MAGYAR SZÍNPAD 1905. február (8. évfolyam 32-59. sz.)
1905-02-20 / 51. szám
1905. február 4. 3 NEMZETI SZÍNHÁZ. VÍGSZÍNHÁZ. »Az aranyember« szövege. Első kép. »A Senki ssigeu Ali Csoröadzsi • kit a törökök halálra Ítélték, leánya val, Tímeával a Senki szigetére menekül Timár Mihály hajóján. A szigeten Teréza mama szívesen fogadja a menekülőket. De megjelenik Kristyán Tódor, a törökök kéme s Ali tud,a, hogy veszve van. Tímár Mihályra bizza hát vagyonát s leányát, hogy vigye Komáromba, Brazovits nevű rokonához. O pedig éjjel megmérgezi magát. Második kép. »A Brazovits-ház*. Timár a halott kivánságát teljesítve, Timeát Brazovitsék gondjaira bizza. Ézek rosszul bánnak a gyermekkel. Brazovits éppen egy vasutépitkező vállalkozásba helyezi minden '.eménységét, de ez nem sikerül s ő a csapásba belehal; hirtelen izélhüdés éri. Brazovitsék háza előtt megütik a dobot, de Timár Mihály mindent magához váll Tímeának ajándékozza, akit feleségül akar venni Harmadik kép. »Az a.abastrom szobor«. Timár feleségül vette Timeit, de a reméli boldogságot nem találta feL 1 'mea hideg, érzéketlen. Megjelenik Kadisa, a ki Brazovits leó nyát, Atháliát, feleségül akarta venni, de Brazovits halála meghiúsította reményeit s a házas ság dugába dőlt. Midőn Athália észreveszi, hogy Kadisa Tímeába szerelmes, feltámad szivében a bosszú s az éppen hazatérő Tímárral elhiteti hogy felesége, az alabastrom szobor, csak ar á oldalán olyan hideg és erzéketlen. Timái annyira elkeseredik, hogy n\ ómban útra kél. Negyedik kép. *Idylli élit.* Timár ismét a Senki szigetére érkezik. Ugyancsak idejön Kristyán Tódor is. A ross-Jelkü ember azon töri a fejét, hogy Teréza mama fáit eladja egy mészégetőnek. Mikor Teréza ezt megtagadja, Kristyán fenyegetődzik, hogy feljelenti az osztrák kormánynál. Timár azonban átadja a 90 évre szóló szerződést Tetézának s kiutasítja a szigetről Tódort, a ki bosszút esküdve távozik. Timái beleszeretett Teréza leányába, a szép Noémiba, de nem felejti, hogy felesége van. Fájdalmasan indul el a szigetről. Utján a kunyhó mellől a leselkedő Tódor reá lő. Timár üldözőbe veszi s gonosztevőt, ez térdre hullva kér bocsánatot. Timár megbocsát, sőt állást szerez neki. Noémi s visszatérő Timár karjaiba rohan. Ötödik kép. »A hűség átka.* Timár ismét otthon van, de megint csak az érzéketlen, hideg hitvest öleli magához. Athália azt mondja Tímárnak, hogy ma estére várja Timea Kadisát. Egy rejtekhelye vezeti s ott arról győződik meg Timár, hogy felesége törhetetlen hűséggel viseltetik iránta. Hatodik kéj. »Balatoni kastély*. Timár a Balaton-parton tartózkodik s idejön utána Kristyán Tódor elzülötten, rongyosan. Visszatért Braziliából, a hol egy elkövetett bűntettért gályarabságon is volt. Hamarosan magára ölti Timár levetett ruháját, sőt a pénzét is elkéri. Fenyegetődzik, hogy ha nem gondoskodik kellően róla, feljelenti, mint Ali Csorbadzsi gyilkosát, nejének pedig elmondja, hogy a Senki szigetén Noémival el, a kitől gyermeke is van, a kis Dódika. De Timár nem retten meg a nyomorulttól s kitaszítja éjjel a házából; Kristány Tihanyba akar átmenni, hogy ott megtegye a feljelentést, de a Balatonba ful. Timár sietni akar a megmentésére de útját állja Noémi, a ki lépésről-lépésre követte Kristyánt, csakhogy feltalálhassa Timár Mihályt. Magával viszi örökre a szigetre; hiszen tavaszszal, ha a Balaton kidobja Kristyán hulláját, nem fogják felismerni s azt hiszik, hogy az Timár, mert ruháját, gyűrűjét és pénztárczáját nála fogják találni. Hetedik kép. »Szent György képe*. Tímea elgyászolja férjét, kiről azt hiszi, hogy halott. De Timár álruhában megjelenik s elakarja vinni Atháliát, mert tudja mennyire gyűlöli Timeát. Athália csakugyan bosszút esküszik Timea ellen s megfogadja, hogy a mely perezben odaígéri kezét Kadisának, megöli őt. Timea szereti Kadisát s kijelenti, hogy felesége lesz. A rejtekhelyről hallja mindezt Athália s Szt.-György képét levéve a falról, a titkos ajtón Timeáho* btoppan. Egyik kezében a tőr, a másikban méreg. Kényszeríteni akarja a választásra. A végső perezben, midőn Tirnea ájultan rogy össze, megjelenik álruhában Tímár Mihály, kinek láttára Athália megöli magát »Az arany patkó« szövege Első felvonás. Tanácsot ül a Wollien bárói család. Meghalt a ma oreszkó és be kell igtatni az utódot a hitbizomám ba. Sorrend szerint Egon következik, nagy bánatára Ludolf báró feleségének, a nagyralátó Mária bárónőnek és fiának. Gerdnek, a ki maga is szeretné megkapni a nagy vagyont. Hiszen csak azért esnek el tőle, mert' Ludolf két perczczel később született, mint ikertestvére a kinek halála után 5a, Egon kerül a család élére. Gerd megtudja, hogy Egon polgári leányt szeret és minthogy a csaladi törvény szerint nem egyenrangú házasság kötése esetén a mijoreszkó elveszti a hitbizomám t, a döntő pillanatban figyelmeztetik Egont a családi törvény illető paragrafusára. Egonnak választania kell a nagy vagyon és szerelme közö.t. A családtagok végül abban állapodnak meg, hog mielőtt végleg határoznának, megfogják ismerni Egon választottját, Hildát. Második felvonás. Ruschke nevü embernél nevelkedik Hilda. Ruschke régebben Hilda szüleinél volt alkalmazva és a mikor utóbbiak tönkrementek és meghaltak, magához fogadta az árván maradt szegény gyermeket. *zóta jól-rosszul megé'tek. Hilda festőnővé lett. Egon báró, mint albérlő lakott Ruschkeéknál, mert hát a majorátus elnyeréseig maga is csak szegény ember — és igy ismerkedett meg Hildával. Most aztán sorra jönnek a bárói család tagjai, hogy kikémleljék, hogy milyen leány is az, a kit Egon szeret. Eljön Ludolf is, a ki Ruschkéban felismeri volt tisztiszolgáját. A nemes szivü, jókedél}ü báró oly jól érzi magát a szegénysorsu emberek társaságában, hogy velük iszogat, majd dalra gyújt, sőt végül maga készteti Egont arra, hogy tegye meg, a mit még eddig nem tett és a mit a családi tanács határozata szerint nem is lett volna szabad megtennie: kérje meg formálisan Hilda kezét. Igen ám, de most meg a Ruschke-család tart családi tanácsot, persze kedvező eredménynyel. A mikor a Wollien-család gőgös tagjai benyitnak, rémülten látják, mi történt. Harmadik felvonás. A Wollien bárók kastélyában vagyunk Egon megmutatja birtokát