MAGYAR SZÍNPAD 1905. február (8. évfolyam 32-59. sz.)

1905-02-17 / 48. szám

1 1905 február 17. Budapesti szinpadok. Budapest, február 17. A Magyar Királyi Operaház most teljes erejével Szabados Béla és Szendy Árpád : Mária czimü eredeti dalmüvére készül, melynek szövegkönyvét Moravcsik Géza irta. Az érdekes újdonságot, melyet nagy fénynyel állítanak ki, Kerner István karmester tanítja be. A czimszerepet Krammer Teréz, a többi főszerepet Diósyné, Bodinicsek, Takáts és Ney Dávid fogja énekelni. A dalmű bemutatója, mint értesülünk, a jövő héten, csütörtökön, február 23-án l?sz. • A Nemzeti Szinház-ban holnap, szombaton, 19-edszer kerül szinre az idei szezon egyik legnagyobbsikerü újdonsága, Barrie: Vén leányok czimü vígjátéka, a melynek négy főszerepét P. Márkus Emila, Jászai Mari, Lánczy Ilka és Mihályfi adja. Vasárnap este az Elnémult harangok, Rákosi Viktor és Malonyai Dezső nagysikerű színmüve 9-ik előadását éri meg Rákosi Szidi, P. Márkus Emilia, Vizváriné, D. Ligeti Juliska, Bakó, Mihályfi, Gabányi, Rózsahegyi Szacsvay és Molnár játszanak benne. — A boszorkány a czime a Nemzeti Szinház legközelebbi újdonságának, a melyre most készül a szinház művész-személyzete. Az újdonság ötfelvonásos színmű és Sardou Viktorien irta. A franczia czime La Söreiére, s a Nemzeti Szinház részére Fái J. Béla fordította magyarra. A darab fő női szerepét P. Márkus Emilia fogja játszani, a fő férfiszerepben pedig Odry Árpád, a Nemzeti Szinház uj tagja mutatkozik be először a közönségnek. * A Vígszínház újdonságának: Az arany patkó-nak budapesti sikeréről a berlini lapok is megemlékeznek. Elmondják, hogy a Familientag, a melyet két hónappal a berlini bemutató utan már az összes német színpadokon adnak és a mely a legtöbb színpadon már jubilált is, most meghódította a magyar közönséget is. A „Börsen-Courir" dicsérettel emlékszik meg Timár Szaniszló fordításáról is, a melyben a Vígszínház a darabot szinrehozta. — Az arany patkó ma hetedszer kerül előadásra. A jóizü vígjáték oly nagy vonzóerőt gyakorol, a minő eddig csak a legsikeresebb franczia bohózatoknál volt tapasztalható. A Magyar Szinház igazgatósága megsze- i rezte előadasra Paul Ferrierés Henry Hirchmann uj operettjét, a mely A kis bohém czimmel a párisi Variétés-szinháznak ez idén legnagyobb sikere volt. A szöveg Murger nyomán készült s a regény hires alakjai szerepelnek benne. A zenéről a franczia kritika elragadtatással hangoztatta, hogy Offenbach óta alig akadt jobb komponista Hirchmannál, a ki azonos a Magyar Szinház- ban nagy sikerrel előadott Fecskefészek zeneszerzőjével, Henry Herblay vei. A kis bohém a jövő szezón újdonsága lesz. — A Mulató istenek a hét minden estéjén a bemutató nagy. sikerű szereposztásával kerül szinre. Vasárnap délután A drótostót-oi adják mérsékelt hely. árakkal. * A Királyszinház-ban ma este van a János vitéz századik előadása. A népszerűségének teljességében jubiláló darab iránt most van tetőponton a közönség szeretete és érdeklődése, a minek legőszintébb bizonysága, hogy a János vitéznek a századikon tul e hétre kitűzött előadásain kivül már a jövő hét összes estéire tömegesen kelnek a jegyek, s igy előrelátható, hogy a daljáték ugyanezzel a példátlan vonzóerőve fogja továbbra