MAGYAR SZÍNPAD 1904. november (7. évfolyam 303-332. sz.)

1904-11-26 / 328. szám

M. KIR. ÖPERAHAZ. „Hoffmann meséi" szövege. Az operett egy előjátékon kezdődik, a mely Luther csapszékében játszódik le. A német diákok együtt söröznek és HolTmann, az ismert német fantasztikus iró, három szerelmének a történetét mondja el pajtásainak. A függöny az előjátékban avval gördül le, hogy HolTmann belefog a történetek elbeszéléseibe. Az első felvonás. Olympia történetét tárgyalja. Hoffmann beleszeret Spalanzani mester leányába, a szép Olvmptába. Élő leánynak tartja, de Olympia nem az. Szerelmének tárgya élettelen bábu, a ki egy titokzatos mekanizmusra beszél, énekel és tánczol. A bábuból részt követel magának Coppelius mester is, a vén optikus, a ki a szemeit liferálta. Coppelius nagy árat szab Spalanzaninak Olympia szemeiért, mire Spalanzani becsapja az öreget egy értéktelen kötelezvénynyel. Coppelius bosszút forral, belopódzik abba a fülkébe, a melyben Olvmpiát tartják és összetöri a bábut. Hoffmann nagy kétségbeeséssel arra ébred, hogy szerelme tárgya nem volt élő lény és fájdalmában összeroskad. A második felvonás hősnője Antónia. Antónia Crespel zenetanitó leánya s anyjától, a ki hires énekesnő volt, gyönyörű hangot örökölt. A szegény leány azonban mellbeteg s a dal az ö halálát jelenti. Atyja tudja ezt és kéri leányát, hogy ne énekeljen többé. Megérkezik HolTmann, Antónia vőlegénye s a jövő szép ábrándjait szövik. Hoffmann ezután félre vonul, mert egy sajátszerű látogató jön: Mirakel csodadoktor. Mint a zene démona, énekre ösztökéli a beteg Antóniát mindaddig, mig csak holtan össze nein roskad. Crespel és a boldogtalan Hoffmann már csak a halott Antónia fagyos teteme mellé roskadhatnak térdre. A harmadik felvonás hősnője Stella, a hires tánczosnö, a ki Hoffmannt szereti. De ebben a szerelmében is ott találja szemben magával örök vetélytársát, Lindorf tanácsost, a ki ismét csak elragadja tőle imádottját. Ez x Hoffmann három szerelmének a története. NEMZETI SZÍNHÁZ. A »György ur« szövege. Magda asszony, Horváth Lajos ügyvéd fiatal felesége szemrehányásokat lesz a férjének, hogy ez nem szereti őt. Legalább semmivel se bizonyilotta be, hogy szeretné. Az ügyvéd hivatkozik a legtermészetesebb bizonyítékra, arra, hogy feleségül vette. Az ideges és féltékeny asszonyka ezzel az argumentummal be nem éri. Elhatározza, hogy félté renynyé teszi a férjét, a ki kijelentette, hogy az Otelló szerepe nem vág a természetéhez. Az öcscsével, György úrral, egy folytonos pillanatnyi pénzzavarral küzdő jogászszal szerelmes levelet irat magénak és ezért tiz forint honoráriumot ad neki. Ezzel a levéllel akarja ugratni az urát. György ur azonban másik tiz forintért elárulja az egész tervet a sógorának, Magda asszony ugrató terve nem sikerül, sőt a férje gyöngé den, de alaposan meg is leczkézteti a furcsa próbáért és egyszer s mindenkorra elveszi az asszonyka kedvét hasonló tréfáktól. i II arisnya - Kötőgyár! « 1 "üeröpesi-ut 72., félemelet > 1 Állandó kiállítás és nagy raktár harisnyákból és [ i trico -arukból. Eredeti gyári árak. Fejeléseket olcsón £ ^ elvallalunk Árjegyzéket szívesen küldünk. • < Budapesti Hanisnya-Kötőgyár. • PUR & ö Eladok és veszek Urasági bútorokat, Arczom szépségét! Vállam, nyakam, karom fehérségéti Kezam finomságát! egyedül a Budai dr.-féle „GYÖNGYVIRÁG-CRÉM"nek köszönhetem. — Kis tégely 1 kor. Nagy tégely 1J0 kor. — Budapest, „Városi gyógyszertar", Váczi- és Kigyó-utcza sarok. »Radnóthyné* szövege. Első felvonás. Radnóthy Kálmán három é

