MAGYAR SZÍNPAD 1904. szeptember (7. évfolyam 242-271. sz.)

1904-09-06 / 247. szám

1904. szeptember 6. NEMZETI SZÍNHÁZ. »A bor- szövege. Eist5 felvonás. Baracs Imre, gazdaember, megfogadta a feleségének, hogy nem iszik sohasem bort, mert hirtelenkedő embert csinál belőle az ital. Mikor az öcscse, Matyi, hazakerül a börtönből, hová azért került, mert a tavalyi bucsun leütött egy legényt, a felesége kínálására a borhoz nyúl. Imre, a ki nincs szokva az iváshoz, csakhamar leissza magát és mikor a felesége inti, hogy már elég lesz az ivásból, dühre gerjed és megveri az asszonyt. Az érzékeny asszony rögtön, éjnek idején, kis fiával, anyjával és húgával, Rozival — a kit a Matyi fiu szeret — elhagyja az ura házát. Második felvonás. Baracs Imre öt hete van már asszony nélkül. Búsul a felesége meg a kis fia után, de a büszkesége nem engedi, hogy utána menjen a másik faluba és megkövesse. Hiába járnak közbe a biró meg a falu népe, Imre konok nembánomsággal nézi, mint viteti el a felesége minden holmiját, bútorját a szomszéd faluba. A kaczkiás szomszédasszony, Eszter, a ki rávetette a szemét Imrére, átjön a szalmaözvegy férjhez és édesgeti őt magához, de mikor becsmérelni kezdi az eltávozott asszonyt Imre kikergetiőt a portájáról. II. felvonás. Juliska, Imre felesége, Mihály bátyánál tartózkodik a szomszéd faluban és ugyancsak keserves könnyeket hullat a férje után, a kit igazán szeret. Imre nem bir tovább magával, eljön a felesége háza tájékára, hogy találkozzék a gyerekével. Mihály bátya szóba áll vele, hivja is be a házba, de Imre vonakodik bemenni, mindaddig, a mig a kis fia valósággal be nem húzza az édes anyjához. A megbántott feleség pedig szó nélkül az ura elé teszi a boros palaczkot: »Igyék kend, a mig a kedve tartja!« KIRÁLY SZÍNHÁZ. »A szép mosóné« szövege. I. felvonás. Marceline mosóintézetében vidáman mulatnak a mosónék — élükön a szép Lurette-el — a katonákkal, a kik ezredesük gombját jöttek keresni és a három bohémmel, Lurette állhatatos imádóival. Lurette kártyát vet és a kártya megjövendöli neki, hogy eljön érte a várt kérő, még pedig most, rögtön. Az óra hetet üt és e pillanatban belép a mosóintézetbe Malicorn, De Marly herczeg udvarmestere és megkéri Lurette kezét ura számára. Az egész társaság elkíséri a boldog menyaszszonvt esküvőjére. II. felvonás. De Marly herczegnek hirtelen huszonnégy óra alatt kell megnősülrie. Dúsgazdag nagynénje, a kitől nagy örökség vár reá, határidőt tűzött ki neki a nősülésre és a határidő ma járt le. A herczeg tehát udvarmester vei sürgősen mennyasszonyt kerestetett, hogy azt nőül véve, bemutathassa nagynénjének ő maga pedig tovább mulalhasson. Az udvarmester választása Lurette-re esett és igy megtörténik a házasság. A herczeg menten elutazik, Maiicorn pedig elakarja vinni Luretteet, ugy a nagynéninek bemutassa. Lurette most rájön, hogy ő csak eszköz volt, elleneszegül Malicorn kívánságának és kijelenti, hogy -em kell neki a pompa, gazdagság és a herczegi czim: ő visszatér a mosóintázetbe. Az udvar mester katonákat hiv segélyül, de ezek Lurette régi jó ismerősei és a mosónék pártjára állanak. A három bohém magával czipeli Malicornt és az egész társaság bántatlanul elhagyja a herczeg palotájat. III. felvonás. Egy bálon a hol Lurettet megválasztják a mosónék királyánéjának, találkozik a herczeg feleségével. Lurette már első találkozáskor megtetszett neki, most meg már beléje is szeret és igy kibékülne.:. L rette bői valóságos herczegné 'esz VÍGSZÍNHÁZ. »Loute« szövege. Első felvonás. Dupont ur éli világát még pedig Loute kisasszonynyal, a ki jókedvű, pajzán hölgyecske. A mult éjjel is tivornyáztak és most, a mikor a függöny felgördül, Dupont nagyon rosszkedvű. bántja a macskanyöször. Megjelenik Loute és kijelenti, hogy el kell utaznia, de meg nem bucs mik véglegesen. Meg jelenik Castillon is, egy élő di alak a ki mindig ott an, a hol Dupont és Loute korhelykedik. Lou e és Castillon rövid időre távoznak és eza tt megismerkedünk Francollin tanárral, Dupont rokonával, a ki menyasszonyával és örvendő anyósával időzik PárisDan, hogy megvegve a nászajándékokat. Igen ám, de a menyasszony egyáltalán nem szereti a pedáns, . imas vőlegényt, a ki az anyóssal is összevesz és a ki most arra kéri Dupont-ot hogy békítse ki a hölgyekkel. Dupont azonban belebolondul a szép Rennéébe és elüti őt Francollir kezétől. Francollin e miatt dühöng, de csak az. éri el, hogy őrült gyanánt elhurczolják. Közben Francollin Loute-val is találk zik, a mi ujabb Vidám jelenetre ad alkalmat. Második felvonás. Dupont Vireben var jövendő anyósa házánál. A polgárt házasságon tuTestek, másnap lesz az eg\ házi szertartás Addig tilos az asszony. Várják Echanguettent asszony férjét, a ki áilitólag Tuniszban időzik Megjelenik a férj és kitűnik, hogy az senki más, mint Castillon. Dupont kétségbe van esve. Már annyira örült, hogv -zabaduit ettől az élősdi alaktól, és íme, most vejévé lett. Még nagyobb lesz a rémülete, a mikor bemutatják a város legerényesebb hölgyének, és kiderül, hogy az a hölgy — Loute. Erre a találkozásra Dupont nagyon rosszul lesz, Loute pedig, a ki nem is sejtette, hogy Dupont nősülni készül, elájul. Harmadik felvonás. Loute bosszút akar állni Duponton, de ugy fordul az eset, hog\ hogy mindketten pezsgőre akadnak és sokat találnak bevenni a jóból. Ebben a hangulatban nagyon kibékülnek, összeölelkeznek, igy ülnek egy karosszékre. Ennek a párnája alá pedig egy kaucsuk csöve van elhelyezve, a melytől megszólal az automata-zongora: a muzsika a terembe csőditi az embereket. Loute és Dupont le vannak leplezve. Negyedik felvonás. Marchaisonné asszony szállodát tart fenn válófélben levő aasszonyok számára. Ide menekül Loute és idejön Renée is, a ki nem akar tudni Dupontról. Sőt Echanguettesné asszony is válásra gondol. Természetesen a darab végére az összes párok kibékülne;-.. Fővárosi Nyári Szinház» A »Tetemrehívás« szövege. Gyalán Györgyöt sikkasztás miatt elzárják öt esztendőre. A' felesége ezalatt elhidegül tőle, beadja a válópert s törvényesen elválik tőle. Kis idő múlva uira férjhez megy Radányihoz, egyik leánykori udvarlójához és magával viszi első házásságából származott leánykáját is, a kit házában nevel. Öt év múlva kiszabadul börtönéből a férj. Gyalán György felkeresi volt feleségét követeli magának a gyermeket. Az asszony azonban megtagadja tőle a kérést. Gyalán látja, hogy nem boldogul, feltárja tehát az igazságot s kiderül, hogy Gyalán az apósáért, a felesége apjáért sikasztott, s igy bűnével apósát mentette meg az elmerü'.éstől. Radányiné bocsánatáért könyörög, sirva esd kegyelemért s elkészül hagyni mostani férjét, hogy visszatérjen Gyulához, a ki azonban visszautasítja. Leányát magával viszi, volt feleségét pedig kétségbeesésben magára hagyja. MAGYAR SZINH

ÁZ. »A hajdúk nadnagya« szövege. Első félvonás. A hajdúk tábora a Dunaparton. Az ébresztő után Héjas strázsamester tudatja az éjjeli őrs parancsnokával Gaston de aucourt kadéttal a k:adott hadiparancsot, mely zerint a döntő roham előtt senkinek se szabad r tábort, különbeni fejvesztés terhe mellett, elnagyni. Ezt megtudja Gastontól az esztergomi rondella előtt fekvő vegyes különítmény vezére s, Blanchefort gróf, a ki nem busul ezen, mert atyja Créqui herczeg tudatta vele, hogy útban -an Buda alá a trianoni szinészfársulat Turlupin vezetése alatt, a ki majd elűzi a tábori élet unalmát a három tilalmas nap alatt. E közben érkezik Barbarina, Hájas felesége és elpanaszolja, hogy az ő szemefénye Boronay Imre hajduhadnagy kártyán összeveszett Albufera spanyol kapitánynyal, a kivel épp most párbajt viv. A párbajban Imre megsebezte a spanyolt, a ki bosszút forral a hajduhadnagy ellen, mert a kártyaasztalnál meggyalázta. Jön Szép Iczig is, a csásrr ti hadak kéme és jelenti, hogy ő hozta Magyarországba Turlupin társulatát, a mely nemsokára érkezik. E közben kivül török martalóezok megtámadják Schedenberg Jadwiga grófnő kocsiját, de Imre és barátai kimentik a veszélyből. A szép grófnő megkéri Imrét, hogy kisórje el lóháton addig, mig biztonságban lesz. Imre felhevült a grófnő kedvességén és elkíséri. Mire visszajő ki van hirdetve a hadiparancs, Imrét elfogják és haditörvényszék elé viszik. Második felvonás. Imre fogoly a tővárta sátorában, a hol meglátogatja Jadviga. Biztatja, hogy megmentőjét megszökteti fogságból, de Imre nem akar szökni. Viszik a haditörvényszék elé és barátai a grófnővel azon tanakodnak, hogy miként lehetne Imrét a főbelövéstől megmenteni. Tanácskozásközben Gasten és Szépiczig kifőzik azt a tervet, hogy ők jáiszák majd az érkező franczia szinészek szerepeit, este leitatták a tiszteket és a Hájas által fellázított hajdúk segítségévei kiszabadítják Imrét, de nem szökés czéljából, hanem azzal a szándékkal, hogy a hajdúk rohamoszlopához viszik, melyek a vár falának megmászására van kirendelve. A tervet kiviszik, nagy tivornya van a tiszti fősátorban, a hol a halálra Ítélt Imrét bajtársai búcsúztat'ák. A tivornya hevében a hajdú.-: törnek, Imre a vérteseket a maga részére hódítja és mialatt az elázott idegen tisztek tehetetlenül hevernek szerteszét, a hajdúk, a Barkóczy- és Petnehózy-huszárok trombitásai Imrét diadalban viszik a rohamoszlophoz, a melynek az ágyuk dörgése megadta a jelet a vérfal megvívására. Harmadik felvonás. Az égő és romba lőtt Budává;': ban. Jadwiga hajduruhában részt vett az ostromban. Imre első volt a falon és ezen a czimen jussa van nagy kitüntetésre. Jadwgia e helyett a megkegyelmezór.ét kéri a lothringeni herczegtől és keresi a főparancsnokot. De Imrét ezalatt szökevénynek hirdették ki és Albufern egy őrjárattal elfogja. Nyomban, a parancs értelmében, főbe akarja lövetni, a mikor Jadwiga űs Blanchefort megérkeznek a kegyelmet biztosító okmánynyal. Blanchefort mtegbesát a vele .zött csínyért és meglepetve ismeri fel a franczia színésznőben, a kinek az éjjel tüzesen udvaroit, a saját kadétját — Gastont. A kiállott kalandok után Imre és Jadwiga, e ki e-ymásért életüket . oczkáztatták, örökre egyeUl'nek a bajtársak és barátok üdvriadalma közt. Operákat, operetteket éskupléka! otthon hallathat Grammophon v. Phonographon. Elsőrendű gyártmányt ajánl : Révész Gyula és T*> Budapest, IV., Muzeum-körut 19. Hengerek és lemezekben legújabb műsor SEY DEZSŐNÉ czimbalom tanintézetében Kere. 1 ut 34 Értekezés és eiratkozás : szombaton, kedden és csütörtökön, d. e

. 9—!2-ig és d. u. 3—6-ig. /K havi tandíj : 12 korona. tanításban teljesen volt mesterem: Allaga Géza, kitűnő módszerét követem. /