MAGYAR SZÍNPAD 1906. május (9. évfolyam 119-149. sz.)

1906-05-10 / 128. szám

I9üb. május 10. M. KIR. OPERAHÁZ. A »Tosca« szövege. Az siti füvonas Szent-András templomé Na játszik, Rómában. Angelotti politikai állam­fegofy, a san Angelo erődből megszökvén, a Naplómba menekül. Mivel lépéseket hall, a sekrestyében rejtőzik el. Cavaradossi Mario festő a templomban munkájához fog, megemlékezvén hedveeiről, Tosca Floriáról, az időbeli himeves énekesnőről. Angelotti megismerteti magát elv­Hnával, Cavorodossival, ki nyarilakának kulcsát «Va át aeki, hogy ott elrejtőzzék. Tosca jő kedvesével közölni, hogy a mai estét együtt tölthetik, mibe Cavaradossi nehezen egyezik bele, mert szeretné előtte is eltitkolni Ange­btÉt. Tosco, a szerelmes nő csábitó erejével ráveszi, hogy az este találkozzanak. Cavaradossi meggyőzni igyekszik Toscát arról, hogy félté­kenysége alaptalan, mi sikerül is néki ée Tosca elhagyja a templomot. Ágyúlövés jelzi, hogy a fegházban észrevették Angelotti szökését, ld menekül a templomból s vele együtt eltűnik Cavaradossi is, hogy gyanút nem keltve, az utoza népe közé vegyüljön. A rendőrfőnök: Searpia kémeivel a templomot kutattatja ki, majd az előkerített gyámoltalan sekrestyés azevaiból arra következtet, hogy Angelotti a feető segítségével szökött meg. Tudván, hogy Tosca Cavaradossi kedvese, Toscától igyekszik a titok nyomára jönni. Közben a templom meg­Hűk ajtatosokkal, kik a pápa áldását várják. Bcarpia megesküszik, hogy rájön a menekült •yomára és Toscát is magáévá teszi. A II. felvonás a rendőrfőnök, Searpia laká­sán játszik. Searpia monológja után gavott hang­zik át a szomszédos királyi lakból, hol nagy ünnep van. A gavott után korált hallunk, mely ellen­tétképen kíséri az időközben odahurczolt Cava­radossi vallatását és konok tagadását. Searpia nom tudván jó szóval a festőt vallomásra birni, a mellékszobában levő kinpadra vetteti. Ezalatt Toscát a királyi palotából áthozták s most tőle akarják kicsikarni a valót. Tosca egy ideig •Uentáll, végre nem tudván kedvesének borzal­mas jajkiáltásait tűrni, megvallja Angelotti rejtekhelyét. Tosca vallomása után Searpia a kínzásnak véget vettet. Az ájult és vérző Cava­radossi csak később jut annak tudatára, hogy Tosca a rejtekhely elárulásával szabadított« meg kínjaitól; szörnyű dühre gerjed, meg­átkozza kedvesét és a hóhér Scarpiát és a szabadságot élteti, mig « poroszlók kihurczolják és börtönbe vetik, honnan másnap a ^vesztő­helyre kell jutnia. Tosca kedvesének életéért könyörög, mire Searpia megigéri, hogy a gya­nús megkegyelmexóst leplezendő, vaktöltés pus­kákkal fogja a festőt színleg agy onlövetni, ha Tosca szerelmével megajándékozza. Nagy lelki tusa után Tosca belemegy az alkuba, mig azonban a szabad menetlevél megírásával fogla­latoskodik Searpia, Toscában az asztalon heverő kés látására felébred a gondolat, hogy a gyü lölt Scarpiát megöli. Ezt megteszi és menekülni óhajt, midőn meglátja, hogy a menetlevél • hoh Searpia kezében maradt. Iszonyát le­győzve, kiveszi azt « halott görcsösen össze­szorított ujjaiból és két gyertyát, feszületet helyezvén a holttest mellé, kimenekül. A harmadik fölvonásban harangok kon­gása közben tárul elénk hajnalszürkületben az alvó Róma. Szin a fogház piateauja. Majd a legelő felé tartó pásztorflu naiv dala hangzik fel. Megjelenik Cavaradossi és kaseregve töpreng korai végén. Majd jő Tosca, a ki szabadulásának hirét hozza, elmond­ván neki aei is, hogy Scarpiát megölte. A Jelenetnek a kivégzésére megjelent katonák