MAGYAR SZÍNPAD 1904. november (7. évfolyam 303-332. sz.)

1904-11-19 / 321. szám

1904. november 15. 3 Budapesti színpadok. Budapest, november 19. A Magyar Királyi Operaház-ban Adam vig dalmüvéből: A lonjoumeaui postakocsis-bői annyira előrehaladtak már a próbák, hogy a bemutató-előadás időpontját már meghatároz­hatta az igazgatóság. A premiert november 26-án tartják meg. Adam operáját Dupont: La Cabrerá-jának a bemutatása követi. A balet­teremben szorgalmasan folynak a próbák Deli­bes: Sylviá-jából, a melyet Guerra balletmester teljesen uj inszczenirozással tanit be. Ujak lesz­nek a kosztümök és díszletek is. * A Nemzeti Szinház-ban ma este van Kemechey Jenő Az emigránsok czimü uj szín­müvének bemutatója. A ma délelőtt megtartott főpróbán a sajtó jelenlévő képviselőire erős hatást tett a kiváló munka. * A Vigszinház-ban az esti előadások mű­sorát egymaga tölti be a Diákélet, a melynek első husz előadása többet jövedelmezett, mint eddig a Vígszínház bármelyik darabjának hasonló számú estéje. Minthogy a Diákélet előadásainak sorozatát még nagyon sokáig nem fogják megszakítani, az eredetitől eltérő szerep­osztásban is betanulták a darabot és most már a női főszerepet Komlóssy Ilona is játssza. * A Magyar Szinház-ban a Fecskefészek hétfői jubiláris előadása ünnepies lefolyású lesz. j A szinház minden látogatója jegyéhez művészi kivitelű emlékalbumot kap, a melynek szövege és képei a népszerű operett számos jelenetét mutatják be. Anday Blanka és Kornál Berta uj énekszámokat adnak elő, Sziklai pedig uj aktuális kuplékat énekel. A nagy vonzóerejü operett az uj énekszámokkal biivölten a jövő hét minden estején szinrekerül. Vasárnap délután A hajdúk hadnagyá-t adják. Ezekre az elő­adásokra jegy váltható a szinház pénztáránál és a Bárd-czég jegyirodáiban. * A Királyszinház-ban tegnap este a János vitéz bemutatója igazolta azt a rendkívüli érdek­lődést, melylyel a közönség Bakonyi Károly és Kacsóh Pongrácz daljátékának premierjét várta. Szenzácziós est volt: a közönség elejétől végig valósággal ünnepelte a szerzőket és az előadó­kat és a hatalmas sikerből minden tényező ki­vehette a maga jól megérdemelt részét. Az uj magyar zenei tehetség: Kacsóh Pongrácz első színpadi megnyilatkozását azzal a lelkességgel üdvözölte a közönség, mint Bakonyi Károly pompás poétikus szövegét és Heltai Jenő kitűnő j és elmés verseit. A tökéletes előadásban Fedák Sári, Medgyaszay Vilma, 5. Szamosi Elza, Popp Miska, Csatay Janka, Németh József és az elő­adást vezető Konti József egyenlő nagy sikert arattak, de a többiek is mind elismerést érde­melnek. A szerzőket és a szereplöket megszám­lálhatatlan sokszor hivták a lámpák elé és a mai újságok is egyértelmű lelkességgel konsta­tálják a János vitéz igazi, nagy sikerét. * A Népszinház-ban holnap, vasárnap este lesz A lőcsei fehér asszony huszonötödik jubiláris előadása. Faragó Jenő darabja a premiér óta minden este szinrekült. Délután a Bocaccio-1 adják. A szinház személyzete most nagy gond­dal készül a legközelebbi operett-újdonságra, mely A próféta álma czimen a jövő héten kerül szinre. Az operett szerzői Márkus Jenő és Mérei Adolf. A darab uj kiállításán most dol­goznak a Népszínház műhelyeiben. Az újdon­ság női főszerepét Komlóssy Emma fogja kreálni, a többi szerepet pedig Szirmai, Kovács, Pintér, Abelovszky Margit, Bálint Lózi, Lubinszky, Rusznyák, Kiss, Ujváry, Vágó, Pázmán Delli és Pesti játszszák. A ki komoly szerelemmel beleszeret egy ünnepelt szinésznöbe, olyan helyzetbe kerül, mint az az ember, a ki égó czigarettával a szájában egy lőporos hordóra ül . . . Budapesti premierek. Budapest, november 19. János vitéz. — A „Királyszinház" nézőteréről. — Mintha villamossággal lett volna tele a ! levegő már előadás kezdete előtt. Még fel sem hangzott a nyitány első taktusa és máris az összes páholyokban és a földszint minden sorában helyet foglalt a közönség. Csak eíőre érzett nagy színházi események­nél siet igy a budapesti közönség, akkor, a mikor kíváncsisága annyira felajzott, hogy a bemu­tatóra váró újdonságnak nemcsak a végéből, de már az elejéből sem akar elmulasztani egy perczet sem. Minden jegy elkelt és minden helynek akadt gazdája, mire először felgördült a füg­göny. Mire először legördült a függöny, minden helyet elhagyott a gazdája: állva tapsolt, éljenzett és lelkesedett a János vitéz minden nézője. Sőt: az első felvonás után miután már tizszer-tizenötször megjelent a két szerző : Bakonyi Károly és Kacsóh Pongrácz a kárpit előtt — megtörtént az a különös és meglepő dolog, hogy — megfordult az egész nézőtér. Megfordultak a szép, illatos dámák és megfordultak a szmokingos, jól kiborotvált urak a jobbololdal utolsó páholya felé és ugy tapsolta, éljenezte a harmadik szerzőt: Heltai Jenőt, a ki családjával — sőt: családja mögött — húzódott meg, de végre is kénytelen volt meg­köszönni ezt a lelkes, szeretetteljes ovácziót. Bájos feleségével ült ott a poéta és ugyan­olyan bájos kis sógornőjével: Harmat Hedvig­gel. Persze nem hiányzott a páholyból a poéta jövendőbeli sógora sem: Márton Miksa doktor. Innen és tul — a páholyokban — a ren­des bérlőközönséget és az előkelő premierláto­gatókat figyelhettük meg. Itt is, ott is nyitód­tak, csukódtak a páholyajtók: egyik vizit a másikat érte felvonásközben. (Biztos jele ez is a kivételes, nagy sikernek: az ismerősök szük­ségét érezték annak, hogy kicseréljék egymás­sal impresszióikat.) Az egyik szerző : Kacsóh Pongrácz felvonás­közben Rákosi Jenő páholyában vizitelt. Az ujságiró-fejedelem dr. Andreánszky Jenőnével jelent meg rendes páholyában és talán még sohasem tapsolt annyit, mint ezen az estén. A másik szerző: Bakonyi Károly az édes atyját, id. Bakonyi Károlyt és családját kereste fel az egyik páholyban. Csak ugy felsoroljuk a páholyközönség névsorát, a mint hirtelenében sikerült a felvo­vonásköz nagy izgalmában feljegyeznünk. íme: Arany Lászlóné, Dóczy Lajos, Csillag Teréz a lányával: Klárival, Berzeviczy Albert közoktatás­ügyi miniszter, Bókay János egyetemi tanár a családjával, Batizfalvy István, Freystdtler Jenő lovag, Kunossy Frigyes a feleségével, Bláthy Ottó Titusz, a teleségével (a ki, ugylátszik, a Királyszinház mioden premierjén egy-egy uj, pompás kosztümmel lepi meg a látcsövezők táborát; ma: kék kosztüm, Ízléses fekete disz­szel, ugyanolyan kalap,) Pallos Armand a csa­ládjával, a Wesseley-család, Fittler miniszteri tanácsos, Örley Lajosné, Beöthy Zsolt, a Kacsóh­család, a Bakonyi-család, a kiket már emiitet­tünk : Heltai Jenőék, Beöthy Lászlóné egy csu­dálatos fehér kosztümjével keltett feltűnést, a páholyában Rákosi Szidi asszony, Almády fő­városi tanácsos neje, később Paulay Erzsike jelentek meg. A második felvonásközt egy kicsit gróf Zichy Jenő foglalt le. A nemes gróf a második felvonás alatt elsietett a parlamentbe és onnan tért meg friss és valóban szenzácziós híreivel. Előbb a nézőtér közepén, majd a foyerben adta elő a körötte gyűrűző fekete tömegnek : mint fogadta el a képviselőház a házszabály­revíziós javaslatot, mint napolták el a házat és a többi. Nagy szenzácziók voltak ezek és a János vitéz nagy életerejét és teljes hatását bizonyítja, hogy mire megkezdődött a harmadik felvonás — daczára a korszakos politikai fordulatnak — minden érdeklődés ismét a színpadon történők felé fordult. Ügyelő. A kulisszák mögül. Budapest, november 19. .4 Népszínház átalakítása. A Nép­színház nézőterét a nyáron átalakították ; a szín­pad átalakítását a jövő nyáron akarják meg­csinálni. Az átalakítás 490,000 koronába kerül. Az alapnak azonban nincsen pénze s a Nép­színházi Bizottság tegnapi üléséből a közgyü­I léstől kért kamatmentes kölcsönt. A bizottság elhatározta, hogy ha a pénzt megkapja, az át­alakítást május elsején megkezdi. A szinház hat hó aapig zárva lesz s ugy tervezik, hogy a szin­ház tagjai a Krisztinavárosi Színkörben játszanak. A bizottság arra kéri a közgyűlést, hogy a í színkört május elsejére mondja föl. Szó van : arról is, hogy Krecsányi társulata a nyáron a Városligeti Színkörben játszik, de ebben a do­logban még nem határozott a bizottság. Hegyesi Mari otthon. — Látogatás „Az emigráns" főszereplőjénél. — A Nemzeti Szinház-ban ma este érdekes és : az előjelek után ítélve, hangos bemutató lesz. i A szinház művészgárdája Kemechey Jenőnek, i Az emigráns czimü drámáját játszsza el elö­I szőr, a melyben a női főszerepet, Rásky Gábor­nét Hegyesi Mari, az illusztris művésznő, i kreálja. Ebből az alkalomból felkerestem a müvész­j nőt Kossuth Lajos-utczai lakásán. Alig érintettem meg a villamos csengőt, j kinyílt az ajtó. Egy körülbelül 8—10 évesnek i látszó szép szőke fiúcska nyitotta ki, a ki bábu­! katonáival játszadozott az előszobában. A mü­I vésznő fiacskája volt. Ágaskodva állt ott az ajtó j mellett, szorosan fogva az ajtó kilincsét, a melyet sokkal magasabban helyeztek, mint ő szerette volna. Mialatt megköszöntem szívességét, magára vállalta, hogy bejelent a mamájának, a ki szívesen fogadott el a szalonjában, a mely ter­mészetesen azzal a finom ízléssel van beren­dezve, a mely a színpadon is jellemzi Hegyesi Mari művészetét. A falon drága gobelinek, érté­kes olajfestmények, az asztalon és könyvállvá­nyon pedig ritka könyvpéldányok; mindezek stílszerű és méltó milieut alkotnak a ház asszonya körül. Olivszinü utczai toilette volt a művésznőn. — Épen az imént érkeztem a jelmezes főpróbáról, — mondta, a mikor beléptem a szobába. Áztán fáradtan ült le az egyik karos­székbe és orgonaszerü lágy hangon folytatta : — Nagy, szép és hálás szerepet játszom a darabban, a mely ugyancsak próbára teszi a színész fizikumát. Körülbelül három hét óta nap-nap után tartunk próbát és alig emlékszem, hogy valaha több ambiczióval és lelkesedéssel készültünk volna újdonságra, mint ezúttal. Nem csuda tehát, ha a három heti izgalom után egy kissé elfáradtam és örvendek a ke­mény munka gyümölcsének is, a melyet a ma esti bemutató előadáson fogok élvezni először, a darabban résztvevő kollegáimmal együtt. Az igazi munka persze csak most kezdődik, csak­hogy nem délelőtt többé a direktor és a ren­dező előtt, hanem az ezerfejü czézár jelenlétében, a mely dönt a darab sorsa és a művész játéka felett. Aztán magáról a' darabról beszéltünk, a melynek érdekes tendencziája, bizonyára meg­fogja ragadni a közönséget. Elmondtam, a mű­vésznőnek, hogy két héttel ezelőtt meglátogat­tam a szerzőt, a ki a budai Szent János-kór­ház egy külön szobájában betegen fekszik. — Vájjon eljön-e a bemutatóra? Azóta remélhetőleg sokkal kedvezőbbre fordult az állapota és orvosai engedelmével, talán szem­tanuja lehet annak a szép sikernek, a melyet azok az eszmék aratnak, a melyeket oly meré­szen hirdet Az emigráns-ban. Láthatja majd a színpadon is azokat az alakokat mozogni, a melyek az ő fantáziájában születtek meg. A mikor annak idején meglátogattam a kórházban, nem nagyon bizott benne, hogy a premier-elő­adáson megjelenhessék. Még most is látom, a mint felkönyökölve ágyában, lelkesedve beszéli el a darab történetét és annak czélját. Az arczán

Next

/
Oldalképek
Tartalom