MAGYAR SZÍNPAD 1906. március (9. évfolyam 60-90. sz.)

1906-03-29 / 88. szám

6 1906 márczius 29 7_ M. KIR. OPERAHÁZ. »Carmen« szövege. Első felvonás. Szabad tér Sevillában. Balról az ősrégi laktanya, szemben egy dohánygyár. Katonák az őrség előtt. Micaela jő. Moralés hivja, hogy jöjjön be hozzájuk. Az vonakodik, mert José-t keresi s elfut. Őrségváltás. Gyermekek kórusa. Munkásnők jönnek ki a dohánygyárból s a katonák köré sereglenek. Fiatal legények követik Carment kérve, hogy menjen velük. Carmen gúnyolja őket. Kifejti, milyeu a czigányleány szerelme. A munkásnők. elvonulnak. Micaela visszatér és beszél Jóséval. Level hoz az édesanyjától, továbbá pénzt s mint Macaéla kedves naiv kaczérsággal mondja, egy anyai csókot! A munkásnők berohannak segélyért kiáltva: Carmen verekedik egy leánynyal. Zuniga kiküldi José-t néhány katonával, hogy fogják el. Carmen daczosan énekel válasz helyett, miáltal José-t egészen kétségbeejti, kit nem hagy érintetlen a szenvedélyes czigányleány kaczérkodó játéka. Sikerült is rábírni José-t, hogy oldja meg kezén a kötelet s ha majd bekíséri, engedje őt elfutni. Jutalmul találkát igér neki a Pastia korcsmájába. Jósé egész elbűvölve fogad szot. Carmen megszökik, Jósét büntetésből elfogják. Második felvonás. A Pastia korcsmája. Carmen, Frasquita és Mercédes mulatnak. Escamillo, a bikaviador jő többek kíséretében. Majd eltávoznak. Zuniga kéri Carment, hogy jöhessen vissza hozzá éjjel. Carmen nem engedi meg. Zuniga kijelenti, hogy mindannak daczára vssza fog térni s eltávozik. Csempészek jönnek s felkérik a lányokat, hogy kisérjék el őket éjjeli kalandozásukra. Ha csalafintaságról van szó, mindig jobban sikeül, ha asszony is van a dologban. Mind ráállanak, csak Carmen vonakodik. Hallotta, hogy ma szabadult ki Jósé a fogságból és biztosra veszi, hogy még az éjjel el fog jönni. Jósé csakugyan megérkezik, már messziről hallatszik vidám éneke. Cramen szerelemittasan fogadja, tánczolva dalolva tiszteletére. De nemsokára hallatszik a kürtszó, mely a katonákat hazahívja. Jósé távozni akar. Carmen gúnyolja, hogy elfut a szerelem elöl! „Én pedig ugy szerettelek! De menj csak!" Jósé biztosítja, hogy őrülten szereti. „Akkor jönnél hívásomra s megszöknél velem! „A zászlót hagyjam el, melyre esküdtem? Soha!" szól határozottan Jósé, midőn egyszerre kopogtat az ajtón Zuniga és bebocsáttatást kér. Carmen visszautasítja, ekkor Zuniga betöri az ajtót és elküldi José-t, de az nem fogad szót. Majd kardot rántanak egymásra, mire Carmen behívja a csempészeket, a kik pisztolyt fognak Zunigára és elvezetik. Jósé számára nincs többé visszatérés, csatlakozik a csempészekhez Harmadik felvonás. Egy hegyszakadék. A csempészek jönnek le a hegyről dugáruikkal. Többen előre mennek az utat kémlelni. Frasquita és Mecédes kortyát vetnek. A Carmen kártyái halált mutatnak. Majd elvonulnak mind és csak Jósé marad vissza fedezetnek. Micaela arra veszi útját s elrejtőzik, de Jósé nem veszi észre. Majd arra jő Escamillo és elmondja Jósénak, hogy Carment szereti és nem eredménytelenül. Egymásra rontanak, hogy a kés döntsön köztük, midőn Carmen visszajö és közéjök veti magát. Majd észreveszik a csempészek Micaelát és a szinre vonszolják, hol elmondja, hogy José-t keresi, mivel anyja haldoklik. Jósé nem bir megválni Carmentői, de az gúnyosan elűzi. Jósé megy, de dühösen odavágja Carmennek, hogy nem szabadul meg tőle, csak a halál áltai. Negyedik felvonás. Az aréna előtti térség. Ballet. Fényes felvonulás a bikaviadalhoz, Escamillo karján halad Carmen, kinek barátnői hirül hozzák, hogy Jósé utána leskelődik s kérik, hogy ne is mutatkozzék. Carmen nem hajt a szóra s daczosan várja be Jósét az aréna előtti üres térségen. Itt Jósé könyörögve esd Carmen szerelmeért, melyért mindent rneg tesz. Carmen nem tud hazudni, kijelenti, hogy