MAGYAR SZÍNPAD 1905. február (8. évfolyam 32-59. sz.)

1905-02-17 / 48. szám

1905 február 16. 3 A János vitéz mai, századik előadása alkalmából Bérezik Árpád, miniszteri tanácsos, a Magyar Színpadi Szerzők Egyesületé-nek elnöke az egyesület nevében a következő levelet intézte Beöthy Lászlóhoz, a Királyszinház igazgatójához : Nagyságos igazgató nr! A János vitéz századik előadása alkalmából van szerencsém a Magyar Színpadi Szerzők Egyesületének igazgató-ági megbízásából ugy Nagyságodat, mint az oly rendkívül -ikert aratott daljáték szerzőit üdvözölni. Minden magyar szinterméknek diadala mindnyájunknak javára válik, a kik e téren dolgozunk, mt t a közönség bizalmát a magyar müvek iránt fokozzák s a színigazgatóknak is tanulságul szolgálhatnak, hogy magyar müvekkel is tartós hódításokat vihetnek végbe. A János vitéz fényes eredmenye ilyen rövid idő alatt a magyar daljáték terén szinte páratlanul áll s emeli e győzelem fontosságát, hogy tisztán nemes, költői, s mi nem kevésbbé jelentős, tősgyökeres magyar eszközökkel érte el. A magyar művészet a magyarosodást előmozdítván, nemzeti küldetést teljesít s hogy oly nemzeti mü előadásának, mint a János vitéz, a magyar szellem terjedésé'e, mindenekelőtt a székesfővárosban mélyreható hatása van: senki sem tagadhatja, a ki látja, hogy a közönség mily széles rétegeit tudta a mü megmozgatni. A most — fájdalom — elhanyagolt népszínmű elejtett fonalát vette fel ez a daljáték, s eb >ől a szempontból nem tekinthetjük tisztán színpadi eseménynek. Bár a példa mindenképen nuzditólag hatna s a magyar művészetnek további fejlődését nemzeti szellemben elősegítené. Ezt, magától értetöleg, csak ugy érhetjük el, ha működésünkben a nemzeti irány követésén kivül a közönség ízlésének és fokozott igényeinek is m :gfelelní iparkod ink, s a külföldi termékekkel az összeh isonlitást kiállva, a tisztességes verseny eszközeivel igyekszünk lehetőleg kiszorítani azokat. A mü jeles szerző-h ármassága: a szöveg irói, Bakonyi Károly és Heltai Jenő, s a zeneszerző Kacsóh Pongrácz méltóknak bizonyultak ahhoz a nagy névhez, kinek örökszép költeményét a színpad számára földolgozták. Nagyságodé pedig, mint igazgatóé az érdem, hogy e müvet fölfedezte, annyi szeretettel szinrehozta és olyan diadalra segitette. Örömükben résztveszünk mindnyájan, a kik a magyar színművészet hivatását nem abban látjuk, hogy az idegen szellem egyszerű közvetítője legyen, hanem, hogy eredetit tudjon létrehozni, s ezzel egy magasabb czél érdekében nemes feladatot teljesítsen. Kiváló tisztelettel Bérezik Árpád, s. k. Beöthy László igazgató, a darab szerzői nevében is, meghatott hangú levélben köszönte meg a szerzők egyesületének ezt a megtisztelő figyelmét. -X.Szinházi pletykák. Budapest, február 17. i. K> vagyok én? — Tréfa a „Magyar Szinház"-ból. — Egyre fokozottabb érdeklődés kiséri a Magyar Szinház legújabb darabját, a Mulató islenek-el. A közönség körében nem hallani egyebet, mint a lelkesedés és elragadtatás szavait a csudaszép és bűbájos Lehár-muzsika fölött. De a szöveg mulatságos részletei is szóbeszéd tárgyát képezik, főkép az a páratlanul mulatságos jelenet, a mikor Sansias, a kit Boross játszik, meglátja hasonmását, Merkúrt (Heltai). Valahányszor erre a jelenetre gondolnak az emberek, hangosan felkaczagnak. Boross pedig annyi variáczióban mondja el a „Ki vagyok én?", „Ki vagy te!" stb. kérdéseket, hogy már maga is belezavarodik. Tegnap a jelenet végén azután egy kis rögtönzéssel is belejátszott a darabba. — Te vagyok én? — kérdezte a ravasz Merkúrtól. — Igen, én te vagyok, — válaszolta Heltai — vagyis Heltai-Boross vagyok. Boross kissé meghökkent a váratlan rögtönzésre, de csakhamar feltalálta magát és igy szólt: — Nem, te vagy Sziklai; Sziklai Heltai s Heltai én vagyok, vagyis Boross Sziklai. Most pedig ne folytasd tovább, mert akkor igazán nem tudom, hogy én ki vagyok: Boross, Heltai, Sansias vagy Sziklai? II. A drágasági pótlék. — A „Népszínház" tréfáiból. — A Népszínház karénekesei deputáczióban i elmentek Stoll Károly főrendezőhöz. Szónokuk beszédet intézett hozzá, a melyben a következők foglaltattak: — Hallottuk, hogy egy másik szinház minden kardalosa 40 korona drágasági pótlékot kapott. Minthogy az élet a Józsefvárosban is drágább lett, nemcsak a Terézvárosban, kérjük, eszközöljön ki számunkra is drágasági pótlékot. Stoll nyugodtan végighallgatta a szónokot, aztán igy válaszolt: — Kedves barátaim! Én elhiszem, hogy a Józsefvárosban is drágább lesz az élet, sőt sajnos, ezt magamnak is tapasztalnom kellett, de nem Ígérhetem meg a pótlékot csak akkor, ha a Granadai vőlegény századszor fog menni. A kar szomorúan távozott e biztatás daczára, mert a drágasági pótlék