MAGYAR SZÍNPAD 1905. december (8. évfolyam 333-363. sz.)
1905-12-07 / 339. szám
r A „Magyar Színpad" ^ ^— heti kiadása , y—^ A „MAGYAR SZÍNPAD" 1906. evi január 1-éjétől fogva külön heti kiadásban is meg fog jelenni. Lapunknak erre a heti kiadására, mely minden budapesti dohány-tőzsdében számonként husz fillérnyi áron lesz kapható, már mostantól fogva előfizetéseket fogadunk el. A „MAGYAR SZÍNPAD" heti kiadásának előfizetési ára: Egész évre . . 12 kor. Negyedévre . . 3 kor. Félévre .... 6 „ Egy hónapra . 1 „ Az előfizetési dijak lapunk kiadóhivatalába Teréz-körút 38. sz. a!á küldendők be. A „MAGYAR SZÍNPAD" szerkesztősége és kiadóhivatala. 3ű/JOaGűüÜQűűOa^^ Budapesti színpadok. Budapest, deczember 7. A Magyat Királyi Uperaház-ban szombaton lép föl először a Lakmé czimszerepében Sándor Erzsi, az Operaház fiatal tagja. Vilakanta szerepét Takáts Mihály először énekli. Ma este Caimen, pénteken Bánk bán kerül előadásra, vasárnap este pedig bérletszünetben A denevér A adják. * A Nemzeti Színház- ban A nagy érzés, Fetenczy Ferencz uj társadalmi színmüve, a hét folyamán még kétszer kerül szinre: ma este és a jövő vasárnap. Holnap, pénteken Molnár Gyula színmüvét, a Bayard lovag-ot fogják játszani. Szombaton az Ifjuságunk van a műsoron. Cs. Alszeghy Irma, D. Ligeti Juliska, Lánczy Ilka és Helvey Laura közreműködésével a főbb női szerepekben. Délutáni előadás még kettő lesz a héten és pedig pénteken az Agglegények-et és a jövő vasárnap délután a Figaro házasság-át adják elő. Mindegyik darabot a rendes szereposztásban. Hétfőn Essex gróf, Laube Henrik ötfelvonásos szomorujátékát adják mérsékelt helyárakkal. A czimszerepet Pálfi, Erzsébet királynét pedig Jászai Mari játssza. t A Vígszínház-ban tegnap este igen nagy sikerrel került bemutatóra Schönthan Ferencz: Dorrit kisasszony czimü vígjátéka, a mely poétikus, szép jeleneteivel valósággal elragadta közönséget, fi. pompás darabnak éppenolyan nagy volt a sikere, mint az elsőrendű előadásnak, melynek erősségei: Hegedűs Gyula, Varsányi Irén, Tapolczai, Fenyvesi és Szerémi. A Vígszínház-ban ma és holnap két-két előadást tartanak. Ma, csütörtökön délután 3 órakor a Liliomszál, Komor Gyula ötfelvonásos tündérregéje kerül szinre gyermekelőadásul Holnap, pénteken délután Az udvari tanácsos, Bérezik Árpád kedvelt vigjétékát ismétlik. Mindkét napon esti előadásul a Dorrit kisasszonyA játszszák, mely bizonyosan nagy vonzóerejü darabja lesz a változatos műsornak. • A Magyar Színház nagysikerű újdonsága : a Bohémszeielem, a melynek első négy előadására minden jegy elkelt, a hét összes esti előadásain Anday Blanka, Komái Berta, Örley Flóra, Szilassy Etel, Tóth Stefi, Boross, B. Szabó, Ferenczy, Giiéth, Iványi Ráthonyi, Sajó és Újvári föllépésével kerül szinre. A Bohémszerelem előadásai a válságos idő ellenére is állandóan telt nézőtér előtt folynak le. Herblay operettje rövidesen bejárja az összes nagyobb vidéki színpadokat is. A szegedi, nagyváradi, pozsonyi, debreczeni, győri és székesfehérvári színház már megszerezte előadásra az újdonságot. A pénteki ünnepnapon két előadás lesz. Délután Fényes Samu énekes vígjátéka: A csöppség kerül szinre M. Haimath Hedvig vendégföllépésével mérsékelt helyárakkal, este a Bonémszerelem czimü operettet játszszák nyolezadszor. A Királyszinház szombati újdonságából a Güt-Babá-bői, a mely a közönség szokatlan érdeklődése mellett kerül színpadra, már az utolsó jelmezes főpróbák folynak. Huszka Jenő partitúrája a zenekar megerősítését tette szükségessé, színpadi zene is szerepel a darabban, Szentgyörgyi Lenke magyar nótáit pedig [czimbalom is kiséri. Fönn a színpadon Szentgyörgyi Lenke, Kazal Biri, Sziklai Kornél, Németh és Mihályi tolmácsolják a Gül-Baba zenei részét, a mely hatásos harmóniája a magyar és török motívumoknak s dallamosságával gyors népszerűségre tarthat igényt. Tánczai közül Szentgyörgyi Lenkének egy lassú és friss magyar s egy bordal jutott, Sziklainak egy tréfás czigánytáncz, a ballettkar pedig Hudák Jucival az élén, nagy keleti tánezot jár a II. felvonás háremében, a melynek színpadi kiállítása főképen a plasztikus rózsaliget a budapesti közönséget teljesen uj és fényes látnivalóval lepi meg. Martos és Huszka zenés színjátéka, a mely i előreláthatólag igazolni fogja a közönségnek s a szinhaznak hozzáfűzött nagy várakozását: mint a negyedik bemutató szerepel a premierbérleten. Az újdonság teljes szinlapja a következő: Gül-Baba. Zenés színjáték. 