köztük örökre mindennek vége, most Escamillot szereti s eldobja azt a gyürüt, mit Jósétól kapott. Annak az a legdrágább emléke édes anyjától. Féltékeny dühében már alig türtőzteti magát, midőn az arénából győzelmi zaj hallatszik. Car men szeme ragyog a büszke diadalérzetben. Ezt már nem birja Jósé elviselni. Még egyszer megkérdi Carment, akarja-e követni s annak tagadó válaszára a nyilt téren leszúrja. Az arénából diadalittasan vonul ki Escamillo. Jósé zokog Carmen holtteste fölött. Szinház után egy fél órára nézzük meg a Projectográf előadást. Gambrinus mellett. Erzsébet-körut 27. MAGYAR SZÍNHÁZ. «A koldusgróf» szövege. I. felvonás. Karinsky Bogumil gróf eltékozolva óriási vagyonát. Amerikába jött, hogy utolsó néhány ezer forintjával ott próbáljon szerencsét. Ám dolgozni nem tud s tékozló természete az uj világ metropolisában, NewYorkban se tagadja meg magát, két kézzei szórja pénzét, mely az utolsó garasig elfogyott Utolsó napját éli a gróf, most elhatározta hogy meghal, főbe lövi magát. De a halálos ut előtt is mulatni akar. Egy jótékony jelmo» estélyre megy, helyzetéhez méltóan, koldn« jelmezben. Az estélyen megismerkedik Stepbot son rendörtanácsos szép lányával, Malóná^ai. a kit teljesen meghódít s a kibe belé szeret. A mulatságnak vége, a mulató társaság eloszlik és Karinsky gróf az utcza padán készül o végzetes pisztolylövésre, miközben Malónáról ábrándozva elalszik. Egy haza igyekvő nagyobb társaság alvó koldusnak nézi a grófot s a földön fekvő kalapjába nagy csomó bankó és arany pénzt dob. A gróf fölébred, megtalálja e pénzt, melynek láttára fölébred benne az igazi vivőr s pillanat alatt elfelejti, hogy ő halni ké szült. A new-yorki szemfüles, czéhbeli koldusok azonban, mint hogy tanúi voltak az iménl történteknek, a féle betolakodó koldusnak nézvén a grófot, nyakon csipik s kényszeritik. hogy szervezett társaságukba lépjen, mire rövid habozás után, részben kényszer helyzetének részben Jeszie, a szép koldusleány csábité szavának engedve, a gróf fölcsap koldusnak. II. félvonás. Másfél év telt el a nevezetes éjszaka óta és Karinsky grófot, ki a nagyban űzött koldulásból meggazdagodott, saját palotájában látjuk viszont mint boldog férjet, felesége, a szép Malóna oldalán. A gróf már hónapot óta szakított koldus társaival s azok elől bujkál, haza készül Európába, hogy örökre elte messe koldus mestersége emlékeit. Koldus társa; s köztük a grófba halálosan szerelmes Jessie fölfedezik uj életében a grófot. Jessie bosszúra készül a gróf ellen s e czélból szövetkezik Malóna régi, de elutasított imádójával, a hir lapiró: Jimmyvel, a kivel egy new-yorki lapban megíratja „a koldusgróf" históriáját. A grófnál nagy estély van és Jimmy a czikket az egész társaság előtt felolvassa. Az ujságezikh egyelőre nem közli ugyan a »koldusgróf« nevét, de Malona éles szeme a sápadt arczu grói arczárói leolvassa a valót, kitalálja, hogy a koldusgróf az ő férje, a kit pillanatnyi fölhevülésében, keserűségében és a szégyentől menekülni akarva, eltaszít, elűz magától. III. félvonás. Stephenson rendörtanácsos nyaralójában időzik leányával, Malónával és unokájával, a kis Karinszky Bogumil gróffal, kinek ép ma van 5-ik születésnapja. Grófi unokájára büszke Stephenson nagyapó; estére nagy illuminácziót is készíttet a grófnak. Az illumináczió elkészitésére megérkezik a villanyosszerelő, a ki nem más, mint Karinszky Bogumil gróf, az egykori «koldusgróf». A szegény villanyosszerelő munkája közben találkozik a kis Bogumil gróffal, a kinek bájos fecsegéséből megtudja, hogy az ő fia. Az apa szivére szorítja gyermekét és Malóna a feleség, az anya, feledve a multat, szerelemmel borul gyermeke apjának, imádott férjének keblére. Színház után egy fél órára nézzük meg a Projectográf előadást. Gambrinus mellett, Erzsébet körút 27. VIGSZIIHIHÁZ. »Az