v fta boldog hízasságban él Margittal, a kit igazán zeret. Olga, Margit rokona és barátnője, szinen szerette Kálmánt s mikor ez kettőjük közül Margitot választja, ezt a csalódást nem tudja elviselni és szivében titkos gyűlölet támad Margit, a szerencsés vetélytársnő iránt. Férjhez megy egy öreg emberhez, de a rokoni köteléknél fogva, sürün érintkezvén Radnóthyékkal, Kálmánt elcsábítja s köztük rövid ideig tartó viszony keletkezik, a melynek Kálmán vet véget, a mint észreveszi, hogy Olgának ezzel tulajdonképen az volt a czélja, hogy megalázza Margitot s boszuját — habár titokban — ezzel elégítse ki. Olga — ki időközben özvegygyé lett — a szakításba nem tud belenyugodni és egyszerre váratlanul megjelenik egy vidéki fürdőhelyen, a hova Margit, a kit Olga közelsége nyugtalanít és gyanúval tölt el, férjével úgyszólván előle menekült. Velük van Andor, Margit bátyja is, a kit Kálmánhoz olyan szoros, odaadó barátság füz, hogy legendákat beszélnek róla. Olga megérkezése Margitot nagyon felizgatja. Ezt közli férjével, megmondja neki, hogy féltékenység gyötri és hogy érzékeny szive a férje hűségében való megcsalatkozást rem birná elviselni. Ekkor jön Andor és hirül j adja, hogy eljegyezte Oigát, a kit titkon régóta szeret. Margitot a hir mámoros örömmel tölti el, kétsége egyszerre eloszlik és boldogan borul férje keblére. Annál borzasztóbb hatással van a dolog Kálmánra, a ki jól tudjr, hogy Olga Andort nem szereti, hogy ebben is bosszú tervei vezetik és mély megdöbbenéssel látja legjobb barátját is veszélybe rohanni. Második felvonás. Kálmán elhatározza, hogy Olgát gonosz szándékának végrehajtásában meggátolja. Szembe száll vele, majd mikor ez eredménytelen marad, sőt Andorral is szembeállítja, nnek a kényszerhelyzettől hajtva, fölfedi a valóságot. Andor visszalép a házasságtól, s mikor Margit ezért kérdőre vonja, lépését azzal indokolja, hogy biztos tudomást szerzett arról, hogy Olga nem tisztességes. Margit felháborodva kiutasitja Olgát, erre hirtelen lobbot vet Olga elnyomott gyűlölete és a szenvedélyes szóváltás hevében ő maga kiálltja oda Margitnak, hogy Kálmán vele megcsalta. Margit e rettentő szavakra belépő férjénél keres menedéket s mikor enne.t magaviseletéből meggyőződik róla, hogy Olga igazat mondott, aléltan összerogy. Harmadik felvonás. Margitot a nagy izgalom beteggé tette. Ennek daczára megjelenik nagybátyjánál, Barkay Ádám ügyvédnél és arra kéri, hogy kisérje haza Budapestre és inditsa meg a válópört. Barkay és Sass Pál fürdőorvos arra igyekeznek őt rábirni, hogy Kálmánnak bocsásson meg, de ő ezt egy szenvedélyes kitörésben megtagadja és mikor Barkay mégis rákényszeríti, hogy férjével találkozzék, végül férjének is kijelenti, hogy hasztalan minden, érzékeny szivét a csalódás összezúzta: Kálmánt nem szereti többé. VÁRSZÍNHÁZ »Megjött a papa« szövege. Pali és Rózsi fiatal házasok Budapesten. Boldogságuk rózsás egére azonban hirtelen megjelenik az első viszálykodás felhője, a melyet a fiatal asszony olyan sötétnek lát, hogy kétségbeesésében haza ir az apjáért. A fiatalok csakhamar kibékülnek, de mivel a papát nem lehet már visszarendelni, elhatározzák, hogy rovábbra is békétlenséget színlelnek. Rózsi a nagyobb valószínűség kedvéért kimegy a vasúthoz, Pali felfordulást csinál otthon. Az öreg ur pedig ugy érkezik meg. hogy nem találkozik a leányával, a ki már otthon találja, mikorra visszatér a most már újra meleg fészekbe. Még kívülről kiáltja be az urának, hogy »Nem jött meg a papa!« s kicsi hijja, hogy el nem árulja magát. De aztán megkezdik a színlelés komédiáját, összevesznek, pakkolódznak, az öreg urat is beleviszik a hamis helyzetek egész sorozatába. Végképp kihozzák a sodrából, s mikor aztán a papa hirtelen belépve a szinre, rajta kapja őket, hogy csókolódznak, sarkon fordul, kimegy a házból, kocsiba vágja magát, s a legközelebbi vonattal haza megy Szegedre. »A regényesek« szövege. Első felvonás. Bergamin és Pasquino szomszédos birtokosok, a kiknek kertjeit csak egv j fal választja egymástól. Bergantinnak fia van, Perc net, Pasquinonak pedig lánya: Sylvette, a kik már régen szeretik egymást, de mind a kettő regényes természetű, s igaz szerelmet szülői ellenzés, szöktetés, szóval regényes kalandok nélkül nem is képzelnek. A két öreg léhát összebeszél, és színleg rettentő harag támad köztük. A parkjaikat elválasztó kőfalon át naponta óriási veszekedéseket rendeznek, a fiatalokat eltiltják egymástól, szóval minden tőlük telhetőt elkövetnek, hogy a mit sem sejtő szerelmesek kellő módon regényeskedhe-stenek. Hogy az illúzió teljes legyen : felbérelnek egy vándor komédiást, Straforelt, a ki azután társai segítségével nagy jelenetet rendez. Álruhákba öltözve, éjjel el akarja rabolni Sylvettet, akinek segélykiáltásaira Percinet aztán hősileg kimenti kedvesét, a banditák kezéből. A két öreg végszóra megjelenik, s a nagy romantikus tabló azzal végződik, hogy kibékülnek az állítólagos haragosok s áldasukat adják a fiatal hősre és jegy«;ére. Második felvonás. Eltűnt a kerteket elválasztó kőfal: leromboltak, hogy a két család mindég együtt lehessen. De a két öreg elégedetlen, közelebb lévén egymáshoz, megismerik egymás hibáit, gyöngéit, és napról-napra jobban kellemetlenkednek egymással. Egy nagy veszekedés után annyira megfeledkeznek magukról, hogy Sylvettet felvilágosítják arról, hogy a két apa közt a villongás, a leányrablás csak komédia volt, a fiatal ember pedig megtalálja Straforel számláját, a melyben az egész rablási jelenetért 500 frank tiszteletdijat kér. Mindketten kiábrándulnak egymásból, s a lakodalomra megjelent ismerősök a vőlegénynek, — ki kalandokat akar átélni, — csak hűlt helyét találják: megszökött az esküvő elől. Harmadik felvonás A harmadik felvonás elején javában épül újra a két ellenséges kúria közt a kőfal. Sylvette ismét szöktetésről, holdvilágról ábrándozik, a mikor Straforel a ki pénzéi nem tudja megkapni, arra vállalkozik, hogy a szétrebbent párt újra összehozza. Grófnak adja ki magát s megakarja szöktetni a leányt, de azt annyi brutalitással csinálja, hogy a leány megretten a regényes kalandtól, s belátja, hogy a regényeskedés csak regényekben kellemes, a valóságban pedig durv és visszataszító. Erre a tapasztalatra jut Percinet is, akit kalandozása közben annyi malheure ért, hogy teljesen megtörve tér vissza első szerelméhez, a kinek megbocsát. A két öreg is kibékül, • Straforel is megkapja a honoráriumot. teljes lakberendezéseket, angol börbutorokat, mahagóni és rézbutorokat, perzsa- és smyrnaszőnyegeket, függönyöket, olajfestményeket, gázés villamos-csillárokat. NAGY ZSTGMOND SFÄ Budapest, Ujvilág-n. 27. (Rőser-Bazár mellett) Az egfész házban, Telefon 11*7—77.