Hildának. Ma fog a bárói család végleg dönteni. A döntés Ludolf szavazatától függ. Ruschke érzi, hogy a Wollienek némelyike lenéz és talán éppen ő áll útjában fogadott leánya boldogságának. Távozni akar, de Ludolf marasztalja a derék öreget és szavazatával eldönti a kérdést, ugy, hogy a tiltó paragrafust egye őre felfüggesztik és Egon elveheti Hildát. „KEfiYELBT" Entreprise des Pompes Funébres tem»tk»iS-mt<Mt <• bullaizállitá-vállalat Badapast, IX., Ferencz-kírut 24. IMaaaa is HT"» r l tamatáaaket éa hullás lállltésokai rendes MAGYAR SZÍNHÁZ. A »Mulató istenek« szövege. Előjáték. Az Olympus urához, Jupiterhez kihallgatásért és segiiségért esedezik Menandrosz színigazgató, kinek rendkívül rosszul megy a színháza. Jupiter segíteni akar rajta, s elhatározza, hogy egy sláger operettet ad neki, illetve él át a számára. Menandroszszal és Merkúrral légi liftjén leszáll a földre De Junó sem maradt tétlen, tudom~st szerezve isteni férje ujabb kalandjáról. Titokban felöld Alkmene alakját, hogy i földre szállva, hites urét, Jupitert, megtréfálja. I. felvonás. Jupiter Amphitrion alakjában kurizál az igazi Amphitrion feleségének, Alkmenének, a ki a csel folytán nem más, mint maga Junu. Mercur pedig Sosias, Amphytrión inasa képében udvarol a Sosias teleségének, Charisnak. Megérkezik a csatából az igazi Amphitrion és az igazi Sosias, kiket természetesen csálóknak tartanak. Ezek azonban igazuk tudatában be akarnak menni a házba, de zárt ajtókra alálnak. II. felvonás. Amphitrion tisztjeit ós a görögöket tanuságtételre hivja föl személyazonosságának igazolására, de ezek Jupiterhez állanak. Sosias azonban utána jár a dolognak , és kisüti, hogy Amphitrion képmása nem más, ' mint Jupiter maga, ki Alkméne szobájában töltötte az éjt. Az igazi Amphitrion kétségbeesése azonban csak egy pillanatig tart, mert Junó fölfedezi magát s Amphitrion karjába adja hü feleségét, az igazi Alkmenet Dr. JUTASSY JÓZSEF oőrgyógyász, k. egészségtan-tanár Bőrápoló és Arcz-szépitö Intézete — Budapest, IV., Kossuth-LaJos-utcza 4.— — Alapíttatott 1892. — Kipróbált és ártalmatlan módon gyógyíttatnak az arcz, kéz és haj szépséghibái és makacs börbajai. Tisztátalan, clroniott arezok helyrehozatnak; tonnvadó arezok felüdittetnek. Röntgen, rádium, villam-kezelés. Arczhámlasztás Szőrirtás örökre. Zománczozás (email). Tetoválás. Vazelin és paraffin befecskendezések (mély ránezok és sebhelyek kitöltésére, csúnya orrok és fülek kiigazítására). A modern szépségápolási eszközök, arezmaszszázs, arcz-gőzfürdő, stb., az intézetben olcsó előfizetés mellett igénybe vehetők. Levélileg a köv. "-zépséghibák kezelése vállaltauk ; durva, sárgult, barnult, pórusos, tulzsiros, tuls/áraz arcz; szeplő, májfolt, bőratka ímitessszer) pattanás (vimmerli), vörös orr, vörös kéz; fagyás, izzadás; hajhullás, őszülés (festék). Alapos leirás, hajból minta küldendő. Szerekről az intézet gondoskodik. Tudakozódás személyesen vagy levélileg dijtalan Szépségápolásból leczkeórák, (intelligens nőknek distingvall keresetforrás). KOTSCHY ERICH •zfinyeg-poroló intézete Hungárla-út 94. 1 PUR & O
