MAGYAR SZÍNPAD 1905. március (8. évfolyam 60-90. sz.)

1905-03-07 / 66. szám

6 1905 marczius 7. M. KIR. OPERAHÁZ. A »Lohengrin« szövege. Első felvonás. Liget a Scheide partján. Henrik eljött törvényt tartani a nemesek panaszai felett. Telramund az első, a ki előlépVádolja Elzát, kit Brabant herczege halála előtt kis öcscsével, Gottfrieddal az ő örizetére bizott, hogy ezen öcscsét megölte, mert egyszer, midőn ketten sétálni mentek, Elza csak magányosan tért vissza. A király hivatja Elzát, a ki bivatbozik ártatlanságára. Telramund kihívását azonban senki cem akarja elfogadni, hogy kardjával védje meg Elzát az istenitéletben. Elza elmondja, hogy álmában megjelent egy lovag előtte és az kizonyára itt lesz a kellő időre, hogy megvívjon érte. Bár előbb késik, harmadik hívásra mégis megjelent a várt lovag egy hattyú által vont sajkán. A királyt üdvözölve, Elzához fordul s kijelenti, hogy kész érette megvívni, ha győzelme esetén nőül megy hozzá. Elza ezt örömmel igéri meg, a lovag azonban előbb szivére köti, hogy ez csak ugy lehetséges, ha sohasem fog tudakozódni neve és kiléte után. A viadalban azután le is veri Telramundot, a kit azonban nem öl meg — bár jogában áll — hanem javulását remélve, csak száműzetésre küldi Diadalmi ének. Elza lovagjáé lesz. Második felvonás. Az antwerpeni vár belseje. Telramund es Ortrud szolgaruhában ülnek a templom lépcsőjén. Telramund szemrehányásokat tesz feleségének, mert csak az ö izgatásaira emelte a vádat, mely most igazi falannak bizonyult. Ortrud gyávának nevezférjét. Ha ő férfi volna, tudná, hogy mi a teladata. De igy is asszonyi ármánynyal igyekezni fog elégtételt venni a rajtuk esett hántáson. Elza megjelenik az erkélyen, hogy izzó homlokát lehűtse. Ortrud panaszhangon szól hozzá, hogy ime ő miatta lett száműzve. Elza megsajnálja az álszenteskedö furiát és kéri legyen barátnője, állandó kísérője. Ortrud alázatos köszönettel fogadja ezt el és Elza el is jön érte, hogy barátsággal vezesse házába. Virradni kezd. A lovagok gyülekeznek. A hirdető kihirdeti Telramund száműzetését és Elza házasságát, mely után férje harczba vezeti a lovagokat. Elza fényes kísérettel a templomba vonul. Ortrud most elébe kerül s magának követeli a belépésnél az elsőbbséget. Elza hálátlansággal vádolja, de ö azzal vág vissza, hogy Elza lovagjának kilétét homály födi, mely alatt bűnös varázslat lappang. A király jő Lohengrinnal s Elza hozzájuk fordul panaszával. Most Telramund is előlép és titkos varázslással vádolja a lovagot. A király megbízik a lovagban. Ez alatt Telramund Elzához lopózott és súgva mondja neki, hogy éjjel közelében lesz és ha lovagjának csak egy ujját levághatj a, kihirdeti annak kilétét. Lohengrin megtiltja Elzának, hogy ezen átkos árulóval beszéljen. Megnyugvással indulnak a templomba. Arczam szépségét! Vállam, nyakam, karam fahérségét! Kezem finamságát! egyedül a Budai dr.-féle „GYÖNGYVIRÁG-CRÉM"nek köszönhetem. — Kis tégely * kor. Nagy tégely 1.50 kor. - Budapest, „Városi gyógyszertá. Váczi- és Kigyó-utcza sarok. Grál meg is hallgatja imáját. Egy galamb j<4 és sajkáját az vezeti haza. A hattyú pedig alábukik, azután, mint Gottfried lép elő az egybegyűltek örömére ; egyenesen Elzához fut, a kit rajongó szeretettel ölel át. Lohengrin távolból bucsut int szerelmesének, mig az ájultan összerogy. Ortrud megsemmisülten, holtan terül el a földön. NEMZETI SZÍNHÁZ. Harmadik felvonás. Elza szobája. Éjjel. A kar bevezeti a vőlegényt és a menyasszonyt. Szerelmi kettős. Elza boldog, de mégis nyugtalankodik. Szeretné tudni férje nevét és származását. Férje ijedten kiált reá, hogy ne merje a kérdést föltenni, mert akkor vége szakad boldogságuknak. Hiába! Elza nem képes kíváncsiságát elnyomni és magánkivüli izgatottságában akaratosan kívánja a hős nevét és hónát megtudni. Telramund ekkor berohan négy brabanti nemessel, de Lohengrin levágja az ármánykodót, a többiek térdre borulnak. Lohengrin megparancsolja, hogy a hullát vigyék a trón elé. Oda indul maga is, hogy a király előtt tisztázza magát és kéri Elzát, hogy ő is menjen oda és ott megtudja majd a titkát. Változás. Szin, mint az 1. felvonásban. Lohengrin elmondja a királynak, hogy Telramundot azért ölte meg, mert életére tört. Kilétéről pedig — az úgynevezett Grál elbeszélésben — igy számol be: A Monsalvat várhegyen egy templom áll, ebben egy drága csodáshatásu edény, meiyet csak szentéietü ember őrizhet. Az ég egy galambot küld el minden évben e hatalom felújítására, melynek neve Grál. Az ö lovagjai örök életűek s ha a földre szállnak, ott is üdv kiséri lépteiket, de csak addig, míg a lovag ismeretlen marad. Ő is olyan lovag és boldogságot tudott volna árasztani — az atyjá Parsifal, a neve Lohengrin — de most mar késő. Miután kiléte után kutattak, mennie kell. A hattyus csónak, mely idehozta, már jön is, hogy elvigye. Elmondja Elzának, hogy ha csupán egy évig élnek együtt, öcscse el lett varázsolva, visszatérhetett volna a Grál kegyelméből ; de talán igy is megjön még. Lohengrin a sajkára száll. Ortrud most elősiet s bevallja, hogy a hattyú nem más, mint Gottfried, Elza öcscse, a ki itt maradhatott volna, ha Elza kíváncsisága által férjét el nem üzi. Ortrud ezzel elárulja, hogy gonosz szándékkal uszította Elzát férje nógatására. Lohengrin térdre borul s a Az »Elnémult harangok« szövege. Első felvonás. Simándi református pap külföldi egyetemekről érkezik meg a kis román helységbe. Elszomorodva látja, hogy a még ott élő református magyarság is már teljesen eloláhosodott. Az egyetlen zalatnai földbirtokos még, a ki magyarnak vallja magát, de az is lebeszéli a leikészt arról a tervéről, hogy visszahódítsa a magyarságnak a reformátusokat. Közben haldoklóhoz hívják a lelkészt: Juon református erdőkerülőhöz, a kinek a medve letépte a koponyája bőrét. Juon azonban hallani sem akar a református papról, ő csak a pópánál talál vigasztalást. A pópa el is jön s a haldokló megkönnyebbül. A református pap elvesztette az első csatát. Második felvonás. A pópa inasa, Juon, szerencsétlenül járt, beleesett egy hegyszakadékba. Senki nem akar megmentésére menni. A pópa visszautasítja mindazokat, a kik segítségül hívják. Simándi erre maga indul Juon megmentésére és sikerül is neki a szerencsétlen szolgát megtalálni. Harmadik felvonás. A pópa meghívja ünnepi ebédre Simándit is. Simándi szerelmes már rég Floricába, a pópa leányába. Beszélgetnek, zongorázgatnak és Florica nagyon meg van hatva, a mikor Simándi a Rákóczi-indulót játssza el. Már-már egymás karjába borulnak, a mikor Simándi meghallja a református templom harangját és elmenekül. IV. felvonás. Florica megjelenik Simándi lakásán és kijelenti, hogy szereti és hozzá akar menni feleségül. A pópa közben betoppan, látja leányát és megakarja átkozni. Kijelenti, hogy nem törődik többé vele, ha Simándi (elesége lesz. Simándi ekkor megmondja neki, hogy ő nem gyűlöletet szitni jött ide. ő a szeretet papja. S vissza akarja küldeni a leányt apjához, a ki öregségében rá van szorulva. A papot annyira meghatja Simándi kijelentése, hogy megtörik és áldását adja a szerelmes párra. Dr. JUTASSY JÓZSEF oőrgyógyász, k. egészségtan-tanár Bőrápoló és Arcz-szépitő Intézete —Budapest, IV., Kossuth-Lajos-utoza 4.— — Alapíttatott 1892. — Kipróbált és ártalmatlan módon gyógyíttatnak az arcz, kéz és haj szépséghibái és makacs bőrbajai. Tisztátalan, elrontott arczok helyrehozatnak; fonnyadó arczok felüdittetnek. Röntgen, rádium, villam-kezelés. Arczhámlasztás. Szőrirtás örökre. Zománczozás (email). Tetoválás. Vazelin és paraffin befecskendezések (mély ránczok és sebhelyek kitöltésére, csúnya orrok és fülek kiigazítására). A modern szépségápolási eszközök, arczmaszszázs, arcz-gözfürdő, stb., az intézetben olcsó előfizetés mellett igénybe vehetők. Levélileg a köv. szépséghibák kezelése vállaltatik : durva, sárgult, barnult, pórusos, tulzsiros, tulszáraz arcz; szeplő, májfolt, bőratka ímitessszer) pattanás (vimmerli); vörös orr, vörös kéz; fagyás, izzadás; hajhullás, őszülés (festék). Alapos leírás, hajból minta küldendő. Szerekről az intézet gondoskodik. Tudakozódás személyesen vagy levélileg díjtalan. Szépségápolásból leczkeórák, (intelligens nőknek distingvált keresetforrás). j Eladok és veszek 5 Urasági bátorokat, teljen lakberendezéseket, angol bőrbatorokat, ) mahagóni és rézbntorokat, perzsa- és smyrnaszőn;.e eket,! függönyöket, olajfestményeket, gáz- és vtllaroog-csil]árok8t. — NAGY ZSIGMOND Ä Budapest, Ujvilág-u. 27. (Rőser-Bazár mellett) A. » e^f&tfx hAzh^n, Te!«fOD 17—77.