MAGYAR SZÍNPAD 1906. március (9. évfolyam 60-90. sz.)

1906-03-22 / 81. szám

6 1006. márczius 22 M. KIR. OPERAHÁZ. »Bolygó hollandi« szövege. Első felvonás. Meredek sziklapart. Nagy viharban itt vetett horgonyt Daland hajója. Daland egy szikla­• csúcsra mászik, hogy tájékozhassa magat hollétük felől. Bosszúsan látja, hogy mig ö közeinek hitte mar az időt, midőn kedves Senta lányát átölelheti, a szé vesz íme hét mértföldnyire visszasodorta őket, Sandwikeig. A legények pihenni térnek, a kormányos átveszi az őrséget de vig dala után nemsokára elalszik. A bolygó hollandi kiköt hajójával. Ismét eltelt hét év, mely utan szárazföldre kell szállnia, hogy olyan nőt keressen, a ki szerelmével megváltja szenvedéseit. Ha ilyet nem talál, ismét a tengerre kell mennie és ott czeltalanul bolyongania. Gyakran kereste már a halalt, a legve­szélyesebb helyekre kormányozta hajojat — hiaba. Szembeszállt egymaga egy kalózsereggel, azok keresztet vetve futottak előle; egyetlen reménységa meg a fel­támadás napja, akkor lesz az ö megsemmisülese. Daland felébred. A hollandi vendégszeretetéért esedezik, ha csak egy éjszakára is s ő drága kincsekkel hajlandó ezért megfizetni. Daland szívesen szolgál az idegennek, kit oly régen kerül szerencsecsillaga. A hollandi fel­bátorítva, minden vagyonát odaígéri, ha otthont nyerhet a Dalant házában és ha leányát — ha van — neki nőöl adja. Daland örömmel egyezik bele, hiszen nem kívánhat egy gazdag vönél nagyobb boldogságot. A déli szél, mely a hajóknak igen kedvező, megindul s Daland matrózai hozzáfognak az utrakeléshez. A hol­landi hajója — ki mint mondja, legénységét még egy kissé pihentetni akarja — megbeszélésük szerint majd követi őket. Második felvonás. Nagy lakószoba Daland házaban. Mary, Senta és barátnői fonnak. Fonódal. Senta foly­vást merően néz egy falon függő festményre, mely egy fekete szakállas férfit ábrázol. A lányok megszólít­ják, miért bámulja mindig azt a képet, Sentát pedig csak az érdekli; a lányok gúnyolják, hogy vőlegénye, Erik, majd lelövi még féltékenységből ezt a vetély­társát. Senta kéri Maryt, hogy ezen egyhangú fonóda helyett énekelje el a balladát a bolygó hollandiról. Miután ez vonakodik, Sentától halljuk a szerencsétlen hollandi történetét, a ki, mikor sehogysem sikerült az óriási vihar miatt egy fokot körülhajózni, dühösen veté hozzá: »Nem hagytok fel vele a végtelenségig!« Ezért a sátán arra itéli, hogy a végtelenségig bolyong­jon a tengeren s csak minden hét évben egyszer száll­hasson a szárazföldre, hogy egy hü női szivet keres­hessen, melyet ha megtalál, véget ér büntetése. Senta ábrándozva mondja, hogy ő szeretné a szegényt meg­menteni. Erik jő és jelenti, hogy a sziklafokról látta már Daland hajóját közeledni. Senta atyja elébe siet; Erik feltartóztatja, kéri, hogy legyen már felesége és szóljon atyjának, a mint megígérte; Senta kitérő választ ad. Nem érti Erik sietségét. Az elmondja éjjeli álmát, melyet ugy magyaráz, hogy elveszti kedvesét. Azt álmodta ugyanis, hogy Daland hazaérkezett és kísére­tében volt a hollandi, kinek Senta keblére borult és vele együtt a tengerbe rohant. Senta ujjongva sikolt. . . Daland megérkezik, mögötte a hollandi. Daland kéri leányát, hogy szeretettel fogadja a jövevényt, de lát­ván, hogy azok le nem veszik egymásról fürkésző tekinteteiket, jobbnak látja magukra hagyni őket. A hollandi és Senta hamar megértik egymást, Senta örök hűséget fogad. Daland visszatér s őrömmel adja a frigyhez beleegyezését. Harmadik felvonás. Tengeröböl Daland kivilágított és a hollandi sötét hajójával. A norvég matrózok vigan énekelnek s a leányok ételeket s italokat hoznak nekik azon lakomáról, melyet Daland — mint visszatérése «tán mindig szokta — barátainak rendezett s mely most a Senta eljegyzésével van egybekötve. A lányok a hollandi hajó legénységéuek is hoztak elemózsiát, de akárhogy is hivják