MAGYAR SZÍNPAD 1906. április (9. évfolyam 91-118. sz.)

1906-04-15 / 103. szám

1906. április 9. 3 M. KIR. OPERAHAZ. A „Bohémélet" szövege. Első kép. A padlásszobában. A négy bohém : Rodolphe a költő, Marcel a festő, Schaunard í muzsikus és Cilline a filozofus vidáman élik • szűkölködés napjait. Schaunard valahogy pénzre tesz szert, ételt és italt hoz, a mit nagy mohón költenek el. Majd elhatározzák, hogy elmennek a Momus kávéházba, hogy ott töltsék a karácsonyestét. Hárman előre mennek, Rodolphe otthon marad, hogy egy verset irjon. Ekkor belép a odlásszobába Mimi, a kis varrólány, a ki nem találta meg szobája ajtaját, mert a szél elfújta a gyertyáját. Rodolphe és Mimi bemutatkoznak egymásnak és a két fiatal sziv gyorsan nagy szerelemre lobban egymás iránt. Rodolphe magával viszi Mimit, hogy a kávéházban megkeresse barátait. Második kép. A Quartier Latinben, karácsony előestéjén. A nagy tarka néptömegben, vásári sokadálomban, Rodolphe találkozik három barátjával, a kiknek bemutatja szerelmesét: Mimit. A kávéház előtt a szomszéd asztalnál foglal helyet Marcel régi barátnéja, a könnyelmű, szeszélyes, jókedvű Musette, uj barátjával, Aldndor úrral. Marcel eleinte ügyet sem vet rá, de Musett csakhamar dalával visszahódítja s miután Alcindortól sikerül megszabadulnia, kibékül Marcellal s boldogan borul a kebelére. A víg sokadalomban elvegyül a négy bohém s a két leány. Haimadtk kép: A Barriére d'Enfer, Párison kívül. A bohémek Marcelnél vannak látogatóban, a ki a sorompó mellett lévő kurta-korcsmában lakik néhány hét óta. Hajnalodik. A betegeskedő Mimi idejő, hogy felkeresse Marcelt és elpanaszolja neki, hogy az utóbbi időben mily rosszul él Rodolpheal, a ki folyton gyötri a féltékenységével és el akar tőle válni. Marcel a lelkére akar beszélni Rodolphenak, mire a poéta bevallja neki, hogy változatlanul szereti Mimit és fájdalommal látja, hogy a hü leány mint fogy napról-napra, mily beteg és ő nem nyújthat neki sem kényelmet, sem segítséget, mert szegény. Mimi a háttérből végig hallgatja Rodolphe vallomását • megtört szívvel jelenti ki, hogy most már ő is aL ja a válást: váljanak el, csak azt várják meg, a míg tavasz lesz. Közben Musette végképen összezördül Marcelle! és mint már annyiszor, ismét »Iválnak egymástól. Negyedik kép: A padlásszobában. Marcel és Rodolphe dolgoznának, de a munka sehogyan sem megy, mind a ketten elmúlt szerelmeikre gondolnak. Marcel csókolgatja a szalagot, a mit Musettől kapott, Rodolphe pedig Mimi rózsás fejkötőjét szorítja a szivéhez. Schaunard és Colline vidámságot hoznak az elbusult két bohémnek és megint vidáman költik el mind a négyen sovány ebédjüket. Majd tánczra is perdülnek. Ekkor betoppan Musette, ki magával hozza a haldokló Mimit. Lefektetik az ágyra, s Musette elküldi Marcellel eladni fülbevalóit, hogy annak áráért orvost hívjanak Mimihez. Colline is siet, hogy eladja régi, megszokott kabátját, de már Mimin nem lehet segitem. Felén egykori lüs fejkötőjével holtan hanyatlik vissza a párnákra. Rodolphe zokogva borul halott szerelmesére. Szinház után egy fél órára nézzük meg a Projectograf előadást. Gambrinus mellett Erzsébet-körut 27. c|o|

c|c| c| C| o| o| olol cl c| ob I r>( C Ha köszvényben, reumában szenved, M kisérl/lessm semmifeU Morei, hanem vvgym egy üveg Dr. Flesch-féle kösavény-szeszt mely eeúel, köményt, reumái, kés. lát, kit ét drrekfdjdl kitek ét libák gyengeségéi, üt/t, erőltet/», rinduli», fiesamoddtből uármasá fájdalmakat ét daganatokat listaiakban gyógyít mint bármely mit kiOlő vagy belső gyágytter. Hatdia a legrövidebb idő alatt /telelhető, m/g a Ugregibb bajoknál il melytkn/l eem fürdő, fem gyágytter nem hassnált. Kaphat/ a feltalálónál ét egyedüli kéesitőnél Dr. Fleseh Emil Hagy» Korain ijóijturtáribiti, Győr, Baross-ut 24. szám. Budapesti főraktár: Török Jóisef g^ágyaaertarában