MAGYAR SZÍNPAD 1906. május (9. évfolyam 119-149. sz.)

1906-05-13 / 131. szám

1906. május 13 MAGYAR SZÍNHÁZ. A »Mimi herczegnő« szövege. Első felvonás. A „Csalj meg édes "-klub egy előkelő tagja: Samamunta japáni herczeg, a ki rengeteg vagyonával és ázsiai tempera­mentumával egyaránt imponál a társaságnak, meghívja a klub tagjait egy kelti estélyre, melynek keretében nagy varieté-előadást is fog rendezni. A klubban ugyanakkor megjelenik az ifjú és gazdag Polikratesz báró, a ki a klub tagjai közé való felvételét kéri. A klub választ­mánya megvizsgáztatja a bárót, a kinek felele­teiből kisül, hogy a nőket általában nem is­meri, a szerelemben még teljesen járatlan. Tehát nem lehet a klub tagja, ha csak mulasz­tását gyors határidpre nem pótolja. A báró hajlandó erre. Nosza gyorsan eléje teszik a herczeg estélyére hivatalos nyolczvan hölgy névsorát, válasszon közülük egyet. A báró azt mondja ő nem lesz udvariatlan, nem akar a hölgyek közül egyet sem megsérteni, inkább mind a nyolczvan meghódítására vállalkozik. A határidő nyolczvan nap. Samamuntát figyel­meztetik, hogy a nyolczvan hölgy közt van az ő kedvese, a bájos Mimi is, majd 500,000 koronás fogadást ajánl a bárónak, a ki azt el is fogadja. Második felvonás. Samamunta herczeg estélyén találkozik először Polikratesz báró a szép Mimivel és találkozásuk a japán herczegre veszedelmisnek mutatkozik, mert nemcsak a bárónak tetszik meg Mimi, de erre is mély hatást gyakorol az érdekes báró. Harmadik felvonás. Polikratesz báró, a ki fogadása hetvenkilenczedik állomásán huszonöt nap alatt győzelmesen végig robogott, a nyolcz­vanadiknál igen sok akadályra lel. Az akadá­lyokat az érdekelt herczeg állítja útjába a bárónak, a ki ezúttal a szép Mimi budoárjá­ban van, ám a japáni herczeg minden fur­fangja hasztalan, végre is a szerelem győz s a fogadásban a sárga herczeg lesz a vesztes. «A koldusgróf» szövege. I. felvonás. Karinsky Bogumil gróf eltéko­zolva óriási vagyonát, Amerikába jött, hogy utolsó néhány ezer forintjával ott próbáljon szerencsét. Ám dolgozni nem tud s tékozló természete az uj világ metropolisában, New­Yorkban se tagadja meg magát, két kézzel szórja pénzét, mely az utolsó garasig elfogyott Utolsó napját éli a gróf, most elhatározta, hogy meghal, főbe lövi magát. De a halálos ut előtt is mulatni akar. Egy jótékony jelroav estélyre megy, helyzetéhez méltóan, koldus jelmezben. Az estélyen megismerkedik Stephan son rendörtanácsos szép lányával, Malóná*al, a kit teljesen meghódít s a kibe belé szeret. A mulatságnak vége, a mulató társaság elosz­lik és Karinsky gróf az utcza padán készül » végzetes pisztolylövésre, miközben Malónáról ábrándozva elalszik. Egy haza igyekvő nagyobb társaság alvó koldusnak nézi a grófot s a föl­dön fekvő kalapjába nagy csomó bankó és arany pénzt dob. A gróf fölébred, megtalálja • pénzt, melynek láttára fölébred benne az igazi vivőr s pillanat alatt elfelejti, hogy ő halni ké szült. A new-yorki szemfüles, czéhbeli kol­dusok azonban, mint hogy tanúi voltak az imént történteknek, a féle betolakodó koldusnak néz­vén a grófot, nyakon csípik s kényszeritik, hogy szervezett társaságukba lépjen, mire rövid habozás után, részben kényszer helyzetének részben Jeszie, a szép koldusleány csábító szavának engedve, a gróf fölcsap koldusnak. II. felvonás. Másfél év telt el a nevezete» éjszaka óta és Karinsky grófot, ki a nagyban űzött koldulásból meggazdagodott, saját palotá­jában látjuk viszont mint boldog férjet, felesége, a szép Malóna oldalán. A gróf már hónapok óta szakított koldus társaival s azok elől buj­kál, haza készül Európába, hogy örökre elte­messe koldus mestersége emlékeit. Koldus társai s köztük a grófba halálosan szerelmes Jessie, fölfedezik uj