nekik sürgősebb volt, sem mint oly sokáig várhattak volna. De kellemes meglepetés érte őket e hónap 15-én, a mikor a törvényszéknél egyes vadaikat kellett tárgyalni. A főrendező drágasági pótlék gyanánt elengedte a vádakat, a mi személyenként megfelel negyven koronának Most csak azok sirnak, a kik jól viselték magukat e hónap folyamán, mert ők semmit sem ! nyertek. I Sziriusz. , Színházi élet. Budapest, február 17. „Az arany patkó" szerzőjéről. — Kadelburg Gusztávról. — A Vígszínház harmadszor mutatott be Kadelburg darabot, bizva benne, hogy Az arany patkó csakúgy be fog válni, mint annak idején a Mozgófényképek és az Aranykakas, a népszerű szerzőnek ez a két másik bohózata. S hogy a Vígszínház mennyire nem csalódott, a mikor a legnagyobb reményeket fűzte Az arany patkó nagy sikeréhez, legjobban bizonyítja az a hangos jókedv, a mely minden este előadásközben a szinház telt nézőterén uralkodik. Kadelburg-ról kevesen tudják, hogy hazánkfia. Veszprémben született, de alig egy éves korában Bécsbe vitték, a hol persze csak keveset hallott arról a földről, a melyen bölcsőjét ringatták. Mgyarul nem tud, nem is tudott soha; de azért mégis, szeretettel és büszkén dicsekszik el vele, hogy itt született közöttünk. Ma kétségkívül egyike a legnépszerűbb német bohózatiróknak, a kinek a darabjai mind végigjárták az összes német színpadokat. De nem elégszik meg az irói babérokkal, hanem egyúttal rendezője a bécsi Deutsches Volkstheater-nek is, és néhány évvel ezelőtt mint színész is működött. És minden minőségében csak sikert aratott ez az univerzális talentum. Legnagyobb színészi sikerét egyik saját darabjában aratta. Hires asszonyok a czime a bohózatnak, a melyet akkoriban Berlinben játszottak s a melyben ő játszotta a főszerepet — egy magyar mágnást . . . Érdekes, hogyan irja Kadelburg a darabjait. Heteken át tanulmányoz az utczán, a kávéházban, a színházban és kiszemel magának érdekes típusokat. A mikor talált már elegendő számú alakot, akkor csoportosítja őket és egy mesét komponál hozzá. Aztán mindegyiknek kiosztja a szerepet és eljátszatja vele a darab cselekményét. A darabirásnak ez a különös módja, ugy látszik, kitűnően bevált. Mert eddig Kadelburgnak minden egyes darabja nagy sikerrel járta be a színpadokat. És valamennyi között talán éppen az Arany patkó az a bohózat, a melynek kapcsán leggyakrabban esik dicsérő szó Kadelburg-ról, a német nyelvű magyar szerzőről. Figaro. = Nincs szeplő, pattanás, májfolt azon hölgy arczán, a ki a Balassa-féle valódi angol ugorkatejet, Ara 2 kor. és szappan, ára 1 kor., használja. Kapható Balassa gyógytárában Budapest—Erzsébetfalva és min- j den gyógyszertárban és droguériában. I Vidéki színpadok. Budapest, februá* 17. A miskolczi színházban tegnap este Arányi Dezső, az Operaház művésze, vendégszerepelt A tévedt nő czimü dalműben. * A kolozsvári Nemzeti Színházban rendkívüli sikerrel mutatták be Bakonyi Károly és Kacsóh Pongrácz: János vitéz czimü daljátékát. A czimszerepet Károlyi Leona játszotta. * Küry Klára sikerrel vendégszerepelt a szegedi színházban Eddig kétszer lépett föl San-Toy-ban és a Diákélet-ben. A közönség mind a két estén ünnepelte a művésznőt. Külföldi színpadok. Budapest, február 17. A monte-carlói színházban Massenet uj operáját, a Cherubin-1 nagy tetszéssel fogadták a bemutató előadáson. Az opera szövegkönyvét Francis de Croissetés Henri Cain irták, Croissetnek a Theatie Fraegais-ban előadott verses vígjátékából. A librettó, a mely a Figaro házassrigTÍ-ból ismert Cherubin apródnak szerelmi kalandjairól szól, nagyon kedves és Massenet könnyed, gracziózus, szellemes muzsikát irt hozzá, a mely az érzelmes jelenetekben finoman dallamos, a vidám részekben pedig fiatalosan friss. Az előadás fényes volt s a premiéren megjelent a Riviéra nemzetközi társaságának egész elitje. Eysler Ödön, a Vándorlegény komponistája, a kinek Pufferl czimü uj operettjét a minap mutatták be Bécsben, most uj operettet ir Girardi számára. A szöveget Stein és Lindau irták. Eysler uj operettje nem a Theater an der Wien-ben, de a Józsefvárosi szinház-ban fog bemutatóra kerülni, a jövő szezónban. * A bécsi Volkstheater ensembléja tavaszszal Drezdában és Lipcsében fog vendégszerepelni Ohorn Antal: A bernáthegyi barátok czimü szenzácziós darabjával. Ez a darab lesz a Vígszínház egyik legközelebbi újdonsága. • Brünn-ben igen nagy sikerrel mutatták be Bayer Józsefnek, a bécsi operaház karmesterének A rendőrfőnök czimü operettjét. A szerző is jelen volt a bemutatón. H g Kiselejtezett Z palőfli l*eleti szőnyegek minden méretben szépséghibáival, minőségben frifogástalanol*, mélyen az áron alul elaclatnal*. Stein Vilmos is pia SrzsébeMér 16. szám.