MAGYAR SZÍNPAD 1905. december (8. évfolyam 333-363. sz.)

1905-12-01 / 333. szám

1905. deczember 2. 3 r A „Magyar Színpad"^) heti kiadása. A „MAGYAR SZÍNPAD" 1906. evi január 1-éjétől fogva külön heti kiadásban is meg fog jelenni. Lapunknak erre a heti kiadására, mely minden budapesti dohány-tőzsdében számonként husz fillérnyi áron lesz kapható, már mostantól fogva előfizetéseket fogadunk el. A „MAGYAR SZÍNPAD" heti kiadásának előfizetési ára: Egész évre . . 12 kor. Negyedévre . . 3 kor. Félévre .... 6 „ Egy hónapra . 1 „ Az előfizetési dijak lapunk kiadóhivatalába Teréz-körut 38. sz. alá küldendők be. A „MAGYAR SZÍNPAD" szerkesztősége és kiadóhivatala. Budapesti színpadok. Budapest, deczember 1. A Magyar Királyi Operaház ma pénteken az Istenek alkonyá-l, szombaton A parasztbecsület-et és a Bohémélet-et, vasárnap pedig A varázsfuvolá-l adják. A Nemzeti Színház-ban A nagy érzés-nek, Ferenczy Ferencz háromfelvonásos társadalmi színmüvének bemutató-előadása holnap, szombaton lesz. Az újdonság szinlapja ez: A nagy érzés. Dráma 3 felvonásban. Irta: Ferenczy Ferencz. Dános László Császár Hanajlovics báró Dezső Személyek: Dóra... Erna ... Paula Leona Lori néni Ili Berta Noszlopi Pali Lestyák Ferencz Kocher dr. ... Apácza Jávor... Jávorné Inas ... ...MunkácsiM. ... Huzella ... Kelemen ... Márkus E. ... Rákosi Sz. ... D. Ligeti J Nagy 1. Odry ... Mátray ... Paulay ... Hetényi ... Dömjén ... Körösmezei ... DemjénM. .:. Magyari Sólyom Mihályfi Berták Rózsahegyi Tarnoczay ... Náday B. Hatalics Horváth Z. Danilowsky... Oabányi I. Dodinszky ... Oálosi Borhidy Szőke Garam ... Pálfi Barcs Molnár L. Micske Mészáros Holczer Horváth J. I

ean Faludi .ori Keczeri I. Xanckrics MeszlényiA. Az újdonság főpróbáját a sajtó képviselői előtt ma délelőtt tartották meg. Ferenczy darabja vasárnap és hétfőn is szinrekerül. • A Vígszínház-ban Réjane asszony holnapi, szombati fellépése alkalmából franczia nyelven kerül szinre az Aranyhíd, Grésac és Croiset vígjátéka, a mely a Vígszínház személyzetének előadásában megérte a huszonötödik előadás jubileumát. Réjane asszony a Passerelle-1 a darab rokonszenves hősnőjét adja, a ki kénytelenségből czimzetes felesége lesz a világfi Roger bárónak, de aztán szeretetreméltó intrikával teljesen meghódítja a báró szivét. A nagy művésznőnek az első felvonás végén kiválóan humoros jelenete van, a második felvonásban pedig egy dalt énekel. Nagy sikerre számithat Magnier Pierre is a Roger de Gardannes báró szerepében. A Dorrit kisasszony bemutató-előadását a jövő héten tartják meg. Az újdonság szinrekerülésének első hírére már annyian jelentkeztek jegyért, hogy a jegyek árusítását kivételesen már holnap, szombaton megkezdik. A Magyar Színház-ban ma este kerül bemutatóra Henry Herblay és Paul Férrier Bohémszerelem czimü operettje. * A Kii ályszinház a jövő hét végére bemutatót készit elő és pedig ismét eredeti müvet: a Gül-Babá-1. Martos Ferencz és Huszka Jenő ennek a háromfelvonásos zenés színjátéknak a szerzői, a kiknek neve már két nagy szezónsikerben forrott össze s a kik legújabb színpadi munkájokat a magyarországi török hódoltság idejében, a 16-odik század végén játszatják le, Budán Gül-Baba mecsetjében és rózsakertjében' A darab szereplői vegyesen magyesen magyarok és törökök, az előbbiek közök vezetőalak egy fiatal lantos diák és kalandjaiban hűséges kísérője : egy jókedvű czigány, a török elemet Gül-Baba, továbbá a magyar diákot szerető leánya és ennek vőlegénye, a budai basa képviselik. A Gül-Babá-nak előkészületei annyira előrehaladtak, hogy a próbák már teljes diszletezéssel folynak. A díszletek közül különösen érdekes és szép lesz a második felvonás rózsakertje, a mely tele van gyönyörű plasztikus rózsákkal. Ebben a darabban fog Sziklay Kornél először a közönség elé lépni. * A Népszínház holnap, szombaton, deczember 2-án kezdi megelőadásainaksorozatát A megnyitó napján díszelőadásban Csepreghy Ferencz népszínműve, A piros bugyelláris kerül szinre Blaha Lujza asszony vendégfelléptével, másnap, vasárnap este a Koldusdiák kerül előadásra, délután pedig A falu rossza. Béldi Izor és Fejér Jenő operettjét: A kültelki herczegnő-i, mint az uj szezonra hirdetett premier-bérlet első darabját, mely gondos betanulásban teljesen készen áll, a jövő hét elején, kedden mutatják be. Nagy énekes-szerepe van az újdonságban Komlósi Emmának, Petráss Sári egy fiatal herczeget, afféle német tuczatfejedelemségi trónörököst játszik. Kovács Mihály nagy úrrá váló köszörűslegényt és Szirmai Imre egy tipikus Metternichstilü diplomatát személyesít. A darab, a melynek meséje részint Pozsonyban, részint egy német tuczatfejedelemségben játszik, a próbák után ítélve, szövegben és zenében egyaránt olyan munka, a mely nagy sikert ígér. A bemutató szinlap igy fest: A kültelki herczegnő. Operett 3 felvonásban. írták: Dr. Béldi Izor és Fejér Jenő. Személyek: Balduin Willibald Taubenklee

... Filomela Doveros Ferencz Lina Emsig ... _. Emsigné Pintér Petráss S. -zirmai Siposné Pázmán Kovács KomlósiE. Újvári Barcs A. rendőr lány 1-ső 2-ik Baki er 1-ső 2-ik 1-ső 2-ik Nő Férfi Archivárius ... férfi Huszár Gyenizse Vágó Nagy M. Bogár S. Kalocsai Kuttner Kápolnait. Fischer Némedi Hétfőn a Népszinház-ban A kültelki herczegnö főpróbája miatt nem lesz előadás. A kulisszák mögül. Budapest, deczember 1. „Bohémszerelem." - Beszélgetés Herblay Henrival. — (A Magyar Színház mai bemutatójához.) A La petite Bohémé ma esti budapesti premierjét két héttel ezelőtt megelőzte a berlini. A Spree partján, a Central-Teaier-ben Musette czimmel került színre Herblay Henri a Fecskefészek komponistájának uj operettje. A siker, a melyet az ottani bemutatót követte — még Berlinben, ebben a rengeteg metropolisban, ebben izigvérig színházi városban is (harminczhárom színháza van) — párját ritkító. A ki megakarja látni az előadást, annak nemcsak napokkal, de két héttel előbb is meg kell váltania a jegyet. A Gésák óta, az imperátor városában egyetlen operettnek sem volt ekkora sikere. És ez az igazán szenzácziós siker, nekünk magyaroknak is kedves. Mert hiszen főrésze van benne az idegenbe szakadt Küry Klárának is, a ki mint Musette, bájos művészetével egy csapásra hódította meg az elkényeztetett, finnyás berlini közönséget. A premierre eljött Párisból Hetblay is. A Central-Teoter foyerjében ismerkedtem meg vele. Mialatt a színpadon az utolsó felvonást játszották, mi ketten az előcsarnokban elszippantottunk egy czigarettát. Herblay elegáns, szellemes és udvarias, mint egy igazi franczia. Alig van több harmincz esztendősnél; nős és van egy tiz éves leánykája. Első müve egy opera volt, a melyet Rolande czimmel játszottak Nizzában. Megbukott. b — A bemutató után, — mondta, — a kritika azt irta, hogy operettet kellene komponálnom. Ekkor irtam meg a Fecskefészek-et. A darab sorsa beigazolta, hogy a kritikának igaza volt. Az első operettje után csakugyan szárnyára kapta a hir és vitte a franczia határon tul, mindenfelé és útjában eljutott hozzánk is. Elmondtam, hogy a Bohémszel elem legközelebb nálunk is szinre kerül és meginvitáltam a budapesti bemutatóra. — Ha módomban lesz, mindenesetre megragadom az alkalmat. Mindent elkövetek, hogy lássam a budapesti előadást. Hiszen most már talán nem is vagyok teljesen idegen önöknél. Tudom, hogy sokszor jáiszották az első operettemet. S ha lejövök, egyet már most kikötök: nem dirigálom sem az előadást, sem az előzenét. Nem tettem meg soha. Lehet, hogy túlzok, de én szerénytelenségnek, tolakodásnak tartom, ha a szerző igyekszik az előtérbe nyomulni. A komponista szolgálja a zenét, a többit bizza az előadókra. Érdeklődött a budapesti szereposztás iránt. A Magyai Színház próbáit már láttam akkor és elmondtam neki, hogy melyik szerepet ki játssza. — Tehát Mimi Kornai Berta és Musette: Anday Blanka . . . Szeretném őket ismerni. Tudja mire kérem? Ha netalán akadályozva lennék abban, hogy eljöjjek: kérje meg a két művésznőt, hogy küldjék el párisi czimemre az arczképeiket. Vagy, a minek még jobban megörülnék : ha az összes szereplők megtennék ezt. Van ugyanis egy érdekes gyűjteményem. Három darabomat játszották eddig és a dolgozószobámban össze van gyűjtve mindazoknak a fotográfiája, a kik bárhol vagy bármelyikben a főszerepeket játszották. A nézőtéren felzúgott a taps. Megkérdeztem, nem néznők-e az előadást. — Nem, nem, én semmiesetre sem. Roppant ideges vagyok és nem vagyok képes a saját darabjaim előadását végignézni. Elég, ha megírtam őket. Tiz perez múlva vége volt az előadásnak. A közönség tódult ki a csarnokba, a ruhatárak felé. Közben megálltak az egyes oszlopok előtt és nézegették a Küry Klára képeit, a melyek szép sorjában voltak a falra aggatva. Ezek a képek, — ki vehetné rossz néven a közönségtől — csaknem mind eltűntek az oszlopokról. Figaro. Színházi pletykák. Budapest, deczember 1. A habitüék öröme. — Egy habitüé levele. — Igen tisztelt szerkesztő ur, az ön szeretetreméltó lapjában tegnap megjelent egy kis czikk, a melynek főczime az volt: „Hajléktalan habitüék", alczime pedig: A kórus öröme. A czikkben rólunk volt szó, meg a három budapesti operett-szinház női kórusáról és balletkaráról, szóval azokról az apró szentekről, a kiknek kedvéért — mint önök irták — mi legszívesebben koptatjuk a színházi társalgók padlóit, no meg a női öltözők folyosóinak kőkoczkáit. Szép czikk volt, jó czikk volt, csak egy kicsit nem volt — igaza annak, a ki irta. Sőt: egy kicsit nagyon nem volt igaza. Mert azt irta, hogy mostanában szabadságolta mind a három operettszínház a női kórusát és balletkarát (az egyikben egyáltalán nincs előadás, a másik kettőben pedig drámát játszanak, a melyben a kis csillagok nem ragyoghatnak!) és igy a habitüék hajléktalanok lettek, nincs hová járniok, a kórus és a ballet pedig örül a szabadságnak és siet az Operaház-ba meg a, Nemzeti Színház- ba. Ténybeli tévedés ez kérem. A ki ezt állítja, sem a habitüék, sem a ballerinák természetrajzát nem ismeri. Annak, hogy a három operett-szinház rengeteg számú kis színésznői és ballerinái néhány estén szabadságot élveztek, nemcsak a női kórus, de a budapesti habitüétársadalom tagjai is szívből és őszintén örvendeztek. Hogy mi hajléktalanok maradtunk ? Ki mer ilyet állítani? Mindössze az történt, hogy a színházak nem foglalták le héttől tizig a kórust