MAGYAR SZÍNPAD 1905. június (8. évfolyam 150-166. sz.)

1905-06-10 / 159. szám

1905. junius 1. 82 NEMZETI SZÍNHÁZ. „KiHiecrankie herczeg" szövege. I. felvonás. A herczeg immár két éve szerelmes Lady Henriettába, már háromszor kérte meg a kezét, de — bár a leány anyja szívből helyesli és előmozdítja ezt a házasságot — Henrietta mindig nemet mond. A herczeg végre is merész tettre határozza el magát. Elhatározza, hogy megszökteti Henriettát, még pedig oly módon, hogy egy hamis távirattal Skócziába szólítja állítólag megbetegedett nagynéniéhez, azután megvesztegetvén a vasút kalauzát,"rossz útirányú vonatba ülteti szerelmesét és ilyenformán Henrietta kénytelen lesz elfogadni meghívását skócziai várkastélyába, a hol mindaddig fogva tartja, a mig kimondja a boldogító igent. Barátját: Wellbyt kéri fel segítségül, a ki vállalkozik is a csiny végrehajtását előmozdítani, ha bevonják a kirándulásba Mulhoilande asszonyt, egy szép és gazdag özvegyet, a kinek kezét viszont az elszegényedett Welby szeretné elnyerni. , II. felvonás. Minden ugy történik, a hogy ) KiHiecrankie herczege tervezte. Négyen megérkeznek a herczeg skót várkastélyába: Henrietta és Mulhoilande asszony — a kik eleinte nem igen rokonszenveznek egymással — nem is sejtik, hogy ők voltaképen foglyok és azt hiszik, hogy másnap reggel folytathatják utjokat, melyet a kellemetlen „vasúti kaland" megakasztott. A négyesben eltöltött, feszes hangulatu vacsora után a herczeg bevall mindent Henriettának, Welby pedig leleplezi a csinyt a szép özvegy előtt. Persze, módfelett fel vannak a hölgyek háborodva és most már — megbékélve és a lágyszívű Welbyt is szövetségükbe vonva — azon tanakodnak, miképen lehetne megszabadulni a herczeg kastélyából. Sok kalandos és romantikus terv után végre is abban állapodnak meg, hogy Henrietta színleg beleegyezését adja a herczeggel való házasságába. Ezen a réven aztán megszabadulnak és az ilyen kicsikart házassági igéret, a törvény értelmében, nem kötelező. Henrietta csakugyan tudtára adja a herczegnek, hogy szereti és hogy a felesége lesz. A herczegen van most a meglepetés sora, de ő mindjárt gyanút is fog. Mikor annak rendje és módja szerint — skócziai szokás szerint — határozott formában is kívánja Henrietta igéretét, a leány kijelenti az újból elképpedt társaság előtt: „fogadom, hogy KiHiecrankie herczegének nem leszek a felesége". III. felvonás. A herczeg fordít egyet a szerelmi taktikán. Tudomására hozza a hölgyeknek, hogy szabadok, a kastély kapuja nyitva áll: bántalom nélkül elmehetnek, nem köti magát többé Henrietta házassági Ígéretéhez. Ez a lovagiasság meghatja Henriettát, a ki különben is eleitől fogva vonzódik a herczeghez és most már önkényt, kényszer nélkül, határozza el magát, hogy marad és kezét nyújtja a hercegnek. Mulhoilande asszony pedig szintén Igent mond régi imádójának: Welbynek. KIRÁLY SZÍNHÁZ. VÍGSZÍNHÁZ. Az »Emil« szövege. Első felvonás. Laverjon Emil adja a szolid embert, de titokban nagyon kedveli a jót. Csakhogy kalandjait az ikerfivére, Edouard neve alatt keresi, a ki ugyan Amerikába szökött mindenféle csínyek következményei elől, de a kiről Emil azt hirdeti, hogy Párisban él. Emil felhasználja az ikrek óriási hasonlatosságát, hogy hol Emil, hol Edouard képében jelenik meg. Edouard képében lumpolt épen, a mikor megismerkedik Celine kisasszonynyal, a kit mostoha anyja, a még mindig szép Heloise asszony most vezet be a világba. Minthogy attól fél, hogy a vigéletü Edouardnak nem adnák oda Celinet, a szülők figyelmébe ajánlja Emilt, és aztán Emil alakjában jelenik meg Celine atyjánál, Ponticoursnál és megkéri a leány kezét, a melyet oda is ígérnek neki. Otthon aztán hozzálát, hogy liquidáljon Egyszerre négy kedvese van és mindegyiktől szabadulni akar. Lakása olyan, hogy a könyvtárszekrény titkos nyílása köti össze a szolid Emil lakását a korhely Edouard kaczér szobáival. Mint Emil fogadja Ponticoursné és Celine látogatását és a mikor beront Colamelle ur, a kinek feleségé nél Laverjon az — ingét felejtette, Emil persze Edouardra fog mindent és a mikor többi hölgye is megjelenik és fokozódnak a bajok, mindent Edouard nyakába sóz, nem sejtve hogy ezzel a temperamentumos Celine előtt épen Edouardot teszi rokonszenvessé, Heloise gyanúját pedig mégis csak felébreszti. Második felvonás. Em'l most mint Edouard jelenik meg. Inasa, Jean is megváltóztatta alakját és mint John szerepel. Heloise megjelenik nála, hogy kitapasztalja a vidám legényt. Emil, a ki attól fél, hogy hát ha mégis kitudódik az ő kétlelküsége, elhatározza, hogy meggyőzi Heloiset arról, hogy nem baj, ha a fiatal ember kissé mulatósan él és csakugyan beleviszi a szép asszonyt egy nagyszerű mulatozásba. Harmadik felvonás. A szinpad ketté van választva. Egyik oldalon Emil lakása látható, a másikon Edouardé. Ujabb és ujabb fellegek tornyosulnak a kétalaku Laverjon feje felett. Végre is Heloise egy ügyes csellel leleplezi, de ekkor ez már nem árt Emilnek, mert Celine csak örül neki, hogy férje nem lesz olyan tutyimutyi ember, a milyenek Emil mutatkozott Vese-, hélyagbajoknál és köszvénynél a Balfi lithiumos savanyúvíz = páratlan gyógyhatású. = Megrendelhető: Balf (Sopronm.) gyógyfürdő Igazgatóságánál és Edeskuty L. udv. szállítónál, Budapesten, V., Erzsébettér * A «János vitéz» szövege. Első felvonás. A faluvégén búcsúznak a leányok a hadba induló huszárokról. A három szinü lobogóra a piros- pántlikát Iluska, a falu legszebb virágszála, köti rá. Szegény lluskát halálra kínozza gonosz mostohája ; a kis árvának egyedüli öröme, minden boldogsága Kukoricza Jancsinak, a derék bojtárlegénynek szerelme. De ennek az idyllnek is vége szakad. A gonosz mostoha pénzért felbéreli a falu csőszét, hogy hajtsa a tilosba Jancsi nyáját és mikor ez megtörténik: Jancsinak menekülnie kell a nép dühe és a reá váró büntetés elől. Bucsut vesz Iluskájától, felcsap huszárnak és megy világot látni, de megigéri szerelmesének, hogy soh' sem feledkezik el róla és száz halálból is vissza jön érette, kis menyasszonyáért. Második felvonás. A franczia király udvarában nagy a szomotuság: a török megnyerte t csatát, veszendőbe a francziák királyának koronája, országa. Ekkor megérkezik hős huszáraival János vitéz — a ki sok hőstettéért nyerte ezt a nevet — és a szép franczia királyleány kérésére vállalkozik az ország megmentésére. Harczba indul és elkergeti, leveri a tatárt. A franczia király hálából felajánlja neki országa felét és leánya kezét. De János vitéz — általános álmélkodásra — visszautasítja a királylány kezét: Uuskájára gondol, hozzá vágyik vissza a szive, lelke. Furulyaszó hallatszik: porlepte, szomorú huszár érkezik. Bagó, a trombitás, a ki meghozza a dermesztő hírt Jancsi falujából, hogy Iluska nincs többé. A gonosz, mostoha rossz bánásmódja halálba kergette. El hoz egy rózsát Jancsinak, azt a rózsát, a melyik Iluska sirján nőtt. Jancsi — megtört szívvel, kinzó fájdalommal lelkében — bucsut vesz a franczia király udvarától és elindul Bagóval, hogy a halálban felkeressék szivük közös szerelmét: Iluskét. Harmadik felvonás. Jancsi és Bagó vándorutjukban elérkeznek az Élet tavához. A gonosz mostoha, mint rut boszorkány, megkísérli Jancsit elcsalni a tó környékéről, de Jancsi a tündérek énekéből megtudja, hogy hol van és hogy itt feltalálhatja elveszett Iluskájiát. Ai Iluska sirján nőtt rózsaszálat bedobja az Élet tavába, a tóból virágok, rózsák nőnek és előtűnik a tündérek Dirodalma, a bol Iluska a tündérkirálynő. A két szerelmes boldogén talál egymásra és Jancsit rábirja Iluska, maradjon meg Tündérországban a tündérek királyának, Jancsi beleegyezik, de mikor a távozó Bagó szomorú nótája felcsendül a furulyán, nem bir magával és utftria roban, haza: szép Magyarországba. Iluska maradhat, hasztalan kérlelik a tündérek, Jancsija után siet és együtt, egymást átölelve, örök szerelemben egyesülve, érkeznek haza, estének idején, a faluvégre, Iluska jól ismert kis házába. Bagó pedig, siratva a maga elvesztett boldogságát, lepihen a patak partjára. Nyaralóknak Pianinőt kölcsönöz STESKBE^G ARMIN ÉS TESTVÉRE udvari hangszergyár Budapest, VII., Kerspesl-ut 36.