Budapest, Kirdly-u. 12 is .Opera" gyógytár, Andrássy-ut t«. III, dsesilitsres üveg ára 3 korona. Husamosabb hasmálatri való tesaládie üveg ára 6 korona, 3 kú, vagy » t Családié üveg rendelOnél bementve utánvéttel küldjük. Az »Alom« szövege. /. kép: Ehrenfels gróf leánya, Hulda, eljegyzését tartja Kunwald berezeg fiával, Herberttel. Az ifjú pár most látja egymást először életében, mert szüleik még akkor jegyezték el gyermeke ket, a mikor azok még bölcsőben voltak. Leszáll az est s miután megállapították a holnapi ünnep programmját, Huldán kivül mindenki eltávozik. 6 marad s fáradtan dől le a park egy» kőpadjára. Megjelenik Fantázia, ai álom tündére és Hulda csakhamar mély álomba merül. II. kép: Fantázia birodalmában. Nagy Oánczegyveleg. III. kép: Hulda azt álmodja, hogy Herberttel a Rajna partján sétál, a hol a vízben •gy virágot pillant meg, a mely nagyon megtetszik neki. Vőlegénye tehát a vizbe megy érette, de az ár elragadja. Mielőtt a habok elnyelnék, a partra dobja a virágot. »Ne feledj •1 soha!« Ezek utolsó szavai s innen nyerte •evét e nefelejts virág is. IV. kép: Hulda álmában bűvös tavat lát, a melyben eltűnnek fantázia és tündérei. V. kép: Hajnalodik. Huldát vőlegénye és a szülők a padon ülve mély álomban találják: Hulda boldog, a mikor Herbertet megpillantja. Az álom véget ért és az ifjú pér örök hűséget esküdhetik. NEMZETI SZÍNHÁZ. <-» i ol o| o| o QQE89BSB! o |o |o |o |u »A boszorkány« szövege. I. felvonás. Történik 1536-ban a spanya Inkviziczió idejében. Tajo sziklás partvidéke. A spanyolok üldözik a már teljesen legyőzött mórokat. Törvényt hoztak, mely szerint halálbüntetés ér minden spanyolt, a ki valtmely mórral kezd viszonyt a spanyolok felakasztottak egy mór fegyverkovácsot a ki most ott függ az útszéli bitófán. Senki sem meri eltemetni. Ekkor megesik rajta egy mór lány szíva, a ki nem engedi, hogy a holttestet a varjuk fialják tel és eltemeti. A holttest eltünésóva Zorayat gyanúsítják, egy mór orvos leányát, a ki jótevője a környék lakosságának és ingyen gyógyítja a betegeket. Don Enrique di Palacios megérkezik, hogy megtudja, ki temette el a holttestet. Meglátja Zorayat és szive szerelemre gyul a mór lány iránt. Elfogja, de megígéri neki, hogy megfogja menteni a halálbüntetéstől. II. felvon is. Mór palota Toledoban. Palacios kapitány és Zoraya szenvedélyesen szeretik egymást. A kapitány csakugyan megmenti a mór leányt a haláltól, a ki a kormányzó leányát hipnózis utján kigyógyítja az álomkórságból. III. felvonás. A toledoi kormányzó palotája. Don Loper di Padilla leányát készül elvenni Palacios kapitány, bár egyikük sem szereti a másikat Zoraya megtudja ezt és a palotába oson, a hol a kormányzó lányát, Juanat, hypnotikus álomba ringatja. A mikor meg nt ki akar szökni, eléje kerül a hűtlen Palacios. A szerelmes mór lány szemrehányásokat tess neki. Egyszerre meglepik a szerelmeseket éa Zorayat elfogják. IV. felvonás. Az inkviziczió terme. Halálos ítéletet tartanak Zoraya felett, a ki, hogy megmentse a halálbüntetéstől Palaciost, a kit még mindig szeret, azt vallja birái előtt, hogy boszorkány s hogy bübájjal hódította meg a kaoitány szivét V. felvonás. A székesegyház oroszlán-kapuja előtt. A szerencsétlen mór leányt máglyára akarják hurczolni, a mikor kisül, hogy Juana hypnotikus álomba merült s hogy csak ő mentheti meg. Hogy ezt megtegye, megígérték neki a halálbüntetés elengedését. Zoraya csakugyan felébreszti vetélytársnőjéi, de azért mégis megakarják ölni a máglyán. Eíúor egy darab mérget vesz a szájába és azt mondja a kétségbeesett Palaciosnak, hogy ha szereti és együtt akar vele halni, csókolja meg. A kapitány megcsókolja a lányt, a méreg gyorsan hat és a két szerelmes holtan rogy össze. Az »Elnémult harangok« szövege. Első felvonás. Simándi református pap külföldi egyetemekről érkezik meg a