3 fölvonásban. Irta: Martos Ferencz. Zenéjét szerzette: Huszka Jenő. Személyek: Gül-Baba, a rózsák atyja Németh Leila, leánya Kazal B. Gábor, magyar lantos diák Szentgyörgyi L. Mujki, czigány Sziklai Ali, budai basa Mihályi A budai biró Körmendy Zülfikár, főemuch Rátkai Zulejka Erdei B. Szelim, apród Hudák J. Börtönőr Z Molnár Történik az I. felvonás Gül-baba budai mecsetjében, a II. a rózsakertben, a III. a budai tömlöczben és a mai Rózsadombon. Fedák Sárit, a Királyszinház népszerű primadonnáját párisi utja előtt már csak kétszer lesz alkalma a közönségnek tapsolhatni. A GülBaba bemutatója előtt még ma és holnap, pénteken játszik a 'kiváló művésznő, két legjobb szerepében a János vitéz-ben és A bolygó görögben búcsúzva egyidőre a közönségtől. A János vitéz Fedák Sári távolléte alatt is szerepel a műsoron és pénteken és vasárnap délután mindkétszer mérsékelt helyárak mellett. * A Népszinház-ban az a siker, mely Béldi Izor és Fejér Jenő operettjének eddigi előadásait kisérte s mely megnyilatkozett abban is, hogy a hét minden előadására nagy előjegyzés történt, igazolja, hogy A kültelki heiczegnö hosszú ideig fog uralkodni a Népszínház műsorán : A kiváló együttes: Komlóssy Emma, Petráss Sári, Kovács Mihály, Kassai Károly, Újvári, Pintéi és Pázmán játéka a fényes kiállítás s a gondos rendezés meghozta az iuj Népszínház első nagy sikerét, a mi annál becsesebb, mert hazai szerzők müvének hódol most a Népszínház közönsége, mely e héten a Kültelki herczegnő n kivül még két délutáni előadásban, pénteken és vasárnap a Sárga csikó és a Toloncz előadásain Blaha Lujza asszony vendégjátékában is gyönyörködni fog. „Kültelki herczegnő". — A sajtó bírálataiból. — Budapest, deczember 7. Pesti Hirlap: A Népszínház szombaton nyílott meg, de csak kedden adott programmot. Ekkor került szinre dr. Béldi Izor és Fejér Jenő nagy operettje, a Kültelki herczegnő, a melyről sietünk kijelenteni, hogy a közönség velünk együtt éde. testvérnek tartja ugy irodalmi kékvérüség, mint siker tekintetében a felséges Katalinnal, mely a népszerű társszerzők majd száz előadást ért első operettje. A programm, a melyet Vidor igazgató a Kültelki herczegnö-ve\ adott, a legnagyobb méVtékben biztató Jelenti a túlontúl sok bus napot látott színház teljes megújhodását. A közönség, a mely természetesen zsúfolásig megtöltötte a nézőteret, mintha csak érezte volna ezt, az egész estén át szinte ünnepi kedvben volt. Végtelen sokat mulatott a szöveg pompás fordulatain, eleven ötletein és ugyanilyen mértékben gyönyörködött a zeneszámok könnyedén ömlő melódiáin. Budapesti Hirlap: Alig, hogy megnyitották a Népszínházát, szorgalmas igazgatója már újdonsággal is kedveskedett közönségének, még pedig eredeti magyar operettel. A Kültelki herczegnő, melynek szöveget Béldi Izor, zenéjét Fehér Jenő irta, semmikép sem tartozik nemének átlagos értékű képviselőitiöz, hanem 1905. deczember 2. 