MAGYAR SZÍNPAD 1904. május (7. évfolyam 120-149. sz.)

1904-05-20 / 138. szám

1904. május 21. M. KIR. OPERAHÁZ. >Mignoni szövege. Első felvonás. Egy korcsma udvara. Vigadó polgárok kara. Lothano, egy öreg hárfás koldus, Erői azt mondják, hogy esze megzavarodott, elvegyül a társaságba Az egyik erkelyen Laer­tes Ph 'iine és a színészek mulatnak. Egy czigany­karavan vonul be. Jarno, a karaván feje, dur­ván felszólítja Mignont, hogy járja el a tojas­tánczot. Mignon vonakodik, bár Jarno verésse: fenyegetődzik. Ekkor jő Meister és megvédi Mignont. Jarno panaszk dik, hogy elesett beve­te'.étől s Philine odadobja erszénvét. Meister Laertes régi ismerőse, bemutatja Phtlinének. a ki kaczérkodik is mindjárt vele — rendes szokása szerint. Meister a czigánytól megvásárolja Mignont és gondoskodni akar róla. Mignon románcza. Könyörög jóltevőjének, hogy tartsa meg maga mellett. Inkább fiuruhát ölt magára és kiséri, mint szolgája. Philine körül settenke­dik a bamba Frigyes is, kinek nagybátyja meg­hívta a színészeket kastélyába Philine kéri Meistert, hogy mint költő csatlakozzék hozzájuk, a mit ez, Frigyes ügyetlenül leplezett féltékeny­sége daczára, megigér. A színészek kocsira ülnek. Mignon, kit az előbb Lothario is magával akart vinni vár.dorutjára, követi Meistert. Második felvonás. Frigyes nagybátjának kastélyában. A báróné szobájában rendezték be Philine öit zőjét. Itt látogatja meg Meister Mig­non kíséretében. Philine gúnyolódik udvarlója fölött, ki a helyett, hogy szolgájának paran­csolna, lábai e.őtt ül. Vilmos, Philrne szolgája szeretne lenni és szerelmes szivvel teljesítené minden óhaját, de az ugy látszik, csak játékot üz vele s Vilmos kezdi érezni, mennyire nevet­séges szerepet játszik igy. Határozott választ kér Philinétől; ez kaczéran csak annyit mond: »Kérem karját s vezessen a báróhoz«. Mignon egyedül marad. Styriai dal. Majd pajkos ötlete támad. Fölpróbál Philine íuháiból egyet. Meister visszajő s először érzi Mignon iránti szerelmét. Érzi, hogy igy együtt nem maradhatnak ; bucsui vesz tőle, de természetesen gondoskodni fog jövőjéről. Változás. A kastély parkja. Mignon két ségbe van esve, mert azt hiszi, hogy Vilmos Philine hálójába kerülve, csak őt szereti. Össze­találkozik Lotharioval s panaszkodik boldog­talanságáról, átkozza a kastélyt s annak büszke lakóit; Philine kivonul a parkba, a színészek és vendégek követik s hódolnak szépségének, Vilmos jön s mig Philine szemére hányja, hogy csak most jő, ő viszont csak Mignon után tuuakozódik. Mignon előkerül; Lothario fülébe súgja, hogy óhaját teljesítette, a kastély szín­házát lángba borította Philine, hogy Mignonnal ereztesse szolgálatát, beküldi a színházba, hogy kereste meg azt a virágcsokrot, melyet ma este Vilmos'ól ajándékba k polt Mignon engedelme­sen szót fogad, beme v, de teje fölött össze­csapnak a lángok. Viíinos utána rohan és meg­menti. Harmadik felvonás. Terem a C'priani-féle olaszországi kastélyban. Kivül hajósok éneke. Vilmos idehozta a beteg Mignont. Lothario valami ösztönszerű érzéssel ragaszkodott hozzá­juk s elkísérte őket idáig. Most, hogy ezt a kastélyt nézik, melyről a szolgák azt mondják, hogy a gazdája már 15 év óta eltűnt, ámulva látják, mint nyilik meg egy ajtó, melyen Lothario lép ki, gazdag ruhába öltözve. Ő ugyanis a kastély tulajdonosa, kinek 15 évvel ezelőtt egyetlen leánykáját a czigányok elrabolták. Akkor utra­kelt gyalogszerrel, hogy drága kincsét valahol feltalálja s azóta Németországban vándorolt szerte-széjjel. Leányától megmaradt emlékeit Mignonnak ajándékozza; ez, hallván a gyermek nevét — Sperata — emlékezni kezd gyermek­kori éveire és kiderül, hogy Mignon Lothario­nak évek óta keresett leánya. Meister megkéri Mignon kezét s a leány boldogan keblére borul. Hirdetések felvétetnek & kiadóhivatalba <sal ORFEUM. WALDMAHN IMRE, igazgató. VI , Nag.mszs-u, II. Ma uj műsor. A nevelőintézetben. Tréfás ballet, Fröhlich Bianca k. a., a newyorki metropolitain Operahouse tagjának vendég­játékával. A kínos véletlen. (Ein peinlicher Zwischenfall.) Lorde-Forestier nagysikerű színmüve. Párisi betörők. Tréfás némajáték. Előadja a Plkard. franczia társulat. A protekezió. Vígjáték egy felvonásban. A Tarka Szinpad nagyhatású darabja. Továbbá S különlegessé?. 