MAGYAR SZÍNPAD 1906. március (9. évfolyam 60-90. sz.)

1906-03-29 / 88. szám

1906 márczius 29 NEMZETI SZÍNHÁZ. A »Medea c szövege. JAzon királyfi az argonauták élén sok viszon­tagság után Kolchisba indult, hogy a hires arany­gyapjút bátyjának, Peliásznak megszerezze. Kolchisban a királyleány, Medea szerelemre gyullad Jázon iránt s anyjától örökölt bűbájos hatalmával, Jázont az aranygyapjú birtokába segítette, miközben Jázon Medea bátyját meg­ölte. Ezért Medea atyja mindkettőjüket meg­átkozta s fájdalmában meghalt. Medea Jázon hitvese lett. Mikor Jázon Medeával hazájába visszatért s Peliásznak az aranygyapjút átadta, Peliász hirtelen betegségbe esett s meghalt. A nép tudva Medea titkos varázshatalmáról, neki tulajdonítja Peliász halálát és Peliász fia, Jázon sátrába bősz tömeggel ront, de Jázon keresztül töri magát s Medeával az atyai átoktól sújtva évekig hazátlanul bolyong, mindenkitől meg­vetve. Medeáról borzongással és rémülettel be­szélnek. Jázon az üldöztetések és hazátlanság feletti nagy keservében meggyülöli Medeát, a kit nyomorúsága okának tart. Bolyongásuk közben Korinthos falai alá érnek. Az első fel­vonásban Medea rabszolgájával gödröt ása> a melybe anyjától örökölt hatalmas és titokzatos erőit, a bűvös vesszőt és vérvörös varázs­fátvolt a Peliásztól elhozott aranygyapjuval együtt eltemeti, hogy feledje múltját. E köz­ben előlép Jázon is, a ki panaszos szavakban önti ki keservét, nyomorúsága s megvetettsége fölött. Jázon egy földmives utján üzenetet kap a korinthosi királytól, Kreontól, a ki atyjának jó barátja volt s kinek udvarában Jázon sokáig tartózkodott, hogy ha majd az áldozati ünnepre jővén leányával, Kreuzával erre tart, beszélni fog vele. Medea kihozza a sátorából két gyer­mekét s panaszkodva tesz Jázonnak szemre­hányást, hogy már nem szereti s terhére vált. Végre jön a király, Jázon kéri hogy vegye őt oltalmába, de Kreuza, Jázon gyermekkori szerelme is könyörög atyjánál Jázonért. A király kérdésére azután Jázon elutasítja magától azt a szörnyű vádat, hogy bátyját, Peliászt ő ölte meg, mire a király Jázont hitvesével és két ; gyermekével oltalmába fogadja. Második félvonás. Kreuza Medeát, Jázont egy kedves dalára tanítja. Majd Jázon jön s hogy ne lássa Medeát, elküldi, hogy nézze meg gyermekeit. Ezalatt Jázon és Kreuza a mult édes emlékeit elevenítik fel s ezt folytatják akkor is, a mikor Medea visszatér. De ekkor Medeában felébred a féltékenység s szerelmes beszédjüket töbször megszakítja s a Kreuzától tanult dalt akarja elénekelni. Medea bele is kap a dalba, de azután összetöri a lantot. Most ttombitaszó hallik. Hiradó jön s tudtul adja Kreonnak, hogy Delphiben a birói szék átokkal sújtotta Jázont és nejét, mert Peliászt megölték. Ámde Kreon király Jázont és gyermekeit — aki Medeát már szívből gyűlöli és utálja — védel­mébe veszi s leányát Kreuzát neki igéri, Medeál pedig országából kiutasítja. Harmadik felvonás. Góra, Medea dajkája bosszúra ingerli Medeát. A király és Jázon közeledtére Medea lakásába megy, A király hívására kijön lakából s kéri a királyt, hagyja egyedül Jázonnal. Lelkének minden keserűségét kiönti előtte s őt okozza minden bajárt s tisz­tázza magát Peliász megölésének vádja alól. Megalkuszik Jázonnal, hogy egyik gyermekét magával viheti. De egyik sem akar vele menni. A király visszatértekor Medea szitkokkal illeti Jázont s a gyermekek távoztakor fájdalmában a földre veti magát. Negyedik felvonás. Medea bosszút esküszik. A király felkeresi Medeát, hogy megtudja tőle, hol az aranygyapjú, a melyet Peliásztól elhozott. Medea örömmel értesül, hogy a király emberei megtalálták és ide hozták az elásott ládát, a melybe a varázsszereket, köztük az aranygyap­jút is helyezte, mert igy most újra visszanyeri x varázshatalmát és bosszút állhat. A király átadja neki a ládát. Medea megígéri, hogy az arany­gyapjat neki megküldi, egyúttal ajándékot igér Kreuzának. A varázsigére felnyílik a láda, Medea kivesz belőle egy lánggal telt varázsedényt, ezt az aranygyapjuval betakarva Góra, utján Kreuzá­nak küldi. E közben a gyermekeket a király Medeához küldi, hogy még utoljára lássa őket. A királyi palota a Medeától küldött edénytől lángba borul, Kreuza beleég, a két gyermeket pedig Medea megöli. Jázont a király nagy fáj­dalmában elűzi, a ki a szomjúságtól gyötörve összerogy. Medea előlép a sziklák mögül, vállán azarany gyapjúval s türelemmel, szenvedést s vezeklést parancsol férjének. Ezzel örökre távozik. A »Csebi Tatár« szövege. Első felvonás. Mária magyar király szereti Zsigmond luxen burgi herczeget, a kivel még atyja eljegyezte. De anyja Erzsfbet, Nagy Lajos özvegye gyűlöli Zsigmondot és száműzte. Szentgyörgyi horvát bán rábeszéli Máriát, hogy titokban esküdjék meg Zsigmonddal, a ki a Johanniták ruhájában belopódzott Gandia sáfár segítségével. De a titkos esküvőre még se jelenhetik meg, mert a palota kertjében össze­kapott Csebi Tatár Gedő fiatal kalandor ne­messel, a kit a bán a Zsigmond testörségének szervezésére fogadott fel. A csetepáté avval végződik, hogy Zsigmondot, a nélkül, hogy fel­ismernék, elfogják, Csebi pedig bemászik a palotába. A bán mikor viselt dolgait hallja, el akarja fogatni, de leánya Lóna azt mondja,, hogy ő az, a ki ép aznap a Dunából kimen­tette. A királynénak azonban Gandia fölfedte a titkos esküvő tervét s mikor jön, hogy a herczeget elfogja, helyette a sisakrostély alatt föl nem ismert Csehit fogatja el. Második felvonás. Csebi és Zsigmond egy fogházba kerülnek, de az őrség Csehit tartja a herczegnek. Erzsébet meglátogatja a töm­löczben és egyességi ajánlatokat tesz neki, ha Máriáról lemond, mire azonban Zsigmond rá nem áll. Lóna azonban azt a tervet eszeli ki a megszabadítására, hogy kieszközli, hogy Erzsébet megparancsolja, hogy Csebi esküdjék meg Lénával a börtönben. De Lóna helyett Mária rejlik a menyasszonyi fátyol alatt. Gan­diát, akit Erzsébet ellenőrzésre küldött, Csebi ártalmatlanná teszi és a püspök Máriát esketi meg Zsigmonddal. Mikor ezt Erzsébet meg­tudja, Csebit halálra itéli. Harmadik felvonás. Erzsébet meg akarja semisittetni leánya házasságát, e czélra meg­kéri a velenczei követet közbenjárásra, de a megsemmisítés csak ugy lehetséges, ha az ifjú pár nem találkozhatik tanuk nélkül, Csebit küldi ki felvigyázónak, amiért kegyelmet igér neki. Csebi vigyáz is, de Lóna kijábzsza, fél­tékenysége felizgatásával őrhelye elhagyására készteti, miközben Zsigmond Mária szobájába surran. Mire kiderül a dolog, Mária asszony lesz, átveszi s férjére bizza a kormányzást Csebi pedig n egkapja Lónát. Szinház után egy fél órára nézzük meg a Projectográf előadást. Gambrinus mellett. Erzsébet-körut 27. Ha köazvényben, reumában szenved, ne kisérlcteszen semmifele sserrel, hanem vegyen egy üveg Dr. Flesch-féle köszvény-szeszt mely csúzt, közzvényt, reumát, MM, láb, hát le derek fáj de kesék Is lábak gyengeségét, ütés, erőltetés, rándulás, fiezame­ddsból származó fájdalmakat és daganatokat bistosabban gyógyít mint bármely más külsó vagy belső gyógyszer. Hatása a legrövidebb idő alatt ésslelhető, még a legregibb bajoknál is melyéknél sem fürdő, eem gyógyszer nem használt. Kapható a feltalálónál is egyedüli készítőnél Dr. Fleseli Emil Magyar Korona lyigyizirtárébin, Győr, Baross-nt 24. szám. Budapesti főraktár: Tőrök Jóasef gyógyszertárában Budapest, Eirdly-u. 12 és .Opera" gyógytár, Andrássy-ut »6. I»|» deesiliteres üveg ára 2 korona. Husamosabb használatra való »családi* üveg ára B korona, 3 kis, vagy 2 »Családi* üveg reeedeléenél bermentve utánvéttel küldjük. I7MÄNUMOLLIN."1 Kézfinomító folyadék, a kezet pár nap alatt hó­fehérré és bársonysimává varázsolja. 1 üveg ára 80 fillér. Naponta szétkOldi: CZETTLER GYULA gyógy.r.ré.z BUDAPEST—BUDAFOK. Kapható: Török József gyógyszertárában, . Király-utcza 12. és az »Opera* gyógyszertárban , Andrássy-ut 26. 7_ KIRÁLY SZÍNHÁZ. A »Gül-Baba« szövege. Első felvonás. Gábor lantos diák, hüségaa kísérőjével: Mujko czigánynyal, kötólhágcsón át belopózik a Gül-Baba mecsetjének udvarára! hogy a szentéletü agg szép leányával: Leiláva, találkozhassék és bevallhassa neki, hogy titkon régen imádja. Gül-Baba hires és szent rózsa­tőinek egyikét megfosztja díszétől: letép egy vérvörös rózsát, hogy azzal Leilának kedves­kedjen. A rózsatő másik rózsáját Mujkó tépi le. Gábort a czigánynyal együtt elfogják és Ali budai basa — a ki az imént kérte feleségül Leilát — tudtára adja a rózsatolvajoknak, hogy bűnükért halállal lakolnak. Ki volt hirdetve, hogy, a ki Gül-Baba rózsáiból, melyek Allah­nak oly kedvesek, csak egyet is letép: a halál fia. Gábor diák kivégeztetése előtt csak azt ai egy kegyet kéri, hogy alkonyatig ott időzhessen Gül-Baba hires rózsakertjében, Leila közelében. Mujko hegedűjének hangjai mellett vonul be Gábor diák a rózsák kertjébe. Második felvonás. Gül-Baba háremhölgyei, Zülfikár, a főeunuch, de maga Gül-Baba is ugy megszeretik a deli magyar diákot, hogy mire leszáll az alkony: mind kegyelmet könyö­rögnek számára Ali basától. De Ali, a ki sejti, hogy Leila szereti a diákot, csak ugy hajlandó kegyelmet adni, ha Leila hozzámegy feleségül. A szerelmes leány Gábor életéért erre az áldo­zatra is hajlandó, de a diák nem fogadja ezt el és tőrével rá akar rontani a basára. Moit már nincs számára kegyelem. Elhurczolják a börtönbe és Leila kétségbeesetten vallja meg Gül-Babának, hogy szereti Gábort és a halálát nem éli tul. Gül-Baba ekkor — vérző sziwel — a legnagyobb áldozatra határozza el magát: saját kezeivel elpusztítja a szent rózsákat, hogy félrevezethesse a basát, mintha a rózsákat Allah pusztította volna el azért, mert nem ked­ves néki a halálbüntetés, melylyel a rózsatolva jókat sújtani akarják. Harmadik felvonás. Leila a budai tömlöcz­ben felkeresi szerelmesét, hogy kiszabadítsa. Bár terve nem sikerül: Gábor mégis megsza­badul. Ali basa Gül-Baba rózsakertjének el­pusztulását Allah ujj mutatásának hiszi és ke­gyelmet gyakorol. Gül-Baba terve sikerül, áldá­sát adja az ifjú szerelmesekre. Imádott rózsái­ért vérző szive csak akkor nyugszik meg, a mikor Gábor és Leila megjósolják néki a jöven­dőt, mely Gül-Baba szemei előtt megelevenedik : a rózsák atyjának sírjára, még késő századok múlva is, rózsákkal járnak áldozni a boldog szerelmesek . NÉPSZÍNHÁZ. UJJJJJMMMMMMXIJJMIAXXW »Falu rossza« szövege. Első felvonás. Feledi módos parasztgazda fogadott leányába, Bátk Tercsibe szerelmes Göndör Sándor szolgalegény. Tercsi azonban Feledi Lajos iránt Jtáplál gyöngéd érzelmeket és a felesége is lesz; Göndör Sándor meg­csalva érzi magát és bosszút esküszik Bátki Tercsi ellen: Finom Rózsi elcsalja őt Feledi Gáspár házától és magába akarja bolonditani afalu legszebb legényét, a kibe Feledi leánya, Boriaka, halálosan beleszeretett. Második felvonás. Göndör Sándor a falu határán bucsut vesz szülőföldétől; Finom Rózsi azonban utána jön s még egyszer kísérletet tesz, hogy Sándort magába bolondítsa, de Sándor em érez ez iránt hajlandóságot és buceut vesz Rózsitól Í6. Sándor után jön Boriska 6a bevallja neki szerelmét Sándor egy pillanatra bosszúra gondol 06 el akarja csábítani Boriskát; de látva, hogy Boriska őszintén nereti, nem akarja őt megbecsteleniteni és visaza küldi őt az atyjához; Boriska azonban bánatában vízbe ugrik, semhogy Sándor nélkül vissza menjen. Sándor utána ugrik, kimenti őt is vissza viszi az atyai házhoz. Harmadik felvonás. Boriska vissza megy az atyjához, kiengeszteli ót is ráveszi, hogy fogadja be Sándort is. Feledi előbb mit sem Aar tudni róla; de aztán mégis megbocsájt és laseatiáimitjn szerelmes leányát a megtért szolga­; Mgénynyei. Finom Rózsi pedig látva, bogy Sándort i afcf ssa lt ett e, elhagyja a fahK.

Next

/
Oldalképek
Tartalom