vetnek véget; Cavaradossi a puskák csöve elé éli, Tosca egy oszlop mögé állva szemléli a Jelenetet, melynek láttára (bár tudja, hogy csak színlelt lesz), borzalmas sejtés fogja el szivét. Kz meg is valósul, mert Searpia a színlelt ki­végzést csak megígérte, de be nem tartotta. Miközben • nép, ki Searpia megöletését m(* NBotta, elfogatására tfft, Tosca • tetőről * mélységbe veti magát ozinhaz után egy fél órára nozzuk meg a Projectorrai előadást. Gamnrinus mellett. Erz-ébet-feörut 27. NEMZETI SZÍNHÁZ. A »Mary Ann« szövege. Első felvonás. Történik egy londoni boar­ding house előcsarnokában, a hol Mary Ann egyszerű mindenes cseléd. Ugyanabban a ház­ban lakik egy Lancelot nevü német zeneszerző, egy igazi arisztokratikus gondolkodású német báró, a kinek művészetéért a szegény cseléd rajong. Lancelot természetesen tudomást sem vesz a leányról; egy este azonban, midőn a báró egyik barátjával poharazik, mámorában megfeledkezik magáról és a piszkos, szurtos leányt szánalomból magához vonja ós meg­csókolja, a mi n ;y boldogságot okoz a leány­nak. Lancelot a mint meglátja a cseléd durva kezét, kijelenti, hogy majd keztyüt vesz neki ós ezentúl mindig abban kell előtte megjelennie. Megismerkedünk Lancelot Péter nevü barátjá­val is, egy tea-ágenssel, a ki titokban zene­szerzéssel is foglalkozik. Egyik szerzeménye épen most leghíresebb „gassenhauer"-je Lon­donnak. Második felvonás. Ugyanott, Lancelot szo­bájában. Lancelot és Mary Ann között a viszony lassankint tovább fejlődik. Mary Ann a Lance­iot által vásárolt keztyüt húzza fel, a mikor csak belép a szobájába Lancetot sehogysem tudja elhelyezni kompoziczióit, olyan nélkülö­zésekkel küzd, hogy kénytelen Londonból mene­külni. Elhatározza, hogy a leányt is elviszi magával, természetesen cselédnek. Harmadik felvonás. Ugyanott. Készülődnek az utazásra és megbeszélik, hogyan távozzanak feltűnés nélkül, hogy a leány semmi gyanúba ne keveredjék Egyszerre azt a hirt hozzák Lancelotoak, hogy Mary Ann nem szolgálhatja ki többé, mert milliókat örökölt egy amerikai rokonától. Most már szó sem lehet arról, hogy magával vigye, bár a leány hallani sem akar a szakításról. Lancelot önérzete nem engedi, hogy milliomost vegyen el és távozik, Mary Ann pedig zokogva borul a kanárijára. IV. felvonás. Mary Ann nyaralójában, öt évvel később. A legelőkelőbb társaság van együtt. Épen jótékony bazárt rendez a társa­ság, a közreműködésre megnyerték a legnép­szerűbb zeneszerző Lancelot-1 is. Ez megjelenik a nélkül, hogy sejtené, hová hivtak meg. Lan­celotban most fejlődik igazi szerelme, s miután most már egyformák, megkéri a kezét. Mary azt válaszolja, hogy lehetetlen; magára hagyja a kétségbeesett Lancelot-t, de pár perez múlva cselédnek öltözve és a keztyüvel a kezén visszatér és azt mondja, hogy igy már lehet­séges a házasság, j •—-— Szinház után epy fél órára nézzük meg a Projectograf előadást. Gambrinus mellett Erzsébet-körut 27. Ma köszvénybán, reumában szenved, M kisérleteseen nmmifele eeerrel, hanem vegyen egy üveg Dr. Flesch-féle köszvény-szeszt mely ezüst, kössvényt, reumát, kis, láb, hát ée derékfájás keeek ée lábak gyengeségét, ütés, erőltetés, rándulás, ficeamo­iáéból ndrmaeó fájdalmakat ée daganatokat hietosabban gyógyít mint bármely más külső vagy belső gyógyít*r. Hatása a legrövidebb idő alatt éeslelhetö, még a legrégibb bajoknál is melyeknél sem fürdő, sem gyógyeeer nem használt. Kapható a feltalálónál ée egyedüli kéesitönél Dr. Fleaeh Emil Miiyír Korom itfirozorUrlliin, Győr, Baross-nt 