MAGYAR SZÍNPAD 1905. április (8. évfolyam 91-118. sz.)

1905-04-02 / 92 . szám

1905. április 2. 3 KIRÁLY SZÍNHÁZ. A János vitéz" szövege. Első felvonás. A faluvégén búcsúznak a leányok a hadba induló huszároktól. A három­színű lobogóra a piros pántlikát Iluska, a falu legszebb virágszála, köti rá. Szegény lluskál halálra kínozza gonosz mostohája; a kis árvá­nak egyedüli öröme, minden boldogsági Kukoricza Jancsinak, a derék bojtárlegénynek szerelme. De ennek az idyilnek is vége szakad A gonosz mostoha pénzért felbéreli a falu cső­szét, hogy hajtsa a tilosba lancsi nyáját 6» mikor ez' megtörténik: Jancsinak menekülnie kell a nép dühe és a reá váró büntetés elől. Búcsút vesz Iluskájától, felcsap huszárnak ét megy világot látni, de megígéri szerelmesének, hogy soh'sem feledkezik el róla és száz halál­ból is vissza jön érette, kis menyasszonyáért. Második felvonás. A franczia király udva­rában nagy a szomorúság: t török megnyerte a csatát, veszendőbe a francziák királyának ko­ronája, országa. Ekkor megérkezik hős huszárai­val János vitéz — a ki sok hőstettéért nyerte ezt a nevet — és a szép franczia királyleány kérésére vállalkozik az ország megmentésére. Harczba indul és elkergeti, leveri a tatárt. A franczia király hálából felajánlja neki országa felét és leánya kezét. De János vitéz — általá­nos álmélkodásra — visszautasítja a királylány kezét: Iluskájara gondol, hozzá vágyik vissza a szive, lelke. Furulyaszó hallatszik: porlepte, szomorú huszár érkezik. Bagó, a trombitás, a ki meghozza a dermesztő hirt Jancsi falujából, hogy iluska nincs többé. A gonosz mostoha ros6z bánásmódja halálba kergette. Elhoz egy rózsát Jancsinak, azt a rózsát, a melyik Iluska sirján nőtt. Jancsi — megtört sziwel, kinzó fájdalommal lelkében — bucsut vesz a franczia király udvarától és elindul Bagóval, hogy a halálban felkeressék szivük közös szerelmét: lluskál Harmadik felvonás. Jancsi és BagŐ vindor­utjukban elérkeznek az Elet tavához. A gonosz mostoha, mint rut boszorkány, megkísérli { ancsit elcsalni a tó környékéről, de Jancsi a Qndérek énekéből megtudja, hogy hol van ii hogy itt feltalálhatja elveszett Iluskáját. Ai Iluska sirján nőtt rózsaszálat bedobja az Élet tavába, a tóból virágok, rózsák nőnek és elő­tűnik a tündérek birodalma, a hol Iluska s tündérkirálynő. A két szerelmes boldogan talál egymásra és Jancsit rábírja Iluska, maradjon meg Tündéron zágban a tündérek királyának, Jancsi beleegyezik, dc mikor a távozó Bagó szomorú nótája felcsendül a furulyán, nem bir magával és utánna rohan, haza: szép Magyar­országba. Iluska sem maradhat, hasrtalan kér­lelik a tündérek, Jancsija után siet és együtt egymást átölelve, örök szerelemben egyesülve' érkeznek haza, estének idején, a faluvégre' Iluska jól ismert kis házába. Bagó pedig siratva a maga elvesztett boktofsácáf, lenjto a patak partjára. DP. RENNER VIZGYÓGYINTÉZETE BUDAPEST, YIL, Yaleró-utcza 4. sz. (Telefon 555.) Az intézet a 'legkényesebb igényeknek megfelelően teljesen újjáalakítva, a modern viz- és elektromos- 1 gyógymód legújabb készülékeivel lett felszerelve. ' Tökéletes hydrotherapla, elektromos fényfürdök szénsavas fürdők, forró legrürdők, vibraozlós massage stb. Kívánatra :MiViili árai;!: XIduplaszéles női ruha kel­iieilUIl mé k mtrje 18 kr. Kedden vászon és siffon maradé­kok, 18, 22 kr. Szerdán gyönyörü delének 25 k r" Csütörtökön szintartó diva t Pénteken zefir 12 kr. remek fél flir haris­nyák 15 kr. Szombaton tartós szines mell ü férfi ing 75 kr. • I BLEIER IZSÓ »Gólyához'. I Nagymeeö-u. 12. Seerecten-u. tmrkán | © Icbser Armin saját késiltményu czipőraktára Budapest, Erzsébei-körut i2 (a Newyork palotával szemben.) Olcsó szabott iraki Tartós minóstg I ízléses kivitel! NEMZETKÖZI MULATÓ KER EPES1-U T 63. Igazgató: Lakner Lajos. Művezető és rendező: Fürst B Budapest legelegánsabb és legolcsóbb családi mulatója. Szenzácziós újdonság! Jónás vitéz. Eredeti látványos operette, irta Székely Armand. Zenéjét Vécsey Sándor. Ezt megelőzi: Der offizielle Freund. Bohózat. Azonkivül Werner Sappl a legjobb német jellemkómikus vendégjátéka, és az összes szerződött tagok fellépte. Kezdete 8 órakor. Belép« dij 50 tili. Első hely és páholyülés 1 kor. Vasár- és ünnepnapon két előadás: d. u. V«4 és este 8 órakor. A télikertben naponta reggel 5 óráig Tatai Bat Fari czigányzenekara hangversenyez. SS Rácz Laczi czigánybanda, zent karát*! estenként az Erzsébet-Kör­£o ? n „Király-kávéház"­b& u_ „Király-kavéh íz" Katona-hangverseny Válogatott hideg Buffet. Pontos kiszolgálás 0> Viráébokor éttermei O (Blumenstöckl). József-tér és Fürdő-utcza sarok. Színház után mindig friss vncsorn. Társaságok részére külön termek száz személyre. Borok és sörök 10 palaczkonkint díjtalanul ház­hoz szállíttatnak. (7 B­MAGYAR SZÍNHÁZ. Az »Ex lex« szövege. Ripka Lenczi 1. kép. {Előjáték.) Ripka Lenczi vidéki színigazgató az ex lex állapot folytán tönkre ment, mivel társulata fentartására szükséges állami szubvencziót nem utalványozhatja neki a k.rmány. Feljött nejével Ibivel és ennek húgával Magdával a fővárosba, hogy valamit tegyen a szubvenczió megsürgetése dolgában. Siker nélkül. Magda vőlegénye Király Mátyás szintén áldozata az ex lex nek, mert egy talál­mányának értékesítésére szintén nem kaphatja meg az állami segélyt. Már már készülnek, hogy elemészszék magukat, a mikor utjokba kerül a Honatya, a ki a haza sivár állapota fölött töp­renkedve elárulja, hogy ő is a békét óhajtja. Ripkáék meghallgatják beszédét és felajánlják neki szolgálataikat az ex lex állapot leküzdésére. A Honatya nem hisz nekik. Ekkor ők mint színészek bemutatják neki képességeiket, mire a Honatya szolgálataikat elfogadja és a társa­ság elindul az Ex lex leküzdésére: 2. kép. Nagy emberek. Asszonyok a nye­regben. A küzdelemnek nincs eredménye. Ekkor Sodróné, Ibi és Magda anyja felvilágosítja őket, hogy az ex lex állapotnak azért nem birnak véget vetni, mivel jelenleg nincsenek a nemzetnek nagy emberei. Bemutatja nekik a magántudóst, a ki kész az ő televény esője segítségével rögtön egy nagy generácziót terem­teni. Az eső meg is ered és nemsokára Ripkáék, mint óriás emberek jelennek meg, hogy igy tovább folytassák a küzdelmet. Megjelenik egy vidéki küldöttség, a melynek soraiban már R ;pkát mint debreczeni talvigást, Királyt mint rőföskereskedőt látjuk. Két pesti csavargó zavargást idéz elő a vidékiek között, fellázítják az utczát, minek folytán felvonul a zavargók ellen a lovasrendőrség és a népet szétverik. Kitűnik, hogy a lovasrendőrséget, nehogy a népnek baja essék, Ripkáné szervezte színházi hölgyeivel és mikor a tüntető jogászság is meglelenik az utczán, verekedés helyett a női rendőrség és a jogászság között egy nagy fraternizálási jelenet fejlődik ki. A rendőrségés a jogászság ballabilejével végződik a második kép. Harmadik kép. A szobrok kongresszusa. Ripkáék, miután nem boldogultak az ex lex legyűrésével, bajukban a nemzeti mult nagyjai­hoz fordultak segítségért. Deák Ferencz össze is hivta a szobrokban megörökített nagyokat egy éjjeli kongresszusra, a melyen elhatároz zák, hogy küldöttségben járulnak a magyarok istene elé, hogy ő szüntesse meg a vészes állapotokat. A szobrok között megjelenik Magyar­ország Nagyasszonyának a fehér szobra is, a melyet a szegedi Kossuth-szobor fenkölt szavak­ban kér fel arra, hogy a küldöttség vezetését vál­lalja el. A Nagyasszony élére 611 a szobroknak és fáklyával kezében vezeti őket a magasba. Negyedik kép. A jövő álma. A küldöttség­nek sikere volt. Megtörténtek a választások, kedvező kilátások vannak a békére. A Honatya tudatja ezt a néppel és magára maradva, szövi gondolatait az iránt, hogy most megvalósulnak-c a nemzet álmai, különösen a nemzeti hadserer dolgában. Megjelenik előtte a harczkészség szelleme és megnyugtatja őt az iránt, hogy lesz nemzeti hadsereg. El is vezeti, hogy megmu tassa neki a jövő képét, a nemzeti hadserege; Ötödik kép. A nemzeti hadsereg. A nemze i hadsereg bevonulása és díszszemléje a hármas szövetség képviselői előtt, Hatodik kép. Termékenység. A béke bizto sitva látszik és Ripkáék elszélednek hazafele. Ripka a békéhez a Természet bőkezűséget fohászkodja le a hazára, mire nyilt változásba i felvonulnak a magyar föld természeti kincse, A végső csoportot a Kultura, a Jólét és a Dicsőség alakjai egészítik ki a magyar harcv kés7ség oltalma alatt. IBerketz István utóda STiSlIÄ \ Vidéki mebuatasok jutányosán és pontosan esikóiöltetnek. Postaküldemények erimzendók: IX , Kiniisi-utcia 14. Árjegyzék ingyen. Telefon 63-36. Gyüjtő-telepek: S­IV, Váci-utca 5'. VI., Izabella-utca Ilii. VII., Kerepesl-nt 78. VIII., Üllői-ut 80. 8IÍ.

Next

/
Oldalképek
Tartalom