életében a grófot. Jessie bosszúra készül a gróf ellen s e czélból szövetkezik Malóna régi, de elutasított imádójával, a hír- i lapiró: Jimmyvel, a kivel egy new-yorki lap- ' ban megíratja „a koldusgróf* históriáját. A grófnál nagy estély van és Jimmy a czikket az egész társaság előtt felolvassa. Az ujságczikk egyelőre nem közli ugyan a »koldusgróf« nevét, de Malona éles szeme a sápadt arczu gról arczárói leolvassa a valót, kitalálja, hogy • koldusgróf az ő férje, a kit pillanatnyi fölhevü­lésében, keserűségében és a szégyentől mene­külni akarva, eltaszít, elűz magától. III. felvonás. Stephenson rendőrtanácsoi nyaralójában időzik leányával, Malónáv&l éi unokájával, a kis Karinszky Bogumil gróffal, kinek ép ma van 5-ik születésnapja. Grófi unokájára büszke Stephenson nagyapó; estére nagy illuminácziót is készittet a grófnak. A2 illumináczió elkészítésére megérkezik a villanyos­szerelő, a ki nem más, mint Karinszky Bogumil gróf, az egykori «koldusgróf». A szegény vil­lanyosszerelő munkája közben találkozik a kii Bogumil gróffal, a kinek bájos fecsegéséből megtudja, hogy az ő fia. Az apa szivére szorítja gyermekét és Malóna a feleség, ax anya, feledve a multat, szerelemmel borul gyer­meke apjának, imádott férjének keblére. Szinház után egy fél órára nézzük meg a Projectograf előadást. Gambrinus mellett. Erzsébet-körut 27. KIRÁLY SZÍNHÁZ. A »Gül-Baba« szövege. Eső felvonás. Gábor lantos diák, hűséget kísérőjével: Mujko czigánynyal, kötélhágción át belopózik a Gül-Baba mecsetjének udvarára! hogy a szentéletü agg szép leányával: Leiláva, találkozhassék és bevallhassa neki, hogy titkos régen imádja. Gül-Baba hires és szent rózsa­tőinek egyikét megfosztja díszétől: letép egy vérvörös rózsát, hogy azzal Leilának kedves­kedjen. A rózsatő másik rózsáját Mujkó tépi le. Gábort a czigánynyal együtt elfogják és Ah budai basa — a ki az imént kérte feleségül Leilát — tudtára adja a rózsatolvajoknak, hogy bűnükért halállal lakolnak. Ki volt hirdetve, hogy, a ki Gül-Baba rózsáiból, melyek Allah­nak oly kedvesek, csak egyet is letép: a halál fia. Gábor diák kivégeztetése előtt csak azt as agy kegyet kéri, hogy alkonyatig ott időzhessen Gül-Baba hires rózsakertjében, Leila közelében. Mujko hegedűjének hangjai mellett vonul be Gábor diák a rózsák kertjébe. Második felvonás. Gül-Baba háremhölgyei, Zülfikár, a főeunuch, de maga Gül-Baba i» ugy megszeretik a deli magyar diákot, hogy mire leszáll az alkony: mind kegyelmet könyö­rögnek számára Ali basától. De Ali, a ki sejti, hogy Leila szereti a diákot, csak ugy hajlandó kegyelmet adni, ha Leila hozzámegy feleségül. A szerelmes leány Gábor életéért erre az áldo­zatra is hajlandó, de a diák nem fogadja ez' el és tőrével rá akar rontani a basára. Moi< már nincs számára kegyelem. Elhurczolják « börtönbe ős Leila kétségbeesetten vallja me| Gül-Babának, hogy szereti Gábort ős a halálé, nem éli tul. Gül-Baba ekkor — vérző sziwe — a legnagyobb áldozatra határozza el magát saját kezeivel elpusztítja a szent rózsákat, hog> félrevezethesse a basát, mintha a rózsákéi Allah pusztitotta volna el azért, mert nem ked ves néki a halálbüntetés, melylyel a rózsától*» jókat sújtani akarják. Harmadik felvonás. Leila a budai tömlöcs ben felkeresi szerelmesét, hogy kiszabadítsa Bár terve nem sikerül: Gábor mégis megsza hadul. Ali basa Gül-Baba rózsakertjének el pusztulását Allah ujjmutatásának hiszi és ke­gyelmet gyakorol. Gül-Baba terve sikerül, áldá sát adja az ifjú szerelmesekre. Imádott rózsái­ért vérző szive csak akkor nyugszik meg, s mikor Gábor ős Leila megjósolják néki a jöven­dőt, mely Gül-Baba szemei előtt megelevenedik: a rózsák atyjának sírjára, még késő századok múlva is, rózsákkal járnak áldozni a boldog szerelmesek. Szinház után egy fél órára nézzük meg a Projectograf előadást. Gambrinus mellett. Erzsébet-körut 27. 