24. szám. Budapesti főraktár: Török Józaef gyógyszert arában Budapest, Kirdly-u. 12 és .Opera" gyógytár, Anárdssy-ut SS. I'|i deesiliteres üveg ára S korona. Huzamosabb használatra való >családié üveg ára 6 korona, 8 kis, vagy S »CsalddU üveg rendelésnél bementve utánvéttel küldjük. OSAN a legjobb vedöszor nzajnak, fogaknak. Oaan-azájvlz 1 kor 70 f. Ooaa-togper 8» fillér . TANNINGEHE Sötétszöko, barna és fekete 0 korona. Cioroy keleti a '»skipróbiltabb szepitöazer 3 k. n / , . Balsaniin-szappan 60 í. K Usch­KfHCäTßlf) féle Napraforgóvirag Olnj äz»p­imajtnojB p n 70 lulef M t k0fün a. Czcrny U. Antal Bécsben, AV1U., Carl Ludwig-Sbasse 6 Kakti" minden nagyobb gyógyszertárban, drogenaban, illatszcrtarban, stb. A-jegy/.ck ingyen If\ Fővárosi MyárI Szinház. «Touboisson ur házassága» szövege. 7. fölvonás. Touboisson Maxim párisi tőzsér el akarja venni Louvois kapitány leányát: Susettet. Hogy ezt megtehesse, szakitani kell előbbeni kedvesével: Liane de Valentonnal. Ez a hevesvérű hölgy rá akarja venni Maximot, hogy esküdjön meg vele, ellenkező esetben botránynyal fenyeget. Maxim, hogy a botrány­nak elejét vegye, megigéri Lianenak a házas­ságot, de Rokviíle barátjának tanácsára elho­zatja rég nem látott öcscsét Lucient — egy­kori hires nőcsábítót — hogy az Lianenát vesse ki a nyeregből, hogy igy botrány nélkül szabaduljon meg Liánétól. Lucien megérkezik, de a kitűzött feladatra nem vállalkozhatik, mert felesége van, a ki igen féltékeny természetű. II. fölvonás. Az anyakönyvvezetői hivatal. Maxim megérkezik a menyasszonyával s annak egész családjával, hogy megesküdjön. Ugyan­akkor jön Lucien is, hogy újszülött fiát beje­lentse. A két Toubuissont elcserélik; a vőle­gényről azt hiszik, hogy gyermeke van, mig a gyermekét bejelentő apát ismét meg akarják házasítani. Növelti a zavart Liane megjelenése is. Maxim mindig abban a pillanatban kény­telen Liane elől menekülni, mikor össze akarják ádni a menyasszonyával. Nagy kavarodás támad ebből, a mely abban csúcsosodik ki, hogy a vőlegényt kabáttolvaj gyanánt viszik a rend­örségre, mig a menyasszony s annak egész családja felháboródottan hallani sem akarnak többé az esküvőről. III. fölvonás. Ujabb mulatságos félreértések lánczolata után általános kibékülés. Maxim ilve9zi Susettet, Liane megelégszik végkielégí­téssel. Lucien pedig kibékül Mariannal, kivel a második felvonásbeli félreértések folytán össze­külömbözött, < ( JDEAU'-CREME. > Páratlan areztiaztitó és szépítőszert Pirizori be- * . kenés ntán már csodálatos hatása van a bőrrel J / 1 tégely 1 korona. 1 drb szappan 1 kor. 1 dobos ( v ponder bárminő színben 1 kor. Naponta azétküldi: / ( CZETTLER GYULA gyégysztrész > r BUDAPEST—BUDAFOK.: 1 >' Kapható: Tőrők József gyógyszertárában, Király- ) ntcza ÍZ. szám és az »Opera« gyógyszertárban ( v Andrássy-ut 86. ^ Dr. KENNEK YIZGYÖGYINTEZETE BUDAPEST, YIL, Taleró-atsza 4. az. (Telefon 555.) Az intézet a legkényesebb igényeknek megfelelően teljesen újjáalakítva, a medern vis- és elektromos­ayói' 1 sód l^ujabb készülékeivel lett felszerelve. TOkeietes bydrotherapla, elektromor féi;/fürdők eaénsavu fOrdOk, forrt légtkrdők, vlbraeilós maieage »tb. Kívánatra prospektus. TJDLBFON 08-69. HAZAI TELEFON 68-50. HIRDETÉSI RÉSZVÉNYTÁRSASÁG •mnon cíJ im BUDAPEST^ MODERN ALAPON BEREN­DEZETT HlRDETÉSIIRODA HIRDETÉSEK FELVÉTELE AZ ÖSSZES BEL- ÉS KÜL­FÖLDI LAPOK, FOLYÓIRA­TOK, NAPTÄRA RÉSZÉRE KÖLTSÉGVETÉSEK ÉS TERVEZETEK DÍJTALANUL PONTOS KISZOLGÁLÁS. ELŐNYÖS ÁRAK.

Next

/
Oldalképek
Tartalom