ördög czimborája« szövege. I. fölvonás. Websterbridge amerikai város ban vagyunk az 1777-ik évben. Dudgeonné asszony házánál az elhunyt Dudgeon végrendeletének felbontására készülnek. Jön az egész rokonság, ott van Anderson lelkész is a feleségével, az ügyvéd is. Csak az egyk flu, Richard hiányzik, a ki isten tudja, hol csavarog. Ördög czimborája néven ismerik, mert ugyancsak vad ficzkó. Az anyja sem akar róla tudni. Dudgeonné asszony abban reménykedik, hogy reá száll majd az egész hagyaték. De egyszerre csak megjelenik Richard, hogy elfoglalja helyét, mint a család feje. Kitűnik aztán, hogy atyja megdöntve eddigi rendelkezéseit, Richardra hagyta vagyonát. A puritánoskodó rokonok nem akarnak tudni az ördög czimborájáról, csak Essie, egy szegény kis leány kedveli meg első pillanatra Richárdot. Ez figyelmezteti az embereket, hogy az angol katonák helységről-helységre járnak és mindenütt felakasztanak egy-egy embert, hogy igy elfojtsák a György király és Anglia ellen készülő lázadást. Eddig csak nagyon közönséges alakokat akasztottak, de most már a tekintélyes polgárok közül keresnek áldozatot és talán éppen Andersont, a lelkészt fogják kiszemelni. II. fölvonás. Anderson magához kérette Richárdot, hogy óvja az angoloktól. Richard záporban jött és csurron viz. A lelkész biztatására leveti kabátját és éppen teázni készülnek, a mikor a lelkészt a haldokló Dudgeonné asszonyhoz hivatják. Richard egyedül marad Judittal, Anderson feleségével. Ekkor betoppan egy angol őrmester négy katonával, Andersont keresi. Richard tudja ugyan, miről van szó, hogy az életével játszik, de azért magára vállalja Anderson szerepét és őt fogják el a lelkész helyett. Judit szinte lázas állapotban mondja el hazatérő férjének, mi történt. Azt várja, hogy Anderson a Richardjmegmentésére fog sietni, de a lelkész e helyett elvágtat. III. fölvonás. Juditban nagy lelki harez dúl. Tiszta lelke fellázad a férje viselkedése miatt. Látja, hogy Richard kész meghalni Anderson helyett. Egész rokonszenvével fordul az előbb utált ember felé. Richard figyelmezteti, hogy a mennyiben elárulja a titkot, férjét sem menti meg, őt sem, mert felakasztják. A hadi törvényszék tárgyalásán Burgoyne tábornok sem segíthet Richárdon, a nyegle Swindlon őrnagy meg nem is akarja kiereszteni a zsákmányt. Judit végre kiszalasztja ajakán a nagy titkot, Swindon sértegeti az asszonyt, a mire Richard ráveti magát az őrnagyra. Burgoynet időközben kiszólították. Salvus conductust kérnek tőle az araerikai hadak vezére számára, a ki alkudozni akar vele. A menlevelet ki kell állítania annál is inkább, mert Londonból egészen magára hagyták csapataival. IV. felvonás. Richard akasztására [készülnek, de a döntő pillanatban megjelenik Anderson. Kitűnik, hogy épen ő a hadak vezére és a menlevél neki szólt. Gyönyörű szavakkai fejtegeti, miképen lesz az 'Ur szolgájából ka tona és miként illetné meg a lelkészi köntös azt az embert, a ki a szabadságért ugy cselekedett, mint Richard tette. Judit megszégyenülve borul férjére, a ki csak azért sietett volt el hazulról, hogy Richárdot megmentse. A kis Eszter is megjelenik, hogy örömében zokogva üdvözölje Richárdot. Szinház után egy fél órára nézzük meg a ^Projectográf előadást. Gambrinus mellett. Erzsébet-körut 27. Katona ügyekben ha törvényes jogczimen alapulnak, pld. reklamácziók mint családfentartó, öröklött mezőgazdaság birtokosa, kivételes nösüle»i engedélyek, útlevelek, felségfolyamodási, áthelyezési, sorozási, kivételes szabadságolási, honossági, adó- stb. ügyekben ad tanácsot, szerzi be az okmányokat, gondoskodik lebonyolításukról a Katonai ttgyvivőség (katonaügyek jogi irodája) Budapest, Tű., Wesselényiutcza 4. sz. I. em. 1. ügyvivő: Dr. Csepreghv Lajos. Czimre tessék ügyelni és mással össze nem téveszteni Telefon 27—26. Válaszbélyeg.