MAGYAR SZÍNPAD 1905. március (8. évfolyam 60-90. sz.)

1905-03-06 / 65. szám

1905. márczius 6. 3 Budapesti színpadok. Budapest, márczius 6. A Magyar Királyi Operaház-ban ma este van a Magyar Gazdasszonyok Egyesülete javára rendezett jótékonyczélu előadás, melynek szenzácziós műsora fővárosszerte általános érdeklődést kelt az előadás iránt. — Kedden és csütörtökön Alföldi Irén vendég lép fel Lohengrin-btn és A walkür-beri. Szerdán Romeo és Julid-1 Jadják ifjúsági előadásban. Szombaton Mária, Szabados és Szendy nagy sikert ért dalmüve kerül szinre harmadszor. * A Nemzeti Szinház legközelebbi újdonsága Wolfner Pál Olga czimü 4 felvonásos társadalmi színmüve lesz, melyre most készül a szinház művész-személyzete. Az újdonság főszerepeit Lenkey Hedvig, Helvey Laura, Paulay Erzsi, Gál, Pethes, Ivánfy, Gabányi, Dezső, Rózsahegyi, Molnár és Horváth Zoltán fogják játszani. Az újdonság bemutatója már előre a legnagyobb érdeklődést kelti. A szinház e heti műsorán a legnagyobb vonzóerejü darabok szerepelnek. * A Vígszínház-ban tegnap este került szinre ii :rmadszcr Szécsi Ferencznek A szinház ördöge czimü vígjátéka, melyről szóló sajtóvéleményeket mai számunkban ismertetjük. A Szécs/'-vigjátékoan a Vígszínház nagy vonzóerejü müsordarabot nyert; a darab e héten az Arany patkóvá] felváltva kerül szinre s előadásai, előreláthatólag, telt házak előtt fognak folyni. * A Magyar Szinház-ban, ma esre van a Mulató istenek huszonötödik előadása Lehár Ferencz, a szerző vezetése mellett. A Mulató istenek a most következő hét minden estéjén szinrekerül, s immár ötödik hete tölti meg estéről-estére a szinház nézőterét. — A szinház legközelebbi újdonságáról, az Ex-lex czimü revue-ről mai számunk egy külön czikke szól. Háromszáznál több uj jelmez készült, Lefler Henrik festőtanárnak, a newyorki Metropolitan-operaház és számos londoni szinház figurin-festőjének tervei szerint. Leggazdagabb a darab hat képe közül a Termékenység és főleg a Nemzeti hadsereg kiállítása, s ebben egy külön jelmez-szenzáczió: a magyar darabont-testőrség csoportjának festői egyenruhája, a mely először jut ez alkalommal a nyilvánosság elé. Az Ex-lex bemutatója iránt oly nagy az érdeklődés, hogy az első előadásra, bár a napot az igazgatóság még nem tűzte ki, az elsőrendű páholyokat már mind lefoglalták. A Királyszinház e heti műsorát újra csak a János vitéz tölti be, mely estéről-estére zsúfolt házak mellett kerül tovább is szinre, s a mely a jövő vasárnap már százhuszonötödik előadását éri meg egyfolytában. János vitéz továbbra is Fedák Sárival a czimszerepben kerül szinre. * A Népszínház a felelevenített Koldusdiákka], melynek zajos, nagy sikeréről már számot adtunk, hosszú életű müsor-darabot nyert. A klasszikus Millöcker-operett tölti be a szinház egész e heti műsorát s igy a Népszínház a telt házak hosszú sorának néz elébe. — Pálmay Ilka érdekes vendégjátékáról, mely legközelebb fog a Népszinház-ban lefolyni, mai lapunk egy külön czikke szól. Egy bemutató és egy repriz. — A sajtó bírálataiból. — Budapest, márczius 6 I. ,A szinház ördöge". (Vigszinház.) Pesti Hirlap : A darabnak határozott nemes tendencziája van S bár lenne hatása abban a tekintetben, hogy kevesebb füszerkereskedővel találkoznánk az irodalomban s kevesebb fiatal leányt rontana meg a szinpad A közönség kedvezően fogadta Szécsi vígjátékát, az élczein hangosan kaczagott s a felvonások végén a szereplőkkel együtt lelkesen tapsolt a szerzőnek is, ki két babérkoszorút is kapott, egyet a Vigszinház tagjaitól. Budapesti Hirlap: Az első fölvonásban Dacsó öltárja a szinpad világának minden alávalóságát, lef rajzolja a szinpad ördögét, persze jóval feketébbnek a legsötétebb ördögnél is. Ezt a hosszú tirádát Hegedűs Gyula mesteri tökéletességgel s mindvégig fokozódó hatással mondja el. Magyar Hirlap: Nem egyenl tes munka, de a lelkes és fe tünően kedvező fogadtatást föltétlenül megérdemelte. Valami furcsa, nyers, de egészséges humor lengi be az egésze , viszont az érzelmes részletei, mert ilyenek is vannak, kedvesek, sőt finomak. A közönség pazarul honorálta, a mit kapott, a színészeket pedig, a kiktől megszoktuk, hogy munkájok mindig művészi legyen, s a kik ma fokozott kedvvel és ambiczióval játszottak, egyszerűen elhalmozta szeretetével. Pesti Nap^ó : Az előadás a Vigszinház javaelőadásai közül való volt. A színészek egytöl-egyig jól játszottak. Élükön megint Hegedűs Gyula járt. Mókái kaczagtatók, komolysága megindító volt. Az első felvonásban, egy hosszabb dikcziója után, a melyben a darab tendencziáját elmondotta, nyilt szinen megtapsol

1ták. Varsányi Irén és Haraszthy Hermin játéka csupa izlés, finomság és okosság volt. A színészek ugy játszottak, mintha a maguk beszédességéve! is hozzá akartak volna járulni a szerző tételeinek bizonyításához. A közönség sokat tapsolt nekik, s a szerzőt is többször kitapsolta. Az Újság: Az előadásban Hegedűs (Dacsó), Góth (Kaszás), Varsányi (Lujza), Gazsi Mariska (Emma), Tanay (a tanárjelölt;, Vendrey (a színigazgató), Fenyvesi (Froll), valamint Balassa, Haraszthy Hermin, Szerémi és Kazaliczky működtek közre. Mindnyájan a náluk megszokott lelkiismeretességgel feleltek meg feladatuknak. Független Magyarország : Az alakok pompásak, jellegzetesek, torzításukon át is az életet mutatják. A darab tele van ötlettel, megfigyeléssel, karakterisztikus mondással; a miljő rajza mesteri és elsőrendű színpadi emberre vall. Továbbá igen jól, sőt kitűnően mulattunk, és mulatunk szakadatlanul, a darab elejétől végéig; e vallomás után pedig elhallgat minden kifogás. Az előadás és rendezés — hiszen talán fölösleges külön kiemelni, ha a Vigszinházról van szó — a mai premie en mintaszerűek voltak. Budape-ti Napló: Szécsi Ferencznek sikere volt s a közönség szeretően, hálásan viselkedett. Legtöbb taps volt az első felvonás után. Szerző és színészek előtt alig győzték vonogatni a függönyt. De volt taps, kihívás sok mind a darab végéig. II. „A koldusdiák" (Népszínház.) Pesti Hirlap : A Népszínház müvész-személyzete ma este fényes művészi sikert aratott. ~A „Koldusdiákot" adták, Millöckernek hervadhatatlan szépségű operettejét és a közel negyedszázados mü ma is az újdonság var'zsával hatott; olyan sikert aratott, a milyen ez idén egyik népszínházi újdonságnak sem jutott ki. Vidor Pál igazgató, helyesen gondolkodott: az ui, nem mindig jó, adni keíl tehát a jót, ha nem is uj. Elővette a Koldusdiákot, mely mindeddig békésen pihent a színházi archívum legmélyén és föltámasztotta az uj színházi életre. És a mai repriz diszes, előkelő közönsége, mely a szinház tág nézőterét egészen megtöltötte, teljesen ratifikálta is az igazgató vállalkozását. Magyar Hirlap : Ez a Millöcker-muzsika minden izében komoly — bár egy füst alatt a legvidámabb — irodalmi termék. Dallamos melódiái inspirácziónak szülöttei, a partitura kidolgozása, az egész zenei mü felépítése pedig bravúros munka. És ugyanilyen szép alkotás A koldusdiák su etje, mely derűs, mulatságos volta daczára drámai tudással lege artis készült színdarab. A koldusdiákot csakugyan érdemes volt feleleveníteni, érdemes volt reá azt a fáradtságot és gondot fordítani, a melylyel a Népszínház ma szinrehozta. Budapesti Hirlap: Millöcker hires, szép operettjét, a Koldusdiákot ma este újra műsorába iktatta a Népszínház, s a fölujitásnak, hála a bájos muzsikának, a fordulatos, kedves szövegnek, igen szép sikere volt. A közönséget végig érdekelte a nyájas darab, a régi tréfák mind beváltak, s a muzsikának, Millöcker szabadon szárnyaló, lelkes, tüzes melódiáinak, megvolt a maga nagy, általános hatása. Budapesti Napló: Az operett aranykorából maradt ránk a „Koldusdiák", a melyet ma este uj életre keltett a Népszínház. Mindjárt bevezetésül elmondhatjuk, hogy a repriz diadalmas sikerrel járt Olyan meleg, olyan szép volt a mai este, a milyen évek óta nem jutott osztályrészül a Népszínháznak s a „Koldusdiák" bizonyára éppen ugy meg fogja hódítani a mai Budapestet, a mint meghódította a husz év előttit. Az Újság : A közönség viharos tetszéssel fogadta a reprizt; az első és második felvonásközt szinte áttapsolta és nem lankadt lelkesedése az est további folyamán sem, hűségesen kitartott, bár az előadás a sok ismétlés folytán csak tizenegy óra tájt ért véget. A kulisszák mögül. Budapest, márczius 6. „Ex-lex". — A „Magyar Szinház* újdonságának próbáiról. — Rajna Ferencz Ex-lex czimü nagy,kiáliitásos revüjéből tartanak most délelőttönként a Magya Szinház-ban — bileki próbákat. A wesselényiutczai szinház erősen — de csak a gyöngébb nem képviselőivel — kibővített müvész-személyzete nevezte igy el az Ex-lex próbáit, a borzasztóan fáradtságos, sőt végzetes katonai gyakorlatok mintájára. Kétféle értelme van a tréfás elnevezésnek. A próbák elsősorban azért „bilekiek", mert olyan nagy feladatokat rónak a személyzetre,, a milyenek még sohasem nehezedtek a vállaira (talán inkább: a lábaira); másodsorban pedig azért „bilekiek", mert lényeges részükben csakugyan katonai gyakorlatokból állanak Reggel kilencz órától délután három óráig próbálnak most mindennap a Magyar Színházban és bár a szinház apraja-nagyja (segédcsapatokkal !) részt kért és kapott a rendkívüli művészi munkából : még egy zúgolódó hang sem hallatszott. Feltüzelt ambiczióval, valóságos izgalommal készül minden apró és nagy szereplő a Rajna Ferencz revüjére, a melynek próbáira előre veti sugarait az igazi, nagy színházi szenzáczió fénye. A szinpad az Ex-lex próbáin egészen uj terénummá lett minden szereplő számára. És a nagy újság ingere izgatja ugy a magánszereplőket, mint a hatvan szép, fiatal hölgyet, a kikből a csodásan mozgatott „tömegek" fognak kikerülni. Igazságtalanság volna fel nem jegyezni,, hogy az Ex-lex főfőrendezőjének: Rajna Ferencznek a személye is olyan kedves lett a bileki próbák alatt a Magyar Szinház személyzete előtt, hogy még az érzések is fokozzák a buzgóságot. A szerző — a szinház igazgatóinak kedves udvariasságából — igazi házigazda a próbákon és ha „meg is kínozza" az előadás sikere érdekében a személyzetet, bőkezű vendégelésekkel jóvá tesz mindent, minden délelőtt tizenkét óra tájban. Ilyenkor „az egész világ" az ő vendége : hideg és meleg elkésett „tízóraik" tömege vonul fel és kerül kiosztásra mindig egy választott háziasszony felügyelete alatt. A Rajna kincse ugylátszik kimeríthetetlen — konstatálják szívesen az Ex-lex szereplői — a premierig mindenesetre fedeződnek belőle a déli lakomák. Persze : a próbák körül nemcsak a százkezü szerző arat le minden babért. Az előkészületekben szorgalmas segítőtársai: Zoltán Jenő igazgató a színpadon, mellette Rubos Árpád rendező, Leszkay igazgató irodájában (rengeteg költségvetés, kosztüm és diszletrajz között!) és Leszkayné, a ki a kosztümpróbák teljhatalmú és feltétlen izlésü vezetője. A szép igazgatóné valósággal ki-kilop a szinpadról husz-huszonöt kisasszonyt, hogy a napról-napra készülő uj kosztümöketa próbateremben felpróbálják. Sietős ez a munka, mert a színpadon kár minden perczért. Pedig ugyancsak kihasználnak minden perczet. Az Ex-lex akár már holnap a közönség elé kerülhetne, de erre a nevezetes estére még tiz napig kell, hogy várjon a közönség. Márczius 14 . . . Nagyon emlékezetes dátum lesz a Magyar Szinház annaleseiben. Ügyelő. Színházi pletykák. Budapest, márczius 6. I. A halhatatlan sorok. A nagy sikerben, amelyet Szécsi Ferencz vígjátéka, A szinház ördöge aratott péntek este a Vígszínházban, még azoknak is része volt, a kiknek csak néhány szó szerep jutott. Ezek közé tartozik Sarkadi Aladár is, a ki egy szinésziskolai tanárt játszik. A főpróbán történt, hogy Sarkadit meglátogotta öltözőjében egy barátja: — Nos, milyen a szereped? — kérdezte a látogató. — Barátom — válaszolta tréfás lelkesedéssel a színész — csak tiz szó a szerepem, de mondhatom neked, hogy ez a tiz szó élni fog minden nemzet fiainak ajkán, a mig csak a világ: világ lesz. Mert azok : — halhatatlan szók. — Ugyan — rázta fejét hitetlenül a vendég — hát mi az a tiz szó, a mit el kell mondanod ? — Az a tiz szó — súgta titokzatos komolysággal Sarkadi — egy két soros czitátum Shakespeare Lear királyából . . . II. A vacsora. Alszeghy Kálmán, az Operaház kitűnő főrendezője megtudta, hogy egy Grossmann nevü operai tenor-kardalos egyike a főváros legnagyobb evőinek.