MAGYAR SZÍNPAD 1904. május (7. évfolyam 120-149. sz.)

1904-05-30 / 148. szám

M. KIR. OPERAHAZ. A »Rajna kincse« szövege. A három rajnai tündér: Woglinde, Woll­gunde és Flosshilde, a kiknek őrizetére van bizva a Rajna kincse (az az arany, a melyből olyan gyürüt lehet készíteni, mely mérhetetlen hatalmat kölcsönöz a birtokosának,, rosszat nem sejtve elárulják a Rajna kincse titkát Alberich­nek, az alvilág lakójának, a ki meg is szerzi azt magának. Változás. A Vallhallában az istenek érte­sülnek arról, hogy a Rajna kincse Alberich birtokában van ; vetélkednek, hogy azt elnyer­hessék. Frica istennőt Fafner, az óriás foglyul ejti és csak a Niebelungok gyűrűjéért cserébe hajlandó őt szabadon bocsátani. Wotan tehát elhatározza, hogy megszetzi a gyürüt, bármi áron is. Válto-ás. Alberich a gyürü segélyével le­igázza az egész alvilágot és korlátlanul ural­kodik. Testvére, Mime egv oly sisakot kovácsol számára, mely öt láthatatlanná teszi. Mikor Loge Wotant elvezeti az alvilágba, különféle cselekkel Wotan megszerzi Alberich sisakját és ől fog­lyul ejtvén, magával viszi a földre. Alberichtől elveszik az istenek a Rajna kincsét és ő tehe­tetlen dühében megátkozza azt, a ki valaha a gyürüt viselni fogja. Változás. Wotan meg akarja tartani a gyürüt, mely már egyik viselőjére, Fasohra, az óriásra, halált hozott. Az istenek között nagy a meghasonlás a Rajna kincse miatt, majd Erda megjelenik a mélyből és megjósolja az istenek alkonyát. Wotan erre az isteneket a szivárványhidon keresztül, a Walballába vezeti. A melyből felhangzik a Rajna tündereinek pana­szos dala. NEMZETI SZÍNHÁZ. Biztosítsuk '"hanémáinkat, szőrme é ^szónycgirúinkal »Ib. sr molykir, túz is betörése» lopás ellen, -fe KATMe melykár elten védő és raktárad részi-ito • J.'lH»»'» |II|H« ^ " K\TZER JÓZSEF ***** rturt*»«. Prospektust és árjegyzéket készséggé' küld igazgatóság. Hirdetések felvétetnek e lap kiadóhivatalában. A »Napkeleti királykisasszony« szövege. Első felvonás. Viharvert hajón hányódik Joffroy Rudel herczeg, aquitániai trubadur, testi­lelki barátjával, Allamanon Bertrand lovag, provenczei trubadurral, udvari papjával, Trophi­mus-szal, orvosával Erasmus-szal. A herczegnek hazatért keresztvitézek hírt hoztak Tripolis királynőjének, Mélissindenek legendás szépségé­ről. Napkeleti kisasszony — igy hivják Mélis­sindet a nép ajka — Mánuel görög császár a vőlegénye, egy kalandorral, a Zöld Vértes Lovaggál őrizteti tripolisi várában. Joffroy Rudel olthatatlan szerelemre gyulád a messze­ségből Napkeleti kisasszony iránt. Költemények­ben dalol róla, s végül nem bírva sóvárgásá­val s legénységet toborozva, útra kel hajóján Tripolis felé. Kalózok támadják meg őket, éhezve, kimerülten gyötrődnek a tengeren, Joffroy Rudel betegsége súlyosabb és súlyosabb lesz. A ködben azt sem tudják már, merre tévelyegnek, de a vad tengerészeket annyira meghatja ez a tüneményes szerelem, hogy egy-egy költemény a Napkeleti királykisasszony­ról, a melyet Bertrand szaval el nekik, uj és uj erőt önt beléjük. Aztán egyszerre feltűnik elöltük a föld, Tripolis elé érkeztek. De kikötni veszélyes, Rudel pedig, ha meghal is utána, legalább egyszer kell, hogy lássa szerelmét. Akkor Bertrand, az önfeláldozó barát vállalkozik arra, hogy csónakon partra száll, megküzd a Zöld Vértes Lovaggal és elhozza Mélissindet. Második felvonás. Fényes terem Tripolisz várában. Mélissinde fogadja a zarándokokat, a kik látni akarják, mielőtt hazatérnek Franczia­országba. Beszélgetésükből megtudja az őrtálló Zöld Vértes Lovag, hogy egy idegen ifjú be akar törni a várba, Napkeleti kisasszonyhoz. Mélissinde kegyesen búcsúzik a zarándokoktól, majd fogadja Squarciafico genuai kalmárt, a ki drágaságait megvéteti Melissindevel, s közben a Zöld Vértes Lovag jelenlétében suttogva tud­tára adja amaz idegen ifjú szándékát, a ki fényes fegyverzetben jő és az őrséggel is meg akar küzdeni. A zöld Vértes Lovag elzárja az ajtókat, mikor hallja a vár kapuja előtt a kürtszót. Az ifjú — Bertrand — megöli a lovagot, ragyogó szépségben megjelenik. Napkeleti kisasszony álmainak alakját látja meg benne, Rudelnek nézi. Mindkettőjük szive fellángol egymásért. Bertrand elájul, kapott sebe és a mámor el­gyöngitette. Mikor aztán Mélissinde udvarhölgye segítségével életre kelti, s megtudja, hogy Ber­trand nem Rudel, s hogy miért jött, nem akarj a követni a hajóra. Harmadik felvonás. Mélissinde ingadozik, bánja rideg határozatát, s hivatja Bertrandot s meghallgatja tengeri utazásuk részleteit, Bertrand lelkes előadását Rudel szerelméről. Még reméli, hogy Bertrand maga Rudel s csak alakoskodik még s végre kijelenti, hogy elmegy a hajóra. Jön a kapzsi és ravasz Squarciafico, s a saját önző czéljainak az előmozdítására azt sugal­mazza Bertrandnak, hogy ne törődjenek a haldokló Rudellel, lépjen ő a helyére, legyen királya Tripolisnak, s Napkeleti kisasszony az ő királynéja. Bertrand felháborodva ront neki, miközben fojtogatja, visszajön Mélissinde, szám­űzi a gonosz génuait. Ez bosszút esküdve elsiet. Mélissinde és Bertrand magukra marad­nak, s növekvő szerelmük úrrá lesz fölöttük. Önfeledt mámorukból csak akkor riadnak fel, a mikor az ablak alatt koczkári apródok egy gályáról beszélnek, s annak fekete lobogójáról. Ez volt a megbeszélt jel, a mely hirdeti Rudel esetleges halálát. Mélissinde és Bertrand ki­józanodik, rémes önváddal gyötrik egymást. Végül kinéznek az ablakon, s akkor látják, hogy a fekete lobogó azon a gályán leng, a mely a Zöld Vértes Lovag holttestét viszik Iripolisból. Rudel hajóján nincs gyászlobogó. Bűnbánattal siet Mélissinde Bertranddal Rudel­hez a hajóra. Negyedik felvonás. Squarciafico megelőzte őket, s az eszméletlen Rudel jelenlétében a hajó népének beárulja Bertrandot, mint árulót. A tengerészek nem h'sznek neki, biznak Nap­keleti királykisasszony eljövetelében,Squarciaficot a tengerbe vetik. A herczeg magához tér, s ő veszi észre elsőnek a királykisasszony közeledő gályáját. Még idején érkeznek meg, a herczeg boldogan hal meg Napkeleti kisasszony karjai között. Melissinde ékszereit, drágaságait a hü tengerészeknek adja, maga klastromba vonul, Bertrand pedig az ő jelhivására keresztes hábo­rúba viszi a hajós "épet. FŐVÁROSI