MAGYAR SZÍNPAD 1905. február (8. évfolyam 32-59. sz.)
1905-02-01 / 32. szám
1905. február I. 7 VÍGSZÍNHÁZ. CVniiniI^ tfid<baj«Mk kezdődő és tf ÍVJ ill V idüK bajaikban tegyenek egy próbát a Lórínczy-füe, iritfinft hatású, orvosilag is ajánlott Kaknkffl gyonorszeuuel, melynek sikere biztos hatásánál fogva elmaradhatatlan. Gyógyszertárakban kapható, kis üveg ára 49 Hl., nagy fereg 1 kor M flll. A hol nincs, meg•endelhető a . I nn ( Vaanovt" gyógyszertárkészítőnél az yt***ü] iWtJbZl bél Bákés-Csabáréi, 4 nagy vagy 14 kis üvegenkint i K. utánvéttel «. li nTkl tst megkeresést« sdvesen Uli A »Paradicsom« szövege. /. felvonás. Chalindrey Gaston tüzesen udvarol Barentin Boniface épitész szép feleségének, a ki többször megigérte már neki, hogy felkeresi legénylakásán, de a randevút sohasem tartja be, mert nem birja legyőzni lelkiismereti furdalásait. Gaston azzal teszi ártalmatlanná a férjet, hogy házat rendel nála és az építkezés ürügye alatt kiküldözgeti a kültelekre. Az asz i szony azonban nem használja ki férje távollétét, kiváltképen azért nem, mert hűnek hiszi Barentint. Pedig a derék építésznek kedvese van, a kihez sürün ellátogat. Nem jobb férj nálánál Planturol vidéki biró sem, a ki otthon azt hazudja, hogy azért jár Párisba, hogy sürgesse áthelyeztetését a fővárosba, valójában pedig a szeretőjéhez járogat. Mikor aztán névtelen levélben figyelmeztetik Gilbertet, Barentin nejét, hogy a férje tilosban jár, a menyecske elkeseredésében elhatározza, hogy elmegy Gaston lakására. Ettől azonban visszatartja Antoinette, Planturol elesége, a ki elvállalja, hogy az öngyilkossággal fenyegetőző Gastont meg fogja nyugtatni. II. felvonás. Gaston boldogan várja Gilbertet. Izgatottságában összevész az inasával, a ki rögtön távozni akar, de minthogy Gaston nem akarja kifizetni a felmondási időt, haragjában elhaiározza, hogy mer fogja bosszantani gazdáját. Kitűnik, hogy Gatonnal egy házban lakik az a hölgyecske, a kit ez Barentin jár ós kitűnik, hogy az a hölgyecske fogadja a Planturol udvarlását is. Ha Planturol olyankor jön, hogy hölg/ecskéje el van foglalva, Edgardnak. az inasnak, jóvoltából Gaszton lakásán szokott várni, a mig odafenn a hölgyecskénél tiszta a levegő. Planturel persze azt hiszi, hogy ő a szívbeli kedvese a kis dámának és ugyanazt hiszi Barentin is. Egyik sem tudja, hogy ki a vetélytársa. Antoinette megjelenik Gastonnál, a kivel már egy évvel előzőleg találkozott Nizzában. Gaston vele is eljátszotta azt a komédiát, hogy öngyilkossággal fenyegetőzött, ha Antoinette meg nem hallgatja. A szép asszony szemrehányásokkal illeti a fiatal embert, de e közben felébred régi szerelme. És a mikor Edgard gonoszkodása folytán megtudja, hogy a férje milyen csapodár, a legvidámabb jelenetek egész sorozata után végre is meghódol Gastonnak. III, felvonás. Ismét Barentin házánál vagyunk. Barentin el van keseredve kedvesének hűtlensége miatt, ós el van keseredvs Planturel is, de végre is visszatér a tűzhely boldogságához, miközben telkiált: — Mily nagy baj is volna, ha a feleségünk nem vigasztalna meg a kedvesünk hűtlenségéért I Gilberte végkép lemond a kalandokról, Antoinette azonban a Gastoné marad annál is inkább, mert Barentin bosszúból keresztül viszi, hogy Planturelt csakugyan kinevezik Párisba, ugy hogy nincs többé ürügye arra, hogy görbe kirándulásokat rendezzen. KIRÁLY SZÍNHÁZ. A noi arcz bájossága, ^SC&HäuSL^ női kéz finomsága a Budai dr.-féle „GYÖNGYVIRÁG - CRÉME" használata által jelentékenyen fokozható. Kis tégely 1 kor. Nagy tégely 1 kor. 50 flll. Budapest, „Városi gyógyszertár", Vácziés Kigyó-utcza sírok. MAGYAR SZÍNHÁZ. Dr. JUTÁS8Y JÓZSEF Bőrgyógyász, k. egészségtan-tanár Bőrápoló és Árcz-szépitö Intézete — Budapest, IV., Kossuth-LiaJos-utcza 4.— — Alapíttatott 1892. — Kipróbált és ártalmatlan módon gyógyíttatnak az arcz, kéz és haj szépséghibái és makacs bőrbajai. Tisztátalan, elrontott arezok helyrehozatnak; fonnyadó arezok felüdittetnek. Röntgen, rádium, villam-kezelés. Arczhámlasztás. Szőrirtás örökre. Zománczozás (email). Tetoválás. Vazelin és paraffin befecskendezések (mély ránezok és sebhelyek kitöltésére, csúnya orrok és fülek kiigazítására). A modern szépségápolási eszközök, arezmaszgzázs, arcz-gőzfürdő, stb., az intézetben olcsó előfizetés mellett igénybe vehetők. Levélileg a köv. szépséghibák kezelése vállaltatik : durva, sárgult, barnult, pórusos, tulzsiros, tulszáraz arcz; szeplő, májfolt, bőratka (mitessszer) pattanás (vimmerli); vörös orr, vörös kéz; fagyás, izzadás; hajhullás, őszülés (festék). Alapos leirás, hajból minta küldendő. Szerekről az intézet gondoskodik. Tudakozódás személyesen vagy levélileg díjtalan. Szépségápolásból leczkeórák, (intelligens nőknek distingvált keresetforrás). A »Putifárné« szövege. I. felvonás. Történik a játékbank előtti téren, Egvptomban Putifár tábornokot egy ütközetben su'yos baleset érte; egy nyílvessző oly érzékenyen sebesítette meg és oly kritikus helyen, hogy a »firj« jelzőt csak a külszín kedvéért viseli. Ugyinez okból fiatal feleséget is hoz a házhoz, ki hiába kéri őt, hogy a szerelem rejtett berkeibe bevezesse. Józsefet testvérei Putifár tábornok rabszolgájává adják el s a szemérmes József Putifárné kamarása lesz. A Faraó felesége, a királynő kikapós aszszony s Putifár tábornokra vet szemet, de a mikor megtudja, hogy a tábornoknál nincs mit keresnie, szintén Józsefhez fordul, a ki igy két üz köcött a legkritikasabb helyzetbe kerül. II. felvonás. Történik Putifárné palotájában. Putifárné szerelmével ostrymolja Józsefet, ki azonban állhatatosan ellentáll a csodaszép tábornokáénak, éppenugy, mint a királynő ostromának is. Egy őrizetlen pillmatban József vére mégis lángra Ionban és Putifárnét megcsókolja. A tábornok s a Faraó tanúi e jelenetnek és elrendelik, hogy Józsefet húzzák karóba. III. felvonás. Ugyanott. Józsefet már csak perczek választják el a kivégzéstől. A királyné és Putifárné szövetkeznek meg nentésére, mely végre sikerül is annyira, hogy Fáráó első miniszterének teszi meg Józsefet, a ki a darab végén két randevút ád: egyet Putifárnénak dél után egy órára és a másikat a királynénak délután négy órára. A „János vitéz" szövege. Első felvonás. A faluvégén búcsúznak a leányok a hadba induló huszároktól. A háromszínű lobogóra a piros pántlikát Iluska, a fal« legszebb virágszála, köti rá. Szegény Iluskál halálra kinozza gonosz mostohája ; a kis árvának egyedüli öröme, minden boldogsága Kukoricza Jancsinak, a derék bojtárlegénynek szerelme. De ennek az idyllnek is vége szakad. A gonosz mostoha pénzért felbéreli a falu cső.zét, hogy hajtsa a tilosba Jancsi nyáját éa nikor ez megtörténik: Jancsinak menekülnie kell a nép dühe és a reá váró büntetés elől. Búcsút vesz Iluskájától, felcsap huszárnak és megy világot látni, de megígéri szerelmesének, hogy soh'sem feledkezik el róla és száz halálból is vissza jön érette, kis menyasszonyáért. Második felvonás. A franczia király udvarában nagy a szomorúság: a török megnyerte a csatát, veszendőbe a francziák királyának koronája, országa. Ekkor megérkezik hős huszáraival János vitéz — a ki sok hőstettéért nyerte ezt a nevet — és a szép franczia királyleány kérésére vállalkozik az ország megmentésére. Harczba indul és elkergeti, leveri a tatárt. A franczia király hálából felajánlja neki országi felét és leánya kezét. De János vitéz — általános álmélkodásra — visszautasítja a királylány kezét: Iluskájára gondol, hozzá vágyik vissza a szive, lelke. Furulyaszó hallatszik: porlepte, gzomoru huszár érkezik. Bagó, a trombitás, a ki meghozza a dermesztő hirt Jancsi falujából, hogy Iluska nincs többé. A gonosz mostoha rossz bánásmódja halálba kergette. Elhoz egy rózsát Jancsinak, azt a rózsát, a melyik Iluska sirján nőtt. Jancsi — megtört sziwel, kinzó fájdalommal lelkében — bucsut vesz a franczia kfrály udvarától és elindul Bagóval, hogy a halálban felkeressék szivük közös szerelmét: Iluskát Harmadik felvonás. Jancsi és Bagó vándorutjukban elérkeznek az Elet tavához. A gonosz mostoha, mint rut boszorkány, megkísérli e ncsit elcsalni a tó környékéről, de Jancsi a ndérek énekéből megtudja, hogy hol van éa hogy itt feltalálhatja elveszett Uuskáját. Az Iluska sirján nőtt rózsaszálat bedobja az Él^t tavába, a tóból virágok, rózsák nőnek és előtűnik a tündérek birodalma, a hol Iluska a tündérkirálynő. A két szerelmes boldogan talál egymásra és Jancsit rábírja Iluska, maradjon meg Tündérországban a tündérek királyának, Jancsi beleegyezik, de mikor a távozó Bagó Komoru nótája felcsendül a furulyán, nem bir magával és utánna rohan, haza: szép Magyarországba. Iluska sem maradhat, hasztalan kérMik a tündérek, Jancsija után siet és együtt, agymást átölelve, örök szerelemben egyesülve, érkeznek haza, estének idején, a faluvégre, Iluska jól ismert kis házába. Bagó pedig siratva a maga elvesztett boldogságát, 'epihen a patak partjára. Bluzkirály Andrássy-ut 37. sz. Szinház és alkalmi blúzok, selyem és szövet pongyolák, felső- és alsó szoknyák, selyem s vászon fehérnemüek különlegességei. Andrássy-ut 37. sz. [Berketz István utóda 1 Yiééki M|kiutálok jatiijona ét pitosaa mkóioltttiok. PaftakfiMaséiyak oimzeiéék: IX ktlnt-, Mly«»fMti- és vsfytlfztltélyirt, Baéspsst, Klslztl-stezs 14. sz. ., Kim-ital 14. Aijeftiék w^jm. Taiafie M-K. GjrfJt4-tel«p«k i IT., Ttod-atcM TL, IuMU-IU* < UL, K««H-« TOL, Oü-it I
