MAGYAR SZÍNPAD 1905. december (8. évfolyam 333-363. sz.)

1905-12-01 / 333. szám

1905. deczember 2. 3 meg a balletet. De honnan tudja a tegnapi czikk irója azt, hogy vájjon mi nem fog­laltuk-e le őket? Nem csak tiz óra után, de már tiz óra előtt is? Nem akarok indiszkrécziókat elkövetni és szeparé-titkokat kifecsegni. De ha azok a sze­parék beszélni tudnának, erről a néhány estéről sok mindent mesélhetnének. Szerencsére, a szeparé falainak, ha vannak is néha fülei, de szemei — hál' istennek! — semmi körülmények közt se lehetnek. Szóval: a habitüék „hajléktalanságának" mi magunk örvendtünk legjobban. Ezért jobb lett volna annak a czikknek főczimül azt adni: Hajléktalan kóius, alczimiil pedig: A habitüék öröme. Szerkesztő urnák tisztelő hive Egy habftüé. Felvonásközben. Budapest, deczember 1. A fánk és a szegfű. — A mester tévedése. — A mester: Újházi Ede, estéit nagyobbára a Királyszinhúz lársalgójában tölti, meg a Fedák Sári öltözőjében. A mester tudvalévően nagy tisztelője Zsuzsának Rendcsen nyolcz óra tájban jelenik meg, az előcsarnokban egy csomó fehér szegfűt vásárol, meg egy féltuczat indiai fánkot és igy állit be a Fedak Sári öltözőjébe. A mult hét egy estéjén is pontban nyolcz órakor jelent meg az előcsarnokban a mester. A mint bejött, ott találta nagy diskurzusba mélyedve A bolygó görög szerzőit. Odament hozzájuk és jóakaró mosolygással kérdezte: — Tele ház van ? — Fél ház! — felelte Buttykay. A mester kínosan érezte magát, mert azt hitte, hogy A bolygó görög-ót adják, de azután hogy csak valamit mondjon, igy szólt: — Nem baj! Azzal sietett a virágos bolthoz, meg a czukrászdához, hogy megvegye a virágjait, meg az indiai fánkokat. És már ment is a színpad felé. Ekkor utána szólt Pásztor Árpád: — Horváth Kálmánnak viszi? — Mit? — kérdezte a mester. — A szegfűt, meg a fánkot. — Dehogy, Sárinak viszem. — De hiszen Horváth játssza ma . . . — Circét? — Nem. Kukoricza Jancsit? — Tyüh, hát a János vitéz megy ? . .. El is felejtettem megnézni a szinlapot I Aztán szomorúan nézte a fánkokat, meg a szegfűket. — Már most mit csináljak vele? — Egye meg I — tanácsolta Pásztor Árpád. — Te marha! — vágott vissza a mester. — Az indiai fánkot csak megenném; de a szegfűt, azt nem veszi be a gyomrom! Vidéki színpadok. | Budapest, deczember 1. A székesfehérvári színházban erre a hétre premiérre tűzte Micsei igazgató Guthi Soma Smólen Tóni czimü életképét. Az előadás elé azonban váratlan akadály került: Az V. honvéd­kerület zenekari bizottsága ugyanis átiratban értesítette a direktort, hogy a Smólen Tóni elő­adására megtagadja a honvéd-zenekar közre­működését, mert a színdarab „politikai irány­zatú". A honvéd-zenekar helyett a déli vasúti mii hely zenekara fog játszani a Smólen Tóni­ban, a melynek czimszerepét Kovács Mihály, a Népszínház kómikusa fogja játszani. * A debreczeni színházban nagy lelkesedés közepette került szinre a héten Lamperth Géza kuruc-tárgyu színmüve, a Veér /udit rózsája. A bemutatón jelen volt a szerző is, a kit ünne­peltek. A debreczeni nők babérkoszorúval tün­tették ki. A főszerepeket Markovics Margit, Szabó Irma, Ternyei és krasznai igen jól játszották. = Niacs szeplő, pattanás, májfolt azon hölgy arczán, a ki a Balassa-fé'e valódi angol ugorkatejet, ára 2 kor és szapoan. ára 1 kor., használja. Kapható Bal. sa gyógytaraban Budapest-Erzsébetfalva és min­den gógyszertárbin és droguériában. Külföldi színpadok. Bndsrest. deczember 1 Hauptmann Gerhart A bischofsbergi vidám hajadonok czimü uj vígjátékát most nem adatja elő. Egy másik uj darabját azonban már január második felében be fogja mutatni a berlini Lessing-szinház. A négyfelvonásos, prózában irt mesedarab czime: Pippatanz. * A hamburgi Thalia-színház-ban szerdán mutatták be a Takarodó szerzőjének: Beyerlein­nak Az öregbéres czimü uj parasztdrámát, mely egy házassági tragédiát tárgyai A darab azzal végződik, hogy az öregbéres megöli a feleségét, a kit erőszakkal csábították el. Beyerlein uj darabját taps és pisszegés fogadta vegyesen. A szerzőt a második és harmadik felvonás után a lámpák elé szólították. • Leoncavallo a héten Berlinbe érkezett, hogy Bohémek czimü dalmüvének próbáin jelen le­gyen. Az operát az uj Vig Opera mutatja be deczember 10-én. * A Frankfurter Zeitung montreali távirata szerint Bruchesi érsek pásztorlevelet adott ki, a melyben óva inti hiveit, hogy Sarah Bernhardt egy hétre tervezett vendégszerepléseinek egyi­kére elmenjenek, mert azok a darabok, a mik­ben játszani szokott, erkölcstelen irányzatúak. A nagy franczia tragika bizonyára hálás lesz ezért a — kitűnő reklámért. » * A bécsi Theater an der Wien-ben szerdán este került nagy sikerrel bemutatóra Wellisdi Bernauer: A forradalmár czimü operettje, mely­nek zenéjét Fali Leó irta. A bécsi sajtó külö­nös elismeréssel szól a zenéről. Az újdonságot, értesülésünk szerint, a Magyar Színház igazga­tósága megszerezte előadásra és még az idei szezónban be is mutatja. Fréres Isola. — Levelezőnktől. — Páris, november 26. Valamint a W//ond-testvérpár, az lsolák is czirkuszi akrobaták és clownok voltak vala­mikor. A mit megkerestek azzal jól gazdálkodtak, vagyont gyűjtöttek s ekkor megkezdődött pá­lyájuk második szakasza. Megvásároltak egy párisi dalcsarnokot. Ez is virágzott csakhamar s az Isola-pár most már teljesen átcsapott a vállalkozás terére. Az esz­tendők során Páris legnagyobb és leghíresebb mulatói kezükre jutottak, a Folies-Bergéres, a Folies-Dramatiques s egy sereg egyéb Folies, a mik azonban mind milliókat jövedelmeznek. Néhány évvel ezelőtt végre a pályájuk harmadik fázisát nyitották meg az lsolák. Meg­vásárolták a Gaité-szinház-aX és olyan opera­társulatot szerződtettek beléje, a mely a nagy opera csillagait is elhomályosította. Mindazon­által ez a vállalat volt az, a melylyel nem bol­dogultak. Akárminő pazar volt is a berendezés, a közönség nem nagyon járt az előadásokra s Isoldék csak az évadot várták végig, azután becsukták a színházat. De ez a balsikerü vállalkozás egy minden eddigi kísérletüknél merészebb és nagyobb­szabásu vállalatnak nyitotta meg útját. A párisi nagy Opera ez idő szerinti igaz­gatójának, Pedro Gailhard-nak, szerződése nem­sokára lejár. Helyére most Isoláék óhajtanak pályázni. Meglátogatták Bienvenu Martin szép­müvészetügyi minisztert s átadták neki művészi programmjukat. És ez a programm most a szenzácziója Páris színházi köreinek. Hihetetle­neket ígérnek Isoláék, ha a miniszter őket nevezi ki Francziaország első zenei színházának igaz­gatóivá. Mindenekelőtt felelősséget vállalnak, hogy a szinház személyzete a legkiválóbb éneklő művészek foglalata lesz. Pénzbeli garancziaképen 3 millió 800,000 frankot tesznek állami letétbe. Hogy a fiatal tehetségek fejlődésére is alkalmat adjanak, operapályázatot imák ki s a legjobb müvet 50,000 frankkal jutalmazzák. Teljesen fölfrissítik a dalmüszinház elavult műsorát. Az előirottnál héttel több újdonság bemutatására vállalkoznak. Mig az első franczia operai színpadon ez idő szerint csak másodnaponként játszanak, ők naponként rendeznének előadást s a vasárnapit mérsékelt helyárakkal a tanuló ifjúság számára Hogy a zenei élvezetekből a nép is kivehesse részét, népies operát építenek, a melyben 4000 ember fér el s a legdrágább hely árát sem szabják 2 franknál többre, de a legolcsóbb jegy 50 Centime lesz. f Cyrano. = Fővárosi Orfeum. Deczember 1-én szenzá­cziós bemutatkozások színhelye lesz az Orfeum. Min­denekelőtt kiemeljük, hogy a világhírű Saharet, a tánczosnők királynője lép fel a deczemberi műsorban. Fellépése iránt már hetek óta igen nagy az érdeklődés. Ez könnyen érthető, mert a tánczmüveszet terén Saha­ret a legelső művésznő. A második szenzáczió a Tsin­Maa vezetése alatt álló szent csunguz-csoport bemutat­kozása lesz. Ezek az eredeti kinai varázslók a bűvészet terén szokatlan és meglepő dolgokat produkálnak. Köz­vetlenül Mandzsúriából jönnek. Hosszú ideig a vár őrzői voltak, melynek bevétele után távozási engedélyt kap­tak. Egyetlen orfeum nincs jelenleg a kontinensen, a mely egy és ugyanazon estén két oly nagyszabású különlegességet utathatna be a közönségnek, mint Saharet és a szent csunguzok. Ezekenkivül még 12 nagyon érdekes uj száma lesz a deczemberi műsornak, melynek költségei oly nagyok, hogy az igazgatóság kénytelen volt a hzlyárakat felemelni. A kétkoronás belépőjegyek ára változatlan marad, a jobb helyekéi pedig néhény százalékkal magasabbak. Az uj műsor keretében a Tarka Színpad eredeti népszinmü-ujdonsá­got mutat be, melynek szintén nagy sikerre van kilá­tása. Szerzője Dékáni Árpád, a magyar népélet kiváló ismerője, a darab czime pedig „Örzse asszony". Veres Sándor, a jeles éneices, több jeles dalt énekel benne. = Népszínmű a Tarka Színpadon. Deczember elsején az uj műsor keretében érdekes bemutatót tart a Tarka Színpad, szinre hozván Dékáni Árpádnak, a magyar népélet kiváló ismerőjének Örzse asszony czimü darabját. Az idegen eszme után irt kitűnő egyfelvonásos darabban a társulat összes tagjai szerepelnek, karral és balettel. A főpróba után ítélve nagy sikere lesz Dékáni darabjának. Az igazgatóság igen csinos kiállí­tásban hozza szinre a népies darabot = Csak egy kis liny van a világon, egy fe­kete szemű éjhajú gyönyörű angyal, a kinek ölelése a menyországba visz; de jó pálinka is csak egy van a világon, az Első Alföldi Cognacgydr rt. baraczk pálinkája. A Baraczk Híradót és az összes baraczk különlegessé­geket magában tartalmazó árjegyzéket ingyen és bér­mentve küldi a gyárvezetőség Kecskemétről. = Én állandóan a Czelller-féleWanumollin kéz­finomitót használom, mert ez a legjobb I Kapható Töröknél. A »Magyar Színpad* hirdetési osztálya : HAZAI HIRDETÉSI RÉSZVÉNYTÁRSASÁO (Üllői-ut 41. szám.) .vy- ,-j lapba eeáttl hintetéeek itt vétetne ' el éi hirdetési ilgyekhen ».indennemfl reklu •Uicziók ide inrézendOk_ E HM VENDÉGLŐ o (a Nemzeti Szinház bérházában.) f) Esténkint Sovánka Nándor és Tóni ki a népszínházi versenyen l-ső dijjal lett kitüntetve, hangverseny ez. Valódi keleti szőnyegek a legnagyobb * ^.L'i« J\ Jnüííaa Budapest, IY, YáCZi-QtCZa 36. Szám, , pguneXSTeL ^u, HjOöiatt CJ MOtjatt „Couu-p.o,,,

Next

/
Oldalképek
Tartalom