egy rejtekhelyre vezeti s ott arról győződik meg Timár, hogy felesége törhetetlen hűséggel viseltetik iránta. Hatodik kéf. »Balatoni kastély*. Timár a Balaton-parton tartózkodik s idejön utána Kristyán Tódor elztllötten, rongyosan. Visszatért Braziliából, a hol egy elkövetett bűntettért gályarabságon is volt. Hamarosan magára ölti Timár levetett ruháját, sőt a pénzét is elkéri. Fenyegetődzik, hogy ha nem gondoskodik kellően róla, feljelenti, mint Ali Csorbadzsi gyilkosát, nejének pedig elmondja, hogy a Senki szigetén Noémival el, a kitől gyermeke is van, a kis Dódika. De Timár nem retten meg a nyomorulttól s kitaszítja éjjel a házából; Kristány Tihanyba akar átmenni, hogy ott megtegye a feljelentést, de a Balatonba ful. Timár sietni akar a megmentésére de útját állja Noémi, a ki lépésről-lépésre követte Kristyánt, csakhogy feltalálhassa Timár Mihályt Magával viszi örökre a szigetre; hiszen tavaszazal, ha a Balaton kidobja Kristyán hulláját, nem fogják felismerni a azt hiszik, hogy az Timár, mert ruháját, gyűrűjét és pénztárczáját nála fogják találni. Hetedik kép. »Szent György képe*. Timea elgyászolja férjét, kiről azt hiszi, hogy halott De Timár álruhában megjelenik s elakarja vinni Atháliát, mert tudja mennyire gyűlöli Tímeát Athália csakugyan bosszút esküszik Timea eDea s megfogadja, hogy a mely perezben odaígéri kezét Kadisának, megöli őt Tímea szereti Kadlsát s kijelenti, hogy felesége lesz. A rejtekhelyről hallja mindezt Athália s Szt.-György képét levéve a falról, a titkos ajtón Timeábos btoppan. Egyik kezében a tőr, a másikbea méreg. Kényszeríteni akarja a választásra. A végső peresben, midőn Tímea Éjükén rogy össze, megjelenik álruhában kinek láttára Athéka megöli magét