MAGYAR SZÍNPAD 1906. április (9. évfolyam 91-118. sz.)

1906-04-15 / 103. szám

1906. április 9. 3 századik előadását. A Gül-Baba századik előadásán lép fel ebben a szezónban a primadonna utoljára és ez estén vesz bucsut a Királyszinház közönségétől. Azután kövelkezik a — nyári sláger. Ha eláruljuk, hogy kik írták azt az újdonságot, a melytől a szinház méltán remél egy igen nagy, az egész szezónt kitöltő sikert, a közönség is bizonyára osztozni fog ama véleményünkben, hogy a szinház reménye cseppet sem csalóka. A „nagy" újdonság szerzői: Heltai Jenő és Molnár Ferencz, az uj magyar irodalom kétségtelenül legnagyobb tehetségű, legnépszerűbb alakjai. Olyan darabot irtak a Királyszinház számára, a mely még a műfajában is uj: magában foglalja ugyanis az összes színpadi műfajokat és azért mégis egységes. És a mi a legérdekesebb : ez a revü-szerü, látványos, énekes és tánczos darab teljesen pesti darab. Heltai es Molnár Budapestet és eleven, előttünk élő típusait vitték benne színpadra. A legpazarabb kiállítás — valósággal tündéri díszletek, jelmezek, gépezetek és százféle meglepetés, színházi szenzáczió — készül ehhez a darabhoz, melynek Matyi meg a tündér lesz a czime. Főszerepét Sziklai Kornél kreálja, a kinek partnere Medgyaszay Vilma lesz. Addig azonban, mig sorra kerül, Don Cézár-é a szó. És e kitűnő spanyol hidalgónak még nagyon sok szava lesz a Királyszinház közönségéhez. (VI. Népszínház.) A mádi zsidó holnap este megéri már első jubileumát, a huszonötödik előadást és most is el lehet róla mondani, hogy ott van, a hol volt — a premiéren. Tele házak előtt kerül minden este előadásra a Guthi Soma nagysikerű, vidám darabja és ilyenformán a Népszínház húsvét után való programmját alighanem betölti egymaga A mádi zsidó. A szinház egyelőre nem is készül más újdonságra, ha esetleg sorát ejtik még ebben a szezónban egy újdonságnak, az egy finom franczia operett lesz: Messager munkája, melyet Les Dragons de l'imperatrice czimmel Párisban nagy sikerrel játszottak. Magyar czime: A császárné legyezője lesz. A szinház egész művészszemélyzetét foglalkoztatni fogja ez az újdonság, különösen hálás feladatokkal az énekeseket és az énekesnőket. A külföldi újdonságnak bemutatója legjobb esetben is a nyári időszakra esik, mert A mádi zsidó, eddigi vonzóerejéből következtetve, másodszor, harmadszor, sőt talán még negyedszer is fog jubilálni. -Y.— Színházi pletykák. Budapest, április 15 Húsvéti apróságok. i. A fájdalomdíj. A Don Cézár legutóbbi előadása közben Beöthy László felkereste öltözőjében a nagysikerű operett czimszereplőjét: Fedák Sárit. A direktor nem jött üres kézzel: egy nagy ibolyabokrétát hozott magával. — íme, kedves Zsazsa, fogadd ezt szerény húsvéti ajándékul 1 — szólt és átnyújtotta a csokrot. A mikor Zsazsa átvette a virágot, az igazgató hirtelen benyúlt a zsebébe, kivett egy tízkoronás papírpénzt és azt is átnyújtotta az ámuló művésznőnek. — Ezt pedig fogadd el — fájdalomdíjul! — Fájdalomdíjul? Miért? — Mert a minap, akaratom ellenére, ráléptem hü kutyád, a Buberl — farkára. Ez a tiz korona neki szól. Te vagy az úrnője, hát neked adom át. Fordítsd valamilyen jótékonyczélra . . . . . . Zsazsa a Buberl fájdalomdijáért másnap vásárolt egy kosár piros húsvéti tojást és elküldötte azt egy budapesti árvaház kis lakóinak. A kosárhoz egy czédula volt mellékelve, ezzel a felírással: „ Buberl húsvéti ajándéka!" ii Az utóirat. Hegedűs Gyulát, a Vígszínház művészét, nemrég felkérték, hogy működjék közre egy alkalmi hangversenyen. A művész — tekintettel arra, hogy a konczert kissé politikai színezetű volt — irt egy verset, mely a közelmúlt politikai állapotaira czélozva, igy kezdődik: „Nincs béke, nincs tavasz ..." Ámde a hangverseny napjára kisütött a tavaszi napsugár is és meglett a politikai béke is. Uj vers Írásához már nem volt ideje, elmondta tehát — persze nagy hatással — a régi viszonyok hatása alatt irt költeményét és a vers végén a következőképen szólott, most már prózában, a hangverseny diszes közönségéhez: — Hölgyeim és uraim, egy utóirat is van! Ezeket a szomorú strófákat még a szomorú időkben irtam. Minthogy azóta szebb napok viradtak a magyarra, kérem önöket: kegyeskedjenek versem tartalmát és hangulatát — transzponálva értelmezni. .. Tartat in. Színházi élet Budapest, április 15. Húsvéti czikk. A „Magyar Színpad" számára irta; Kiiry Klára A mikor a színésznő czikket ir, roppant mód érzi a maga fontosságát. Tüntetnie kell azzal az igyekezettel, hogy semmit se mondjon. És ilyenkor azt hiheti magáról, hogy diplomata. Pedig csak őszinték vagyunk ily alkalmakkor. Hisz istenem, olyan ritkán tud az ember olyasvalamit, ami az emberek nagyobb gyülekezetét érdekelhetné. Így. v