7 A «Jánoa vitéz» azövege. Első felvonás. A Jaluvégén búcsúznak a leányok a hadba Induló huszárokról. A három szinü lobogóra a piros pántlikát Iluska, a falu legszebb virágszála, köti rá. Szegény lluskát halálra kínozza gonosz mostohája; a kis árvá­nak egyedüli öröme, minden boldogsága Kukoricza Jancsinak, a derék bojtáriegénynek szerelme. De ennek az idyllnek is vége szakad. A gonosz mostoha pénzért felbéreli a falu cső­szét, hogy hajtsa a tilosba Jancsi nyáját és mikor ez megtörténik: Jancsinak menekülnie keü a nép dühe és a reá váró büntetés elől. Bucsut vesz Uuskájától, felcsap huszárnak és megy vüágot látni, de megígéri szerelmesének, hogy soh' sem feledkezik el róla és száz halál­ból is vissza jön érette, kis menyasszonyáért. Második felvonás. A franczia király udvaj rában nagy a szomorúság: a török megnyerte a csatát, veszendőbe a francziák királyának korc ­nája, országa. Ekkor megérkezik hős huszárai­val János vitéz — a ki sok hőstettéért nyert® ezt a nevet — és a szép franczia királyleány kérésére vállalkozik az ország megmentésére. Harczba indul és elkergeti, leveri a tatárt. A franczia király hálából felajánlja neki országa felét és leánya kezét. De János vitéz — álta­lános álmélkodásra — visszautasítja a királylány kezét: Iluskájára gondol, hozzá vágyik vissza s szive, lelke. Funilyaszó hallatszik: porlepte, szomorú huszár érkezik. Bagó, a trombitás, a ki meghozza a dermesztő hírt Jancsi falujából, hogy Iluska nincs többé. A gonosz, mostoha rossz bánásmódja halálba kergette. El hoz egy rózsát Jancsinak, azt a rózsát, a melyik Iluska sírján nőtt. Jancsi — megtört szívvel, kinzó fájdalommal lelkében — bucsut vess a franczia király udvarától és elindul Bagóval, hogy a haléiban felkeressék szivük közös szerelmét: Uuskét. Harmadik felvonás. Jancsi és Bagó ván­dorutjukban elérkeznek az filét tavához. A go­nosz mostoha, mint rut boszorkány, megkísérli Jancsit elcsalni a tó környékéről, de Jancsi a tündérek énekéből megtudja, hogy hol van éa hogy itt feltalálhatja elveszett Iluskáját. Az Iluska sírján nőtt rózsaszálat bedobja as filét tavába, a tóból virágok, rózsák nőnek éa elő­tűnik a tündérek oirodalma, a hol Iluska a tündérkirálynő. A két szerelmes boldogan talál egymásra és Jancsit rábírja Iluska, maradjon meg Tündérországban a tündérek királyénak, Jancsi beleegyezik, de mikor s távozó Bagó szomorú nótája feles ndül a furulyán, nem bir magával ás útára rohan, haza: szép Magyar­országba. Iluska sem maradhat, hasztalan kér­lelik a tündérek, Jancsija utánariet és együtt, egymást átölelve, örök szerelemben egyesülve, érkeznek basa, estének idején, a faluvégre, Iluska jól ismert kis házába. Bagó pedig, siratva a maga elvesztett boldogságát, lepihen • patak pamára. PÁRTOLJUK HONFITÁRSAINKAT . "MM PARFÜMERIE „SERAIL" Fiedler Rezső és Társa BUDAPEST, Yl., K1RÁLY-UTCZA 92. Készít minden fajta parfumt, briliantint, toilette-vizet, haj­festőszert, amerikai toilette­szereket, magnesia - rizspor­tablettek, vérzést elállító rudacskák stb. Raktár Amerikából importált Bay - Rumból, mindennemű Védjegy• fodrászait czikkekböl. OSAN * legjobb vedóazer izajaak, tagaknak. Oaan-zufrtz 1 kor 7« f. Oian-fegper BS fillér. TANNINGENE satÄ^e.^rnf^-rrekete 1 b korona (S-rai kalaii » legkipróbáltabb szepitőazer 3 k. Halj nin B^^ l n. szlppa n eo f. R,íiscH. Kfl7?3tPIP -'e'« Napraforgóvirag-Olaj äzap­llULOQtpJC pa n ;o fillér éa 1 korona. Czerny J. Antal Becsben, XVIII., Carl Ludwig-St aaae 6. Rakta­mindeo nagyobb gyógyszertárban, drogériában, illatszertárban, stb. Árjegyzék ingyen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom