MAGYAR SZÍNPAD 1905. november (8. évfolyam 269-332. sz.)

1905-09-28 / 269. sz.

1905. szeptember 28. Budapesti színpadok. Budapest, szeptember 28 A Magyar Királyi Operaház műsora, több tagnak a megbetegedése következtében, meg­változott olyképen, hogy szombaton Carmen helyett a Bohémélet és She ballet IX-ik képe, vasárnap pedig Az álarczosbál helyett Hoffmann meséi dalmű kerül szinre. ; * A Nemzeti Szinház e héten, szombaton, mutatja be második újdonságát, Capus Alfréd­nak, a hires franczia szinmüirónak, 1/juságunk (Notre Jeunesse) czimü darabját. A rendkivül érdekes újdonság a párisi Theatre F/ancais színpadáról került hozzánk. A hét műsora külön­ben ép oly változatos, mint a milyen előkelő szinvonalu. A Cűpns-ujdonság szombattól kezdve három egymást követő estén szerepel a műsoron. Az újdonságot a Nemzeti Szinház igazán kitűnően sikerült szereposztásban hozza szinre. Mutatóul itt közöljük a teljes premier­szinlapot: Ifjuságunk. Vigjátek 3 felvonásban, Irta : Capus Alfréd. Fordította: Kiirthy Emil. Személyek: Lucien -•-- Mihályfi Chartier Náday Briant Gál De Clenord Horváth Sergny Dezső Davenay Rózsahegyi Laverdon Náday Helén Helvey L. Aline Lánczy I. Lucienne D. Ligeti J. Szobalány Keczeri 1. * A Vígszínház-ban ma, csütörtökön, nyol­czadszor adják A 3 Ajax-ot, Bisson Aléxandre nagyhatású bohózatát. A 3 Ajaxot Góth, Tanay és Tapolczay játsszák, Lepailleurt pedig Hege­dűs Gyula adja. A női főszerepek Gazsi Mariska, Góthné Kertész Ella, Kiss Irén, Pécsi Paula és Komlóssy Ilona kezében vannak. — Pénteken ismét Az ördög bibliájá-ra kerül a sor. Az uj parasztvigjáték előadásának keretében ezúttal a Ganzgyári daláida lép fel, még pedig a követ­kező műsorral: 1. Huber: Nem nézek én . . . 2. Festetich: Aranylányhaj ... 3. Hoppe: Csil­lagos az éjjel nagyon . . . Szombaton és vasár­nap délután A 3 Ajax, vasárnap este Az ördög bibliája van műsoron. * A Magyar Szinház-ban vasárnap A férjhez­ment kisasszony mindkét előadásán telt ház volt. Nagy hatást keltettek ismét Feienczy Károly kupiéi, főleg a mai helyzetről valók, a melyek után tüntető taps és éljenzés tört ki. A látvá­nyos, vidám darab egész héten betölti a szin­ház műsorát s vasárnap ismét kétszer kerül szinre, délután mérsékelt helyárak mellett. A főszereplők mindenkor: Boross, Rálhonyi, Fe­renczy, Újvári, B. Szabó, Iványi, Giréth, Tóth Stefi, Szilassy Etel, Sziklainé, Tallián Anna és Szentgyörgyi Márta lesznek. * A Királyszinház Liliomkisasszony czimü újdonságából, a melynek bemutatója a jövő hét végén lesz, a zenés főpróbák folynak Az érdekes cselekményü operett franczia földön játszik, a nagy Napoleon császárságának kez­detén s hősnője — a czimben szereplő Liliom­kisasszony — nevét azért kapta, mert mint buzgó rojalista, hiven kitart a Bourbonok lilioma mellett. Egy udvari ünnepség keretében nyer elhelyezést az az újfajta és nagyszabású koreo­grafikus látványosság, a melynek előadására a Királyszinház egy hires külföldi ensemblet szerződtetett. A főszerepekben Kazal Biri, Medgyaszay Vilma, László Rózsi, Környei, Mihályi, Körmendi és Torma lesznek a Clerice dallamos zenéjének tolmácsolói. A Liliom-kis­asszony bemutatójáig a diadalmas János vitéz-é a műsor s ez előadásaival elérkezett a daljáték sorozatos estéinek befejezéséhez, a mennyiben már csak nyolczszor kerül szinre. E nyolcz előadás mindegyikében résztvesz Fedák Sári a kinek uj kettős szerepe: lluska és a franczia ' királylány, különös érdekessége a fogyhatatlan vonzóerejü darabnak. A Fővárosi Nyáii Szinház-ban e héten fejezi be előadásait a Népszínház müvészszemély­zete s estéről-estére a Smolen Tóni, Guthi Soma óriás sikerű énekes bohózata kerül szinre. Jövő vasárnap lesz az utolsó előadás, melyre Heltai Jenő Búcsúzó czimen epilógust irt s azt Vidor Pál igazgató fogja elmondani. — A jövő hétfő­től kezede a Városligeti Színkör-be vonul át a Népszínház és ott lesznek a Smólen-esték. A mulattató bohóság városligeti szezonjára, a melyben Kovács Mihálylyal az élén, az eddig való szereplők játszanak: Guthi Soma uj ze­nére uj kuplékat ir és kiszélesíti a darabnak folyton megtapsolt aktuális vonatkozásait. — Vidor Pál igazgató november 1-étől vissza­szerződtette a Népszínház kötelékébe Tollagi Adolfot, a Magyar Szinház volt komikusát, ki éveken át a Népszínház közönségének is ked­vencze volt. Színházi pletykák. Budapest, szeptember 28. A beregszászi Sári. — Egy kis félreértés. — Beregszászról, a mely tudvalévőleg nemcsak arról nevezetes, hogy Bereg vármegye szék­városa, de arról is, hogy Fedák Sári pátriája, — egy érdekes történetet írnak nekünk. Egy odavaló építésznek van egy Sári Pali nevü pallérja. Ez a pallér a minap korán reggel elkül­dött egy épülő háztól egy napszámos leányt a helybeli téglagyároshoz, azzal az üzenettel, hogy küldjenek neki azonnal két szekér téglát. A napszámoslány elsiet a téglagyáros házához, de ott — tekintettel a kora reggeli órára — csak a cselédlány volt még ébren. A napszámoslány neki adta át a pallér üzenetét: — Azt izeni a Sári, hogy azonnal küldje­nek neki két szekér téglát! Ezzel, mint a ki dolgát jól végezte, vissza­sietett a munkájához. A cseléd bement a gazdájához, felköltötte és tudomására hozta: — Itt volt egy leány és mondta, hogy azonnal küldjenek két szekér téglát a — Fedák Sárinak! A téglagyáros felkelt, felöltözött, bement a gyárba és intézkedett, hogy azonnal küldjék el a két szekér téglát. Nem lepte meg a rendelés, mert Fedák Sári nemrégiben építtetett egy villát Beregszászon, azt hitte, azon akadt valami iga­zítani való. Sári Pali, a pallér, persze nem kapta meg a téglát, délfelé bosszankodni kezdett és oda­üzent ismét a téglagyároshoz, hogy hát mi van a két szekér téglával ? A gyáros menten rájött a tévedésre. Elő­hívta a cselédjét és kaczagva kérdezte tőle: — Hát Zsófi, maga azt hiszi, hogy min­den Sári Fedák Sári? Mire Zsófi erélyesen tiltakozott: — De nem ám ! Nem minden Sári Fedák Sári! De hogy is meri itt Beregszászon valaki magát csak ugy egyszerűen — Sárinak ne­vezni ? 1 -Y.­Szinházi élet. Budapest, szeptember 28. A tantieme és szabadjegy. Egyik bécsi énekes szinház egy ismertnevii német szerző operettjét fogadta el előadásra. A szerző megjelent a színháznál, hogy a szerző­dést megkösse az igazgatóval. Az Íróasztalon már ott feküdt a rendes, nyomtatott szerző­dési-iv. — A brutto-bevételből 8°/o-ot fizetek majd önnek, — vélekedett az igazgató. A szerző mosolygott. — Sokkal jobban szeretném, ha a szabad­jegyek dijai után fizetne 8°/o-ot. Az igazgató megütődve nézett rá. — igen, igen, — ismételte a szerző, — a szabadjegydijak után ! A szerzőnek ugyanis már nem egy darab­ját adták a színházban s ez alkalommal keserű tapasztalatokat szerzett. Többször jelent meg a darabjai előadásán és mindenkor telt nézőteret látott. A brutto-bevétel után aztán előadáson­kint 500—600 koronát utalványozott ki neki az igazgató tantiemek fejében. Csodálkozva mondta az igazgatónak: — De hiszen telt házak előtt folytak az előadások! — Hogyne, — magyarázta meg az igaz­gató — csakhogy a nézőtér ki volt bélelve — szabadjegyekkel . . . Abban a színházban sok a szabadjegy, ugy. hogy az ezek után befolyó dijak többet tesznek ki, mint a bruttó bevételek. Így aztán a szerző csak okosan tette, a mikor a bélésből kivánt magának részt. Ez a tapasztalat nemrégen arra indított egy bécsi színházi ügynököt, hogy több szerzőt tanácskozásra hívjon magához ebben az ügy­ben. Egész komolyan az a szándéka, hogy a színházak a jövőben a szabadjegydijak után is fizessenek tanliémet. A leggazdagabb emberek is szabadjegy­gyel mennek színházba Bécsben. Olyan gazdag ember nincs is, a ki szívesen el ne fogadna színházi szabadjegyeket. A legmulatságosabb pedig az, hogy a potyajegyes-publikum a leghálátlanabb. A már emiitett bécsi szinház egyik mult heti előadásán megint sok volt a bélés. Bélés a páholyokban, a földszinten, az erkélyen, sőt a karzaton; szóval bélés mindenütt. És soha előadást annyira nem szidott a közönség, mint akkor. Rossznak találta a szöveget, a zenét, az előadást Minden rossz volt. Nálunk szerencsére nem dühöng enynyire a szabadjegy-mánia és az igazgatók örömére, de a publikum bosszúságára, nem egyszer tör­ténik meg az is, hogy készpénzért sem lehet iegyhez jutni. —n — Felvonásközben. Budapest, szeptember 28. I. A hiu komikus. Az uj színtársulatot várják most Aradon. Szendrey társulatának tagjairól már előre is sokat beszélnek, a népszerű tagok sorába tar­tozik Nyáray Antal, a Népszínház volt komikusa i3, a kit nagyon szeret az aradi közönség. Nyáray, a kiről mindenki tudja, hogy roppant önérzetes szinész és nagyon hiu a művészetére, a minap a következő táviratot küldte egy aradi ujságiró barátjának: „ Tudja-e már Arad, hogy én odajövök! ?" A mire megjött a gonosz válasz: „Az aradi közönség még nem, de régi hitelezőid — igen!" II. A hajlongás. Géczy István, Az'ördög bibliája-nak szer­zője, érthető izgatottsággal jelent meg a Vigszin­ház szombati premier-előadásán. Mialatt a színpadon folyt a játék, ő, az egyik kulissza mellett lesle a hatást és elége­detten bólintott, a mikor a nézőtérről egy-egy kaczagás, vagy nyilt taps hangzott fel. Már az előadás kezdetén se n volt nehéz kitalálnia, hogy az uj darab sikert arat. Mikor az első felvonás végén felzúgott a tapsvihar, megjelent a színpadon Géczy István hosszú alakja és hajlongva köszönte meg a közönség meleg ovácziőját. A színészek is örültek a sikernek és szin­tén gratuláltak a szerzőnek. Hegedűs Gyula, a ki két darabban társszerzője is volt már, meg­kérdezte tőle: — Hát volt-e lámpalázad Pista, a mikor megjelentél a közönség előtt. Géczy eldicsekedett: — Nem volt biz nekem. — Persze, hiszen nem uj dolog ez már előtted. Annyi darabnak a szerzője, mint te, eleget is hajlonghatott már.

Next

/
Oldalképek
Tartalom