agy ugy: — ezúttal csakugyan keresem a semmitmondást. Ha az ember sokat és nagyon benne van a forgatagban, jól esik, ha szerez magának pár ünnepnapot és nem csinál semmit. És jól esik neki az is, ha kicsit talány azok szemében, a kik netán érdeklődnek iránta. Húsvét táján az az érzésem, hogy a színpad csakugyan viszája a való életnek. Maga az ünnep: a feltámadás gyönyörű dicsőítése, — de a szinháznak a húsvét már a szezon alkonyatát példázza. A tavasz felcsókolja az emberek kíváncsiságát a komoly, valódi erdők után. És a föstött erdőkből kifelé sietnek mindenek. Szép élete lesz az idén a locsolás kedves divatjának. Két héttel ezelőtt még azt hittem, hogy a világ minden locsolójában nem lesz elegendő viz, hogy lemossa rólunk a bécsi szégyent. Ma derű, boldogság van minden tájékon és édes, magyar diadal. Ha ezt megértük erre a húsvétra, a nagy összeomlás küszöbén éppen, női ösztönömmel megérzem, hogy jövő húsvétra megterem a magyar kommandó. íme, irtam a politikáról, a mihez nem értek. Mert a mihez értek: a színházról nem irok most ezért a nagy világért. Ez tudniillik — az én politikám. Színpadi forgácsok. Bizonyos igaz, hogy a szinészvilág felfordított világ. A mikor húsvét táján a vidéki színészek kényszerűségből felsereglenek Pestre, valamennyi jómódú pesti színész már menekülni szeretne — vidékre . * Egy szigorú apa megígértette a könnyelmű fiával, a ki sok pénzt költött a ballerinákra, hogy soha többé színházba, szinház nézőterére be nem teszi a lábát. A fiu nagyon becsületes volt és mindenáron meg akarta tartani, a mit apjának Ígért Hát elszegődött — színházi portásnak . . . * A ki mindig és állandóan elmondja más elől • mondókáját, vagy neveletlen, vagy — színházi sugó . . . Felvonásközben. üudspnt, április 15 cHtisvéh strófák. Cf harangok messze szállnak Jffus vél hetén reqgel & vissza iérneh nagyszomba ion angyalsereggel. (dlmig óh éRómái meg járj áh. (-send van a világon, cl téma még a his madár is cRingó rózsaágon. Sfire sincsen, hamva sincsen cl lót an ah. zenének Soh szinihölgg édes ajkán c/Iem csendül az ének. Ss nem per jui tüzes tónezre Oormós, fürge lóba , s ár reméljük a legjobbat <3 nem megy cRómába ! cHa meg elmegy Vi isszajo az edes AJ esz megint a cégi cHarcsu, s volt ra példa bájos, szép 11 eg édes. D33 -he! nagy he!, h. onap ni u Hón Mór nyoma se látszik . cfarsang végén„ böjt elmultán. 21j

m húsvétkor a művésznő Mm den es te játszik. Angele Vidéki színpadok. Budapest, április 15. Az aradi színházban a héten nagy sikerrel vendégszerepelt három estén P Márkus Emilia, a Nemzeti Szinház művésznője A Vén lányokban, az Egyenlőség- ben és A párbaj-ban lépett fel. Legközelebb Nagyváradon fog vendégszerepelni a kiváló művésznő, a ki — hir szerint — betanulja a Baccarat női főszerepét és nagyobb vidéki színpadokon el fogja játszani a Bernstein-dráma hősnőjének szerepét Újházi Ede a jövő héten két estén fog vendégszerepelni Szendrey színtársulatánál, Aradon. A Lebonnard apó-ban és A titok-ban fog fellépni. = Nincs szeplő, pattanás, májtolt azon hölgy trezán, a ki a Balassa-téle valódi angol ugorkatejet, in 2 kor és szappan, ára 1 kor., használja Kapható Balassa gyógytárában Budapest-Ensébetfalva és minien yógyszertárban és droguériában. Külföldi színpadok. Budapest, április 15. A londoni Queens-Hall-ban érdekes előadást rendezett a minap a „Choral Society." Saint-Saéns Sámson és Delilá-\át előadták, mint oratoriumot, még pedig azért, mert a dalművet, bibliai tárgya miatt, Angolországban szinpadi előadásban nem szabad bemutalni. Henry Brearly és Rosa Olitzka énekelték a pódiumon a két főszerepet, igen nagy hatás mellett. A párisi Opera Comique-ban a minap volt a premierje Camille Erlanger Aphrodite czimü operájának, melynek szövegét, Pierre Louys hires regénye után, De Gramont irta Az uj dalműnek nem volt sikere, a párisi sajtó csak a ragyogó kiállítást dicséri, a melylye! Carré igazgató az újdonságot feldiszitette. * Kainz Józsefnek, a ki a Burgszinház-nál elfoglalt pozicziójával egy idő óta nincs megelégedve, Reinhardt berlini színigazgató ujabban horribilis nagy fizetést és ezenkívül is mindenféle kedvezményeket ajánlott fel. Kainz még nem válaszolt e szerződési ajánlatra