őket, nem jelennek meg. A norvégiai matrózok kapják igy az ö részüket is s vig nótára gyújtanak. Egyszerre a hollandiak is énekelni kezdenek rémes, kísérteties hangon. A norvégok rémül­ten igyekeznek még hangosabban énekelni, hogy el­nyomják a hazajáró lelkek hangját. Senta kilép a ház­ból. Érik követi s szemrehányást tesz neki, hogy más vőlegényt választott magának. Senta csititja, hogy magasabb kötelesség parancsolja ezen lépését. Erik most ecseteli mély szerelmét s magasabb kötelességé­nek tartja, hogy Senta váltsa be egykori igéretét. A hollandi kétségbeesve látja őket együtt, azt hiszi, Senta hűtlen lett hozzá, gyorsan hajóra száll, mert elvesztette megváltására nézve minden reményét. Senta rémülten kiált utána, hogy biztosítsa szerelméről, de a hollandi elmondja, hogy sok leány már az örök kárhozat martaléka, mert megszegte vele szemben hű­sége esküjét, sietve távozik, hogy Sentát ne érje hasonló sors. Senta ismét beszél, hogy jól ismeri sor­Mt, a magáét ahhoz akarja kötni, hogy megváltsa, de É hollandi mát indul hajójával . . . Senta, hogy hűségét mindhalálig bebizonyitsa, a tengerbe ugrik, mire a Uaérteties hajó elsOlyed s nemsokára látjuk, mint szál) a hollandi, Sentát átkarolva a mennyekbe. Szinház után egy fél órára nézzük meg a Projectograf előadást. Gimbrims me'lett. Erzsébet-körut 27. NEMZETI SZÍNHÁZ. Az »Egy jelentéktelen asszony« szövege. Első felvonás. Lady Hunstanton kastélyá­ban^megismerkedünk a társasággal, melynek legkedveltebb, legelmésebb tagja Lord Kling­worth, a ki éppen most szerződtette titkárául az ifjú Gerald Arbuthnot ot. Ez az állás nagy szerencse, a ki már azért is óhajt szép karriert csinálni, hogy az ifjú, szép és gazdag amerikai Miss Hester Worsley-t nőül vehesse. A ház úrnője várja ebéd után Geríld édes anyját: Arbuthnot asszonyt, a kinek levelét, a mikor a lord meglátja, ugy nyilatkozik róla, hogy az egy jelent* ktelen asszon y. fiR^lg^Q^»' Második felvonás. Arbuthnot asszony min­denáron le akarja beszélni fiát arról, hogy lord Kiingworthnál a titkári állást elfoglalja, mert a lord még abban az időben, mikor nem volt főnemes és nagy vagyon ura, elcsábította őt. Gerald a lord fia: az ő szerelmük gyer­meke. A lord elhagyta Gerard anyját, a ki most szemben áll vele, hogy fiát megóvja tőle és megtartsa mtgának. De Gérard, a ki e régi titokról mit sem tud, nem akarja elszalasztani a kinálkozó szerencsét és az anyának vérző szívvel bele kell egyeznie abba, hogy fia kö­vesse atyját Indiába, mint annak titkára. Harmadik felvonás. jjMrs. Arbuthnot még egy utolsó kísérletet tesz, hogy fiát magá­nak megtarthassa. Elmondja Gérirdnak, hogy a lord mit tett egyszer egy szegény leánynyal, persze eltitkolja, hogy az a leány ő volt. De Gerard hajthatatlan és vonzódik a lordhoz, a ki előkelő viselkedésével és elmésségével meg­nyerte tetszését. Ekkor berohan a terembe az amerikai miss — Gerard szerelmese — és oltal­mát kéri Gerardnak: védje őt ideg a lord Illingworth ellen, a ki a terasszon meg akarta őt csókolni. Gerard ráront a lordra, hogy meg­üsse, de karja lehanyatlik, a mikor anyja a fülébe súgja, hogy a lord az ö atyja. Negyedik felvonás. Gerard természetesen lemond tervéről és levelet ir a lordnak, mely­ben felszólítja, hogy tegye jóvá régi bűnét és vegye nőül anyját. De az anya nem engedi a levelet elküldeni, kijelenti, hogy gyűlöli élete megrontóját és sohasem lenne nejévé. Elmondja fiának, hogy mennyit szenvedett érette, meny­nyire szerette öt, a kit gyalázata még sokkal közelebb hozott szivéhez. Az anya és fia beszél­getését kihallgatja Miss Worsley, a ki azután felajánlja kezét és vagyonát szerelmesének: Gerardnak és kéri Mrs. Arbuthnotot, hogy fogadja őt el szerető leányául. Megjelenik a lord is, hogy előbb fiát kérje az anyától, majd mikor Gérard levelét elolvassa, felajánlja a házasságot Mrs. Arbuthnotnak. De az anya visszautasítja és