is betölteni a Királyszinház műsorát. A Népszínház újdonságát, A granadai vőlegény-1, Martos Ferencz és Bahnert József regényes daljátékát a közönség egyre fokozódó érdeklődésével kiséri. A művészi együttes máris a legteljesebb népszerűséget szerezte meg a daljáték iránt s az igazgatóság bőkezű kiállítása is biztosítja a vonzó műsordarab megérdemelt sikerét. — Ahét vasárnapján kerül először szinre mérsékelt helyárak melleit a Két Hippolit Hűvös Iván és Földes Imre jubiláló sikert ért operettje és ez alkalommal fog Petrás Sári először közreműködni délutáni előadás keretéoen. A kulisszák mögül. Budapest, február 17 100. — A János vitéz" mai, századik előadásához. — Századik előadását éri meg ma este a Királyszinház- ban a /ános vitéz Bakonyi Károly és Kacsóh Pongrá^z daljátéka, mely immár három hónapja gyönyörködteti, szakadatlanul, estéről-estére Budapest közönségét. Második eset, hogy egy magyar színpadi mű száz estén egymásután megtölti egy színház nézőterét. Érdekes véletlen, hogy az első esetnél — a Bob herczeg en suite száz előadásánál — is a sikerben ugyanaz a két művészi erő osztozhatott, a kik a János vitéz diadalának kivívásában is első helyen szerepelnek. Bakonyi Károly és Fedák Sári éppenugy részesei voltak az első diadalnak, mint a mai másodiknak. Különösen pedig: Fedák Sári, a ki előtt ma este valóban meg kell hajtani a magyar művészet lobogóját. A Jár.os vitéz harmadik szerzője ő, de talán joggal nevezhetnők az elsőnek is. A mai, századik estén, művészete tetőpontján, népszerűsége teljében őszinte, nagy szeretettel és nem kevesebb hálával hódol neki Budapest színházi közönsége . . . A két szerző és a szinház, a nevezetes, szinte korszakos diadalon kivül olyan anyagi sikernek örvendhet, a milyenre igazán nem vojt példa a magyar szinház-históriában. Száz es:én egymásután zsúfolásig megtelt a Királyszinház nézőtere, a legtöbb estén kitették a táblákat, melyek jelentették, hogy minden jegy elkelt és a száz est közül legalább nyolezvan alkalommal pótszékeket kellett beállítani a tágas nézőtérre. Igy magyarázható meg, hogy a János vitéz száz előadása után is egy-egy előadás átlagos jövedelme — az elővételi dijakkal együtt — 3220 korona, vagyis a legtöbb, a mit egyáltalán be lehet venni a Királyszinház-ban. A száz előadás ilyenformán háromszázhuszonkétezet koronát (322,000 koronát) jövedelmezett a Királyszinház- nak, a melyből 32,200 koronái kapott tantiémképen a két szerző. Ezek a számok világítják meg legélénkebben a mai est jelentőségét. Ünneplés, hódolás, ajándékok, meglepetések és virágok özöne: ez lesz a mai est külsí képe. Fedák Sári a szinház ajándékaképen meg kapja művészi kivitelű szobrát, a mely őt János vitéz huszárrunáiában ábrázolja, a mint kezében magasra tartja a százszor megénekelt rózsaszálat. A sok ajándék között, melylyel a népszerű primadonnát ma este elhalmozzák, bizonyára egyik legbájosabb lesz az alábbi kép, melyet reprodukezióban mi is bemutatunk és a melylyel a Királyszinház igazgatójának felesége lepi meg a művésznőt leánykája nevében, a kinek a művésznő keresztanyja: O Kedv CA KoA&i/ÚmulOMV J cHijm volta tn a OOWOS v ebe cloaAaya előtt . 5o. id efoaAa&ciw/ ." * v iPO.-'i/íl" e foa-dá^Ávi/.: 'oüc AA- XÓíma^ol/. I