kis román helységbe. Elszomorodva látja, hogy a még ott élő református magyarság is már teljesen eioláhosodott. Az egyetlen zalatnai földbirtokos még, a ki magyarnak vallja magát, de az is lebeszéli a lelkészt arról a tervéről, hogy visszahódítsa a magyarságnak a reformátusokat. Közben haldoklóhoz hivják a lelkészt: Juon református erdőkerülőhöz, a kinek a medve letépte a koponyája bőrét. Juon azonban hallani sem akar a református papról, ő csak a pópánál talál vigasztalást. A pópa el is jön s a haldokló megkönnyebbül. A református pap elvesztett* az első csatát Második felvonás. A pópa inasa, Juon, szerencsétlenül járt, beleesett egy hegyszakadékba. Senki nem akar megmentésére menni. A pópa visszautasítja mindazokat, a kik segítségül hivják. Simándi erre maga indul Juon megmentésére és sikerül is neki a szerencsétlen szolgát megtalálni. Harmadik felvonás. A pópa meghívja ünnepi ebédre Slmándit Is. Simándi szerelmes már rég Florioába, a pópa leányába. Beszélgetnek, zongorázgatnak és Florica nagyon meg van hatva, a mikor Simándi a Rákóczi-indulót játssza el. Már-már egymás karjába borulnak, i a mikor Simándi meghallja a református temp, lom harangját és elmenekül. IV. felvonás. Florica megjelenik Simándi lakásán és kijelenti, hogy szereti és hozzá akar menni feleségül. A pópa közben betoppan, látja leányát és megakarja átkozni. Kijelenti, hogy nem törődik többé vele, ha Simándi felesége lesz. Simándi ekkor megmondja neki, hogy ő nem gyűlöletet szitni jött ide. ő a szeretet papja. S vissza akarja küldeni a leányt apjához, a ki öregségében rá van szorulva. A papot annyira meghatja Simándi kijelentése, hogy megtörik és áldásét adja a szerelmes párra. Szinház után egy fél órára nézzük meg a Projectograf előadást. Gambrinus mellett. Erzsébet-körut 27. Városligeti Nyári Szinház. »Lumpáczius Vagabundus» szövege. Előjáték. A tündérkirály kitiltja birodalmából Lumpácziust, a gonosz szellemet, a ki elhatározza, hogy három könnyelmű emberrel fognak próbát tenni, vájjon a szerencse, vagy a szerelem istene hatatmasabb-e a földön. Kipróbálja, hogy melyik hatalom a szerencse, vagy a szerelem tériti a három jó madarat a jó útra vissza. I. felvonás. Enyves, asztaloslegény, Lábszar, csumadialegény és Czérna, szabólegény találkoznak az országúton és barátságot kötnek. Enyves, a vendégfogadóban, a hova betértek, elmondja pajtásainak szerelmi bánatát, mire nyugodni térnek. Álmukban mind a hárman megálmodják Fortuna szerencseszároát, a 7359 es számot, a mely számú sorsjegyet másnap egy házalótól meg is veszik és főnyereményt csinálnak vele. A pénzzel elszélednek és egy év múlva ugyan e helyre találkozót adtak egymásnak. II. felvonás. Enyves felkeresi volt gazdaját, Gyalut és elnyeri régi szerelmének, Juliskának kezét. Közben czérna és a részeges Lábszij nyakára hágnak a nyers vagyonnak és utolsó pénzükkel kisegítik a teljesen tönkrejutott Enyvest, a ki segítségüket jön kérni. III. felvonás. Czérna és Lábszij az évforduló napját! felkeresik Gyalu házában Enyvest, de azt a hírt hallják, hogy Enyves a kórházban betegen fekszik és száz-száz koronát hagyott két barátjának. De a két jó barát nem fogadja el a pénzt, haDem a beteg Enyvesnek akarják elvinni. Ekkor belép Enyves, a ki csak próbára akarta tenni barátait. Bevallja, hogy annak idején a húszezer koronát mindegyiktől csak azért kérte el, hogy eltegye a számukra és most abból a pénzből tiszteségesen megélhessenek. A három jó madárból mégis ilyen módon békés, családos ember válik, a kinek nem a szerencse adománya, hanem a zserelem szerezte meg a boldogságot. éa kéljünk mindenütt Pártoljuk a honi ipart Monznik-féle franczia mustárt, Mocznik-féle boreezetet, Mocznik-féle paradicsomot, Mocznik-féle eczetes ngorkát, »ort jobb éa olcsóbb (mint a külföldi. Kapható minden fűszer és csemegekereskedésben.