3 összefüggő, söt komoly cselekvényével és gazdag muzsikájával nagyobbra tör. Fehér Jenő leleménye bővebb, biztossága nagyobb és az orkeszteren való uralma sokkal tiszteletreméltóbb lett utolsó operettje óta. Néhány keringője, a szappanbuborékról szóló kedves dal, az első fölvonás fináléja egészen kész és érett tehetségű zeneszerzőre vall. Természetes, hogy a közönség minden rögtönzést, mely az x aktuális helyzelre vo átkozott, hálásan megtapsolt: de a két szerző különben is meg lehet elégedve műve fogadasával: a felvonások után gyakran hívták őket a főbb szereplőkkel együtt. A közönségnek láthatóan tetszett Fejér-Béldi közös szerzeménye. Egyetértés: A szereplők mindent elkövettek a siker érdekében : Komlóssy Emma, a hosszú pihenés után ujult erővel, csapongó jó kedvvel és kedvességgel játszott s gyönyörű hangjával valósággal fanatizálta a köz nséget. Kovács Mihály az egyéniségétől merőben elütő köszörűs legény szerepét pompás ötleteivel és mókáival stafiroz a ki s kupiéit szok tt művészetével adta elő. Petrás Sári észbontóan szép volt a kis princz ízletes jelmezében. Pintér Imre kitűnő figurát csinált a nappal enervált és gyertyafénynél felvillanyozott öreg nagyherczegből. A legtöbb derültséget az ő sikerült alakítása keltette. Újvári rendőrfőnökének, Sipossné udvarmesternője diszkréten komikus és a ballettet csupa fürgelabu szép leányból válogatták össze. Külön dicséret illeti meg Stoll Károlyt, az újdonság élénk rendezéseért, Stefanidesz karmestert pedig a zene és énekrészek mesteri betanításáért és dirigálásáért. Az uj díszletek s jelmezek szépek és az uj világítási hatások nagyban hozzájárulnak a siker emeléséhez. Neues Pester Journal: Az újdonságnak nagy sikere volt. A szerzőket és a szereplőket minden felvonás után féltuczatszor és még többször a lámpák elé hivták. A második felvonás után pedig akkora volt a hatás, hogy a szerzőknek a vasajtó elótt is meg kellett jelenni. Az igazgatóság igazán finom ízléssel és pazar kiállítással honorálta a szerzők intenczióit. Pester Lloyd: Leginkább a czimszereplők énekszámai tetszettek; különösen az első felvonásbeli melodikus belépődal, a második felvonásban a keringő, a szappanbuborék-kettös és a herczeg belépője is. A zene könynyed és gazdagon van hangszerelve. A czimszerepet Komlóssy Emma a legjobb tudással játszotta és szépen énekelt. Csaknen valamennyi énekszámát megkellett ismételnie A herczeg szerepében örvendetes haladást mutatott Petráss Sári, Kovács Mihály elragadó volt mint köszörűs legény. A zsúfolt ház számtalanszor kitapsolta a szerzőket. Színházi pletykák. Budapest, deczember 7. Utazás Zsazsa körül — A ki mindig aktuális. — Ez. aztán a primadonna! Ha játszik, ha nem játszik, ha itt játszik, ha ott játszik: mindenképen érdekes. Ez aztán a primadonna! Szerzők és színházigazgatók — visszafojtott lélekzettel lesik, hogy mire határozza el magát; közönség és kritikusok figyelik, hogy micsoda uj szenzáczió kerekedik az elhatározásai nyomán! Ez aztán a primadonna, a kit az isten is annak teremtett: mindig és mindenképen érdekes és aktuális. A Giil-Babá-ban nem játszik és bár nem a maga akaratából, mégis ő van talán a legnagyobb szeretettel az uj magyar mü iránt, mégis ő segiti elő minden igyekezettel annak a sikerét, a ki utódául és helyetteséül ő — maga szemelt ki. Az újságok hasábos czikkeket irtak a „Zsazsa-konfliktusról", a színháziak mindenféle meséket pleiykálnak és Fedák Sári minden istenáldotta nap ott ül — délelőtt tiz órától délután kettőig — a Királyszinház nézőterén, hogy a maga nagy szakértelmét és művészi tapasztalatait is latbavesse egy újdonság sikere érdekében, hogy is ne: ha valaki, ugy ő az, a ki a siker minden titkának ismerője. Felvonások végeztével, a nézőtér közepén kis csoportba gyűlnek „megbeszélésre" a szerzők, a rendező, igazgató, a főszereplők és Fedák Sári. Csodálatos rendező-talentum Zsazsa, ilyenkor látni. Ezeknél a megbeszéléseknél a legfrissebb, leghatásosabb ideákat adja, akárcsak ő maga volna a Gül-Baba szerzője. „Afférekről" és „konfliktusokról" beszélnek és irnak. Csak egy ilyen megbeszélést kell végig hallgatni és tisztában van az ember, hogy a Királyszinház-nak őszintébb és szeretőbb barátja ma sincs Zsazsánál. Zsazsánál, a ki — nem játszik a Gül-Babá-ban . . . Csoda-e, hogy a színház is — különösen az igazgató — hasonló szeretettel veszi körül Fedák Sárit? Beöthy László igazgató, hogy dokumentálja is ezt a szeretetet, most minden