kikergeti őt házából. A lord kesztyűje, melyet Mrs. Arbuthnot arczába vágott, ott maradt a szőnyegen és mikor Gérard kérdi anyját, hogy ki járt nála, az anya azt feleli: „Óh ,'senki! Egy jelentéktelen ember!" Szinház után egy fél órára nézzük meg a Projectograf előadást. Gambrinus mellett, Erzsébet körút 27. Ha köszvényben, reumában szenved, ne kísérletesem eemmifele ezerrel, hanem vegyen egy üveg Dr. Flesch-féle köszvény-szeszt mely MIut, kössvényt, reumát, kés, láb, hát és áertkfájis kesek és lábak gyengeségét, iltée, erőltetés, rándulás, fiesame­ddsból származó fájdalmakat és daganatokat bistosabban gyógyít mint bármely más külső vagy belső gyógyszer. Hatása a legrövidebb idő alatt észlelhető, még a legregibb bajoknál is melyeknél sem fürdő, sem gyógyszer nem használt. Kapható a Di U -f i feltalálónál és egyedüli készítőnél Dr. Flesch Emil Magyír Korona lyógyizirtiriban, Győr, Baross-ot 24. szám. Budapesti főraktár: Tőrök Jdaaef gydg7«zertáráb&n Budapest, Király-u. 12 és .Opera" gyógytár, Andrássy-ut »6. I'll decsiliteres üveg ára 3 korona. Huzamosabb hossnálatra taló scsaládie üveg ára í korona, 3 kis, vagy S yCsaládie üveg rendelésnél bermentve utánvéttel küldjük. NÉPSZÍNHÁZ. A »Mindnyájunknak el kell menni!« szövege. I. felvonás. Történik falun. Az öreg Sebes tanítónak van egy leánya Juliska és egy nevelt leánya Kató. Kató után egy igen indulatos parasztlegény, Vad Lőrincz bomlik, ő azonban nevelőapjának fiát, Józsit szereti titokban. Mikor az öreg Sebes leányainak a haza álla­potjait beszéli el, akkor érkezik meg a fia Józsi és Kiss Bandi nevű jogász barátja társa­ságában, a kik honvédnek csaptak fel és most verbuválni jöttek. Józsi és Kató megvallják szerelmüket és eljegyzik egymást. Kiss Bandi viszont Juliskába szeret, a ki emlékül egy csipkekendöt ad neki. Józsi felszólítja Vad Lőrinczet, hogy csapjon fel ö is, de ez gyűlö­lettel fordul el. II. felvonás. Egy útszéli csárda. A csár­dás és a felesége siratják a csatában elesett hadnagy fiukat, a ki nem más, mint Kiss Bandi a jogász. Két czigány adja hirül, hogy hová temették el. Az öreg Sebes és a két leánya fontos levelet akarnak vinni a honvéd tábor­noknak ; ekkor tudja meg Julis, hogy a vőle­génye elesett a csatában. Két szerezsán katona el akarja fogni Sebest és leányait, mert kéme­ket sejtenek bennük, de Kató egy szilaj jelenet­ben leitatja őket. Igy sikerül megmenekülniük. A két ott maradt czigány letérdelve imádkozza a Kossuth-nótát . . . III. felvonás. Az öreg csárdás Józsit, a ki súlyosan meg van sebesülve, viszi haza az apjához. Vad Lőrincz rájuk les és a szerezsá­nokkal, a kiknek ő a parancsnoka, el akarja fogatni. Itt Józsi szemére lobbantja Vad Lőrincz­nek az árulását és hogy ö árulta el Kiss Bandit is. Az öreg csárdás erre lelövi a hazaárulót, a ki bűnbánóan hal meg. Szinház után egy fél órára nézzük meg a Projectograf előadást. Gambrinus mellett. Erzsébet-körut 27. KÉRJÜK MINDENÜTT EZT ALAPOT! Mlnlus Jakab i;,; Bel- éi külföldi paplrkárpltok legnagyobb vál aaxték, Kárpitozások helyben, valamint vid-nm , legolcsóbb árakon eszközöltetnek. Spanyolfalak mindig készlet­Den. Főüzlct: Budapest, Kerepesl-nt 0, a bazárépületben éa fiókban: Irányi-utesa 25. szám. - KÉPES H'TILáP — — KIADÓHIVATAL :;VII., ESTERHÁZY-UTCZA 15. ­Katona ügyekben ha törvényes jogezimen alapulnak, [pld. reklamácziók mint családfentartó, öröklött mezőgazdaság birtokosa, kivételes nősülési engedélyek, útlevelek, felségfolyamo­dási, áthelyezési, sorozási, kivételes szabadságolási, honossági, adó- stb. ügyekben ad tanácsot, szerzi be az okmányokat, gondoskodik Iebonyolitásakról a Katonai ügyvivöség (katonaügyek jogi irodája) Budapest, m, Wesselényl­utcza 4. sz. I. em. 1. Ügyvivő: Dr. Csepreghv Lajos. Czimre tessék ügyelni és mással össze nem téveszteni Telefon 27-26. Válaszbélyeg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom