MAGYAR SZÍNPAD 1905. június (8. évfolyam 150-166. sz.)

1905-06-11 / 160. szám

„Magyar Színpad" melléklete. (i6o. szám.) MAGYAR SZÍNHÁZ. Az »Ex lex« szövege 1. kép. {Előjáték.) Ripka Lenczi vidéki színigazgató az ex lex állapot folytán tönkre ment, mivel társulata fentartására szükséges állami szubvencziót nem utalványozhatja neki a kormány. Feljött nejével Ibivel és enneb húgával Magdávsl a fővárosba, hogy valamit tegyen a szubvenczió megsürgetése dolgában. Siker nélkül. Magda vőlegénye Király Mátyás szintén áldozata az ex lex-nek, mert egy találmányának értékesítésére szintén nem kaphatja meg az állami segélyt. Már már készülnek, hogy elemészszék magukat, a mikor utjokba kerül a Honatya, a ki a haza sivár állapota fölött töprenkedve elárulja, hogy ő is a békét óhajtja. Ripkáék meghallgatják beszédét és felajánlják neki szolgálataikat az ex lex állapot leküzdésére. A Honatya nem hisz nekik. Ekkor ők mini színészek bemutatják neki képességeiket, mire a Honatya szolgálataikat elfogadja ét a társaság elindul az Ex lex leküzdésére: 2. kép. Nagy emberek. Asszonyok a nyeregben. A küzdelemnek nincs eredménye. Ekkor Sodróné, Ibi és Magda anyja felvilágosítja őket, hogy az ex lex állapotnak azért nem birnak véget vetni, mivel jelenleg nincsenek a nemzetnek nagy emberei. Bemutatja nekik a magántudóst, a ki kész az ő televény esője segítségével rögtön egy nagy generácziót teremteni. Az eső meg is ered és nemsokára Ripkáék, mint óriás emberek jelennek meg, hogy igy tovább folytassák a küzdelmet. Megjelenik egy vidéki küldöttség, a melynek soraiban már R

;pkát mint debreczeni talyigást, Királyt mint rőfös kereskedőt látjuk. Két pesti csavargó zavargást idéz elő a vidékiek közölt, fellázítják az utczát, minek folytán felvonul a zavargók ellen a lovasrendőrség és a népet szétverik. Kitűnik, hogy a lovasrendőrséget, nehogy a népnek baja essék, Ripkáné szervezte színházi hölgyeivel és mikor a tüntető jogászság is megjelenik az utczán, verekedés helyett a női rendőrség és a jogászság között egy nagy fraternizálási jelenet fejlődik kl. A rendőrség és a jogászság bailabilejével végződik a második kép. Harmadik kép. A szobrok kongresszusa. Ripkáék, miután nem boldogultak ax ex lex legyűrésével, bajukban a nemzeti mult nagyjaihoz fordultak segítségért. Deák Ferencz össze is hivta a szobrokban megörökített nagyokat egy éjjeli kongresszusra, a melyen elhatároz-zák, hogy küldöttségben járulnak a magyarok istene elé, hogy ő szür tesse meg a vészes állapotokat. A szobrok között magje lik Magyarország Nagyasszonyának a fehér szobra is, a melyet « szegedi Kossuth-szobor fenkf lt szavakban kér re 1 arra, hogy a küldöttség vezetését válla) a el. A Nagyasszony élére All t szobroknak és fáklyával kezében vezeti őket a magasba. Negyedik kép. A Jövő álma. A küldöttségnek sikere volt. Megtörténtek a választások, J kedvező kilátások vannak a békére. A Honatya tudatja ezt a néppel és magára maradva, szövi gondolatait az iránt, hogy most megvalósulnak-e a nemzet álmai, különösen a nemzeti hadsereg dolgában. Megjelenik előtte a harczkészség szelleme és megnyugtatja őt az iránt, hog> lesz nemzeti hadsereg. Él is vezeti, hogy megmu taasa neki a jövő képét, a nemzeti hadsereget Ötödik kép. A nemzeti hadsereg. A nemzet hadsereg bevonulása és díszszemléje a hármas szövetség képviselői előtt, Hatodik kép. Termékenység. A béke biztosítva látszik és Ripkáék elszélednek hazafelé Ripka a békéhez a Természet bőkezűségéi fohászkodja le a hazára, mire nyilt változásban felvonulnak a magyar föld természeti kincsei A végső csoportot a Kultura, a Jólét és e Dicsőség alakjai egészítik ki a magyar harc? készség oltalma alatt. A »Szulamit« szövege. Első felvonás. Monaoh betlehemi polgár egy cspat zarándokkal elindul Jeruzsálembe, hogy a Thora parancsa szerint ott a sátoros ünnepet megülje. Leánya, Szulamit, elkíséri; azután hazatérve, eltéved a pusztában. Szomjúság gyötri, már majdnem oda van. Végre talál egy kutat, abba leszáll, hogy égető szomját oltsa, de nem tud kijönni többé. Félő, hogy ott vész. Legjobbkor érkezik oda szerecsen szolgájával, Czingitánggal együtt, a szintén Jeruzsálembe zarándokló Absolon, egy ilju harezos, a ki Szulamitot kimenti. Szerelmet esküsznek és hűséget fogadnak egymásnak. Szent esküjök tanuiképen a pusztai kutat és egy, a sziklákon kúszó vadmacskát hivnak fel s Absolon ezek jelenlétében jegyzi el magának Szulamitot. Absolon aztán bucsut vesz Szulamittól s tovább zarándokol Jeruzsálembe, de előbb Ígéretet tesz Szulamitnak, hogy mielőbb visszajön s feleségül vesai. Ezzel Absolon megy Jeruzsálembe az ünnepre, miután megígéri, hogy rögtön ünnep után eljön Szulamitot megkérni. Második felvonás. Jeruzsálem mellett egy szőlőkertben vagyunk Az ünnepi istentisztelet után itt mulatnak: zsid ifjak és leányok. A lányok között legszebb Abigail, ő az ünnep királynője. Az ifjak között van Absolon és tánezra kerekednek s a dévaj játék közben, a hirtelen szerelemre gyulladt Absolon elfogja Abigailt, a főpap leányát és feleségül kéri. Nyomban jön a főpap és összeesketi a szerelmeseket. Absolon és Abigail férj és feleségé lesznek. Harmadik felvonás. Két év mult el. Absolon és Abigail boldog házasok. Házuk népének a körében ülnek és boldog szerelmükről beszélgetnek. Igaz, hogv első gyermeküket megölte egy vadmacska, de az ur másikat adott helyette. A kertbe küldik Czingitángot, a szerecsen szolgát, hogy hivja fel a dajkát a gyermekkel. Czingitáng elrohan, de a következő pillanatban borzalmas hirrrel jön vissza: a dajka a kútba ejtette a gyermekit s az ártatlan kis teremtés meghalt. Abigail isszonyu sikoltással kirohan s vele együtt az egész báza népe. Absolon egyedül marad és viziót lát egy kut mellett, egyfelől a halál fekete angyala, másik felől Szulamit áll s fölöttük a vadmacska a pusztából. Absolon feleszmél a vízióból, de akkor már tudtával bir annak, hogy két gyermekét ért szerencsétlensége hazug esküszegésének a büntetése. Mindent bevall a visszatérő Abigailnak s öngyilkossá akar lenni: de Abigail visszatartja: nemesen lemond róla s visszaküldi Szulamithoz, a kihez esküje köti. Absolon megy ós Abigail összerogy mély fájdalmában. Negyedik felvonás. A boldogtalan Szulamit visszavárja Absolont. A pusztában bolyong, kétségbeesve keresve kedvesét. Egy kitörő vihar elől hazafut. Otthon kérők várják: Beliezár, Avidono, Jeremiás és Ezriel. Manoah sorsot huzat velők: a sors Ezrielnek kedvez. De nincs öröme benne. Szulamit, hogy mindenkitől megszabaduljon, őrültnek tetteti magát. Manoah házában továbbra megmarad a két éves gyász. Szulamitot egyre jobban sorvasztja a boldogtalan szerelem. Absolon megérkezik, de már — késő. Szulamit szive megszakad és Absolon a szerető leánynak már csak a holttestére borulhat rá. Dalok a „Szulamit"-ból. Duett. i. Abigail: Megfogtál másnál hamarabb, Nem használ a férfias dacz, Tied vagyok, lángol a vérem, Csókjaiddal majd be sem érem, Nem birok magammal, Epedő, fr'ró ajkammal És rajtad csüggni vágyom, Miként madár az ágon S mint harmat a virágon, Lakodalmi dalt, lakodalmi dalt, Csengien nóta hét határon, Lakodalmi dalt, lakodalmi dalt, Az ég áldása lesz e páron ! II. Absolon : Megfogtalak, az enyém maradsz, Hálójában boldog a rab, Oh, csak ringass mennyei kéjben. Csókjaiddal majd be se érem, Kebled puha párna, Mely pihenőre vár ma. Meghódít ez a termet, Oh, adj, ah, adj szerelmet, Ez ajk, mely csókra termett stb. Városligeti Nyári S

zinház »A peleskei nótárius« szövege. Zajtai uram, a peleskei nótárius ellen bosszút forral Tóti Dorka a boszorkány és Pestre csalja hogy ott végezzen vele. Zajtai útjában Pest felé megpihen a hortobágyi csárdában, hol haramiák közé kerül és velük mulat. Jő azonban Tóti Dorka és a haramiákkal elhiteti, hogy a nótárius komisszárius Debreczenből, a ki a vármegye kezére akarja játszani a szegénylegényeket. Már-már halálra ítélik Zajtait, mikor egy csendbiztos megmenti a nótáriust, ki tovább folytatja útját Pest felé. Útjában a tiszafüredi biró házába is betér a nótárius. Itt is Tóti Dorka fogadja, mint gazdasszony. A vén boszorka vasas németeket hoz a házba, a kik nagyon megkínozzák a szegény nótáriust, mig végre megszabadul a körmeik közül. Pestre érkezvén Zajtai uram, a Nemzeti Szinház előtt találkozik Baczur Gazsival, a ki a nótáriust a színházba viszi, hol éppen az Othellot adják. Zajtai itt felrohan a színpadra, hogy megmentse Desdemonát Othello kezei közül. A színházból Baczur Gazsi elviszi a nótáriust vacsorálni, a hol a nótárius találkozik jurátus fiával, Sándorral, a ki megszökik menyasszonyához, Fánnihoz. Ezalatt Hopfen serfőző pinczéjében rejtőzik Tóti Dorka, a kit miután három bosszuterve közül egy sem sikerült, a sötétség királynője, a Szent-Gellért-hegyre viteti szellemeivel. Az utolsó szakaszban egy kávéházban az öreg Hopfen serfőzőt tréfálják meg és íáijesztenek, hogy egyezzék bele Fánni leányának Zajtai Sándorral való házasságába. Hopfen sváb hegyi nyaralójában aztán Sándor tudatja Fánnival, hogy atyja beleegyezett házasságukba. Zajtai nótárius igy a kalandos pesti utazásért bő kárpótlást talál fia boldogságában. »A denevér« szövege. Első felvonás. Eisenstein magánzót elitélték •fy napi fogházra. Épen búcsúzik a feleségétől, nikor egy ügyvéd-barátja meghívja egy mulattágra. Elhatározza, hogy elmegy oda és kioulatja magát. Eisenstnin szobalánya is, egy >eteg nagynéni látogatásának ürügye alatt, egy barátnőjével mulatni megy. Eisenstein távollétében, feleségének, Rosalienak udvarlója, Alfréd, átveszi Eisenstein hálóköntösét és mikor Frank fegházigazgató eljő, hogy Eisensteint magával vigye, őt véli a ház urának és magával viszi a bgházba. Második felvonás. Eisenstein a bálon nagyban udvarol saját szobalányának, Adélnak, a kit M nem ismer. Az ügyvéd, a ki Eisensteint a bálra elhozta, bosszút esküszik Eisenstein ellen, nert az 6 tréfája folytán száradt rajta a »bőregér« név. Elhívja a bálba Eisenateinnét, a ki ámulva látja, mint udvarol férje a hölgyeknek. Frank fogházigazgató is jelen van a bálon és mikor hajnalodik, Eisenstein siet a fogházba büntetését leülni. Harmadik felvonás. Frank az éjjeli lumpoásból hazatér, mikor Eisenstein jelentkezikslőtte a büntetés végett. Ekkor sül ki, hogy már egy Elisenstein be van csukva, kit Eisendem lakásáról hoztak a börtönbe. Eisensteinné és Adél is eljönnek, hogy Eisensteint kiszabaáitsák. Itt ismerik fel egymást kölcsönösen férj és feleség, úrnő és szobaleány Epileptikus gyógy- és nevelőintézet Balf gyógyfürdőben, a nagyméltóságú magy. kit. belügyminisztérium 1903. évi julius hó 17-én kelt 56445/1903. számú rendeletével engedélyezve. Szeg'nysorsú, de nem közveszélyes^ betegek az országos bt -gápolási alap terhére vehetők fel, mely esetben a felv el a nagymélt. belügyminisztériumtól külön kérelm. zendő. Fizető betegek szamara az egy évi ápolási dij az .. osztalyban 1600 kot. , a II. » 1W0 » A betegek ápolása és felügy ele.: a budai szent-feronczrendi apáczákra van bizva. Prospektusokkal és egyéb felvilágosítással szolgai a nehézkórosok gyógy- és nevelőintézetének igazgatosaga Balf (Sopron mellett) vagy a gyógyfürdő tulajdonosa, dr. Wosinski István. Posta, vasút, telefon helyben.