MAGYAR SZÍNPAD 1906. március (9. évfolyam 60-90. sz.)

1906-03-04 / 63. szám

2 Budapesti színpadok. Budapest, márczius 4. A Magyar Királyi Operaház e heti érdekes és változatos műsorát lapunk operaházi szin­lapja alatt találják olvasóink. • A Nemzeti Szinház-nak pénteken érdekes bemutatója lesz: Az ösztön czimü szinmü kerül bemutatóra, melyről mai lapunk egy külön czikkében bővebben is szólunk. A zajos sikert ígérő újdonságot szombat és vasárnapon meg­ismétlik. Hétfőn Az aranyember (mérsékelt hely­árak) kedden A hol unatkoznak, szerdán este A menyem kerül szinre. Délutáni előadás e héten kettő lesz és pedig szerdán a Nemzeti Szinház Nyugdíjintézete javára a Kaméliás hölgy-e.t, jövő vasárnap pedig Julius Cesar-1 adják A Vígszínház pénteken mutatja be Kadel­burg Gusztávnak: A nap hőse czimü bohóza­tát, mely legnagyobb sikere volt az idei berlini szezónnak. Az újdonságot, melyről mai lapunk­ban külön is szólunk, szombaton másodszor és jövő vasárnap harmadszor adják. A hét többi estéjét az idei szezón legnagyobb sikerű darabjai töltik be. Jövő vasárnap délután Donit kis­asszonyt adják. * A Magyar Szinház-ban már hetedik hete uralkodik korlátlanul a műsoron a szenzácziós sikert aratott A koldusgröf, mely most már ötve­nedik előadását fogja megérni. A szenzácziós operettnek ez a jelentős jubileuma e hónap 16-ra esik A koldusgróf, melynek czimszerepét Ferenczi Károly a legzajosabb siker mellett játsza estéről-estére, egyre telt házak előtt kerül szinre. Jővö vasárnap délután a BMmszerel­met adják. * A Királyszinház egész heti műsorát két este (kedd és szombat) kivételével, a mikor Blaha Lujza játsza az ő zajos sikerű Helyre­asszony-át, a szinház legújabb, nagy tetszést aratott operettje, A cserelányok töltik be. Az uj operett kaczagtató szövegkönyve és jókedvű zenéje a legnagyobb népszerűségre tarthat igényt s ehez képest nagy közönséget is vonz. Jövő vasárnap délután Gül-Babát adják. • Népszínház-ban e héten is a szenzácziós sikerű Leányka előadásai töltik be estéről-estére a műsort, Fedák Sárival a czimszerepben. A Verő daljáték a zsúfolt házak szakadatlan jegyé­ben, most már harmadik jubileuma, vagyis 75-ik előadása felé közeledik. Csütörtök délu­tán A peleskei nótárius, jövő vasárnap délután a Sárga csikót adják. = Felhívás A Magy. Kir. Operaház Nyugdíjinté­zete javára folyó évi február 9-én megtartott álarczos operabálra szóló, postán szétküldött 10 koronás belépő­jegyek közül néhány a bálon felhasználtatott a nélkül, hogy e jegyek ára mostanáig is befolyt volna. A Nyug­díjintézet kormányzó bizottsága felkéri az illetőket, hogy a jegyek árát a jótékonyczél érdekében a nyug­díjintézet pénztárába mielőbb befizetni szíveskedjenek. A kulisszák mögül. budapest, márczius 4. I. „Az ösztön" és „A jelentéktelen asszony " — A Nemzeti Színház legközelebbi újdonságai. — A Nemzeti Szinház színpadát ezidőszerint egyszerre két uj darab próbái foglalják le. Czimük: Az ösztön és A jelentéktelen asszony. Mind a kettő már legközelebb illesz­kedik a szinház játékrendjébe. Az ösztön szerzőjének, Henry Kistemaeckers, neve egyelőre teljesen uj és idegen a magyar közönség előtt. De hamar meg fogja tanulni és meg fogja szeretni, a minthogy megszerették hazájában, a hol épen a L'instinct-\e\ aratta első igazán nagy sikerét. Kistemaeckers, ugy mint Maeterlinck, belga származású, a ki franczia nyelven irja meg müveit. Még egészen fiatal ember; mindössze harmincz esztendős, de már is ott szerepel a franczia színpadi irók legjelesebbjei: Rostand, Brieux, Lavedan és Bernstein között. Ebben a darabjában teljes értékében ismer­jük meg Kistemaeckers fényes kvalitásait. Az emberi ösztönről irta meg ezt a müvét, a mely mindig csak jóra inti az embert, a mely utat tör magának a legnehezebb helyzetekben is, s a melynek szavát végül követjük is. Az ösztön hőse egy tudós orvos, a kit az ösztöne arra bir, hogy megmentse a haláltól a felesége ked­vesét. Az újdonságot Ábrányi Emil, a kiváló poéta, ragyogó nyelvezettel ültette át magyarra. A főszerepek egytől-egyig nehéz, de hálás fel­adatot rónak Mihályfi ra, Odry-ra, Pethes-xe, Márkus Emmára és Vízvári Mariskára. A másik újdonság, a melyre a Nemzeti Szinház készül, Az ösztön, Wilde Oszkár: A jelentéktelen asszony czimü drámája. Wilde Oszkárt szintén Somló Sándor vezette be a magyar színpadra, a midőn pár évvel ezelőtt szinrehozta a Lady Windermeere legyezője czimü müvét. A tragikus sorsú angol szerző darabjai közül ez volt az első, a melynek az egész kontinensen nálunk volt az első premierje. Azóta a berlini vendégszinészek bemutatták egy másik müvét, a Salomet is. Wilde Oszkár neve sokáig száműzve volt Angliában. A köny­veit elkobozták, darabjai pedig lekerültek az angol színpadok repertoirjáról. Halála után aztán, miután európaszerte újra szóhoz jutha­tott, kiengesztelődött iránta a szigorú angol társadalom is. Bűnét megbocsájtották és ezután csak a zsenit látták benne, a ki iránt oly kegyetlenek voltak. A jelentéktelen asszony kétségkívül legtö­kéletesebb müve az angol poétának; két évvel ezelőtt felvette műsorába a berlini Neues Theater is, a melynek szenzácziós sikert hozott. A Nemzeti Szinház elsőrangú szereposztásban mutatja be ezt az érdekes drámát, a melynek egyik külön érdekessége az lesz, hogy női fő­szerepében Jászai Mari lép fel. Figaro II. „A Nap hőse." — A „Vígszínház" e heti újdonsága. ­A szinlapon ismét megjelenik a Kadelburg neve és mindenki tisztában van azzal, hogy lesz min kaczagni a Vígszínház- ban. Az Arany kakas és Az arany patkó szer­zője aranyos humorral gondolja ki a maga meséit és aranyos jókedvvel festi a maga alak­jait. Nem csoda, hogy ez idő szerint az uj bohózat irók közt ő az, kinek darabjait leg­több helyen és legsűrűbben játsszák. Berlinnek egy uj és szép színházát az ő darabjával létesítették, a Familientag vetette meg a Lustspielhaus alapját, amely Arany patkó czimmel aztán bevonult a a Vígszínházba is és mindenki tudja, milyen fényes eredménynyel. A berlini Lustspielhaus-ban Kadelburg uj darabja, a Weg zur Hölle, szakasztottan ugy ütött be, mint előzőleg a Familientag. A mos­tani szezón eleje óta estéről-estére a Kadelburg uj darabját adják és képzelhető, hogy a Víg­színház nem „engedte ki" az Arany patkó szerzőjének uj darabját. A magyar czim körül nagy tárgyalások és tanácskozások folytak: „A pokol utja", „A pokol tornácza", „A szép Lola" és egyéb ilye­nek jötttek kombináczióba, a mig végre meg­egyeztek abban a czimben, a mely e sorok elején olvasható: A Nap hőse. A Nap szó öreg betűvel irandó, mert Hugó ur, a ki körül a cselekmény forog, nemcsak a nap hőse, hanem a Naphoz czimzett szállodá­ban történtek hőseként is szerepel. Mert szállodának is van dolga a cselek­mény bonyadalmai közepette, de a ki ismeri Kadelburgot, ugy is tudja, hogy merész dolgo­kat is ugy ir meg, hogy akárki megnézheti és nem kell tőle télteni a leányokat sem. Hugó urat, a ki mindenféle bohózati ka­landon esik keresztül, Tanay Frigyes játssza, a 1906. márczius 4 ki hosszabb pihend után ismét nagyszerű sze­rephez jut. A nála megszokott nagy ambiczió­val készül uj alakítására. Párja Varsányi Irén lesz, a ki egy spanyol tánczosnőt ábrázol és kinek régen volt jobo alkalma arra, hogy tűz­ről pattant, temperamentumos alakítást nyújtson. És vidám, hálás szerephez jutnak a többiek is, a kinek névsorát feltünteti ez a színlap: A Nap hőse. Vígjáték három felvonásban. Irta: Kadelbug Gusztáv. Fordította: Tímár Szaniszló. Személyek: Cornero Lola Varsányi I. Bendler Hugó — — Tanay Tilly, a felesége ... ... Hegedüsné Dornwald Emil, az apósa Vendrey Agáta, ennek neje Kiss I. Gernau Artúr Papp Bayer Balassa József Győző Marlen ... ... Rónaszékyné Franelli, tánczos Sarkady Durianó, imprezárió Tapolczai Barakov gróf Szerémy Ulrik Bárdi Márta Tárnoki G. A szerző nevén kivül a szereplők együt­tesen és külön-külön is biztositékát adják a nagy sikernek, a melyet a Vígszínház méltán vár az uj darabtól. Péchy Kálmán főrendező vezeti az előkészületeket. Togo. Színházi pletykák. Budapest^ márczius 4 Vasárnapi apróságok. (I. A fehérlő.) Bakonyi Károly, a Kun László szerzője, néhány hónappal ezelőtt — tehát az uj törté­neti színjáték bemutatója előtt — felkereste" Újházi Edét a lakásán, hogy felolvassa neki uj darabját. A mester tudniillik amilyen nagy művész, , olyan kitűnő kritikus és a Kun László szerzője, aki egyébként is nagy tisztelője Ujházi-nak, hallani akarta jóelőre az ő őszinte véleményét a darabról. Az első felvonás nagyon tetszett a mester­nek. A második felvonást is egyre fokozódó érdeklődéssel hallgatta és többször félbeszakí­totta a felolvasó szerzőt, hogy egy-egy szép és hatásos jelenet után elismerését fejezze ki neki. A második felvonás végén azonban össze­ránczolta a mester a homlokát: — Mondja csak barátom, azt a fehér lovat a pogány áldozathoz tényleg behozzák a szín­padra ? — Be. — Hm, hm. Ezt nem szeretem. Élő állat a színpadon: rossz kabala I A lovat el kéne hagyni! Ebben a pillanatban megszólalt az elő­szoba csengetyüje. Egy hordár egy hatalmas festményt hozott Ujházi-nak. A mester egy jeles festő barátjának ajándékát. Újházi nagy örömmel kezdi kibontani a festményt és amint leszedi róla a papjrost, elő­tűnik a kép: egy pompás, gyönyörű — fehér ló. Újházi bámulva nézett Bakony/-ra, Bakonyi ámulva nézett Ujházi-xa\ — Édes barátom — kiáltott fel aztán a mester — most már okvetlen hagyja benn a darabban a fehér lovat 1 A véletlen jobb kaba­lista, mint mi vagyunk 1 (II. Mimi imádója.) A Cserelányok egy uj operett-primadonná­val örvendeztette meg a budapesti közönséget: Medgyasszay Vilmával. A Királyszinház bájos ifjú művésznője szer­dán este, az Ordonneau-Clérice operett nagy­sikerű bemutatóján divatos lett, beszélnek róla, és imádóinak tábora félelmetesen nő. De meg is fogyatkozott egy taggal ez a tábor. „Mimi" elveszítette legelső, legkitartóbb imádóját és éppen a Cserelányok miatt. Az illető úriember a János vitéz premierjén bolondult belé Medgyaszay Viimába, aki akkor lépett fel először a Királyszinház-ban, az Iluska szerepében. Szende falusi ártatlanságot játszolt és az imádó ugylátszik az Iluska képével aludt

Next

/
Oldalképek
Tartalom