7B8 A télikertben reggel bóráig Vöröl El«k_czigan\­zenekara hangversenyez I Budapest legjobb konyhája 2 SCHUSZTER HUGO éttermei, télikert. = Andrássy-ut 69. szám = Mincon vasárnap ós csütörtökön I K A T 0 H A Z EHE. _ Színház után friss vacsora. »eztyö gyári raktár íVndrássy-ut 47. fi* Kerepesi-ut !». sz. §0 kraiczár. Férfi és női keztyllk minden színben = Czérna ksztyiik nagy választékban. = Minden pár fölpróbálható. Óriási választók. Ri Atköltözködéseket és szállításokat helyben és vidékre, különösen nyári lakisot-.h. lelkiismeretesen, pontosan és jutányosán esz­közöl BelllBger Lipót, a Magy. kir. Opera és Kemesti Sainhám szállítója, nj és czélszeril bntorizállitó kociijaival. Magát és vállalatát a n. é. Magát és közönség b. figyelmébe ajánlja Mellinger Lipót »ziliitmánvozó, Budapest, Y5I.. Káraly-fcörnt F.. isy zinházi tassé keztyü, elsőrendű karlsbadi minőség, próbálható fehér és divat színekben ... ... 69 kr. Elegáns tavaszi szürke férfi és női kez­tyük 22, 33 kr. Divatos félkeztyük 15, 20, 27, 33 kr. Remek svéd keztyük... 33 kr. Elegáns csipke gallérok 40 krtói 1.50 frtig Gyönyörű divat- és zsinórövek 25—125 kr. Remek selyemernyők... ... ... ... 180 kr. Tartós klotternyők 93 kr. Gyönyörű zefir és batistok 23 kr. Remek fehér a2sur batistok... ... 25 kr. Azsuros flór-harisnyák 38 kr. Bleier Izsó áruháza »A gólyához« Budapest, Nagymező-utcza 12. sz. Szerecsen-ntcza sarkán. nemzet* színház. ztixfxxxxaxxttxxsxjj A »Bizáncz« szövege. Első felvonás. Folyik Bizáncz ostroma. Konstantin császár a bástyákon küzd remény­telenül Mohammed hadaival. A császári palotában megismerkedünk az udvar feslett erkölcseivel, iréne császárnővel, a ki gyűlöli férjét és vesztét kívánja, hogy aztán a szultánnak ajánlhassa fel szerelmét. Mikor a hízelgő, tányérnyaló és gyáva udvari embeiek megtudják, hogy Moham- med békét ajánl, a visszatérő Konstantin mellé allanak ismét, mert azt hiszik, hogy felragyog még szerencsecsillaga. Csak Giovanni, a geno­vai zsoldos vezér, inti óva a császárt a török követektől: Mohammed nem békét akar aján­lani, hanem meg akarja alázni a bizáncziakat. A császár elhatározza, hogy fogadja a követeket. Második felvonás. Az öreg Lala Kalib és az ifjú Achmed Kán hozzák a szultán üzene­tét Valóban nem békét ajánlanak, hanem hegyelemre való meghódolást követelnek. Kon­stantin hagyja el trónját, távozzék örökre, a ki hive, követheti őt, birtokaitól, drágaságaitól megfosztva. Ha Achmed Kánnak csak a haja­szála is meggörbül:, Mohammed tüzzel-vassal elpusztítja Bizánczot és kiirtja népét. Egyórai meggondolási időt engednek a követek Konstan­tinnak. A nagyherczegek, a főpap, majd Iréne császárné is egymásután hagyják el a csá­szárt, senkise akarja követni a számkivetésbe. Magára marad, egyetlen hűséges zsoldosával: Giovannival. Konstantin a hősi halált valasztja vesszen el az ellenség kezétől, de vesszen véle az erkölcstelen, megfertőzött Bizáncz népe is. Válasz helyett leütteti Achmed kán fejét, azután készül a halálra. Előbb azonban Hermát, az őt rajongva imádó egyszerű görög leányt, a ki követni kész császárját a halálba, magá­hoz emeli: császárnővé koronázza és ugy indul, uj hitvesével együtt a nagyszerű halálba. Harmadik felvonás. Mohammed hadai el­epik Bizánczot. Folyik a vérengzés, Konstantint halált ontva, az elsők között esett el, Hermával együtt. A császári palota népe Irénétől vár segedelmet, a volt császérné várja Mohammedel, hogy szerelmét felkínálva neki, megmentse Bizáncz nemességét. A palota népe kétségbe­esve tudja meg, hogy Konstantin megölte Achmedet és Mohammed hadai pusztítva köze­lednek a palota felé. Hozzák halálra sebesülve Giovannit, a ki császárja mellett küzdött az utolsó küzdelemben. Giovanni megjósolja a romlott bizáncziak végzetes sorsát: »Egy nem­zet csak addig él, a mig maga meg nem ássa sirját I« A menekülés lehetetlen, a palota népét a minden oldalról előtörő törökök lemészárolják. Prospektust ís árjegyzéket) készséggé 1 kOld az igazgatóság.

Next

/
Oldalképek
Tartalom