ORFEUM. IXXXXXtXXXXXXXMXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXMMJX^ A kin»» véletlen. (L'attaque nocturne.) SzinmU 3 képben. Irta: A. de Lordc és Masson Forcsticr. A franczia espritnek ez egyik legkiválóbb alkotását, a ' mely a külföld metropolisaiban összesen ezernél is több előadást ért, Waldmanu Imre igazgató a legna­gyobb gonddal és leleményességgel rendezte és pazar féoynyel állította ki. A darab cselekménye rendkívül érdekfeszítő és mulatságos, szczenikai berendezése pedig Budapesten egészen uj és különösen meglepő, a mennyiben a második és harmadik kép közötti villámgyors nyilt változásnál a harmadik képhez szük­séges boudoir egy teljesen különálló kerekes színpadon áll, a melyet előre tolnak. A szereplők : Fröhlich, Bau- mann, Scdcre, Schmidt és Schiller pompás összjátákban adják elö a szezón ez utolsó nagyhatású »slágerét«. Színházi glassé keztyü, elsőrendű karlsbadi minőség,^próbálható fehér és divat színekben ... ... 69 kr. Elegáns tavaszi szürke férfi és női kez­tyük 22, 33 kr. Divatos félkeztyük 15, 20, 27, 33 kr. Remek svéd keztyük 33 kr. Elegáns csipke gallérok 40 krtól 1.50 frtig Gyönyörű divat- és zsinórövek 26—125 kr. Remek selyemernyők.. 180 kr. Tartós klotternyők 93 kr. Gyönyörű zefir és batistok 23 kr. Remek fehér azsur batistok 25 kr. Azsuros flór-harisnyák 38 kr. BJeier Izsó áruháza »A gólyához« Budapesi, Nagymező-utcza 12. sz. Szerccsen-utcza sarkán. Tiszta üde, fehérJ bársony • szerű arezbőre és finom kezei lesznek, ha a Lengyel-féle HYACINT TEJCREMET ára 25 kr használja. Tessék 'megpróbálni, kapható 10 és 20 fillérért próba dobozokban is. Mandula créme 60 kr. Kézfehéritő paszta 60 kr Gyöngyvirág púder próba cso mag 10 kr. Egyedüli főraktár: Lengyel > MEDVE« drogéria Bndapest, Yll., Baross-tér 22. Bártfa gyógyfürdő. Posta-, távírda- és vasúti állomás. 6000 hold gyönyörű fenyveserdő. Kárpáti gyógy- és fürdőhely a Beszkid déli lejtőjén. Kitűnő gyógyhatású égvényes sós-vasa3 savanyúvizek. Kiváló éghajlati ét ter»p-gyógyh»ly, Enyh», balzsamos, por- és szolmontos lovogö, Hideg és meleg ásványvíz, vasláp- és fenyő-fürdők. A„ 11( 1„ f.__i f t kiváló, egészséges sós-savanyu­UrVOS-IOrraS Vjz. Tüdő-és gégebetegeknek el­ismert szaktanárok által legmelegebben ajánlva. Alkatrészei folytán hasonló mása a Sclters-viznek. Az elö- és utóidényben (május 15—junius 15. és augusztus 20—szeptember 30-ig) elsőrendű, páratlan pensio kapható napt 8 kor -ért lakás, teljes ellátás, fürdő és orvosi rendelés. E rend­szerre! lehetővé válik, hogy minden tisztviselő, a ki egy évig tartó nehéz munkájában elfárad, erejét felfrissítse és megromlott egészségét helyre­állítsa. Ezen pensio olyan olcsó és olyan elő­nyökkel jár, hogy még => legszűkebb anyagi viszo­nyok között élők is r ül olcsón megszerez­hetik magnknak azt a ö J.^yört és élvezetet, a melyet néhány Bártfafürdőn eltöltött hét nyújt. Elismert kitűnő felszerelésű hidegvíz-gyógyintézet­Tej- és savó-kora. Villamos-gyógykezelés Hassa?» 0 caász. éB kir. felsége istenben boldogult Erzsébet királyné nyári tartózkodási helye 18M6. évben. EtiiMMUHB3WKK

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom