MAGYAR SZÍNPAD 1904. március (7. évfolyam 61-91. sz.)
1904-03-02 / 62. szám
1904. márczius 2. 3 Színházi élet. Budapest, márczius 2 Komikus és igazgató. — Levelezőnktől. — Bécs, márczius 1. A mig Budapesten a primadonnák veszekszenek a színházigazgatókkal, addig itt Bécsben a komikusok kerülnek ellentétbe igazgatóikkal. Érdekes az a konfliktus, a mely a Theater an der Wien igazgatói és a színház Sachs Otz'íár nevü komikusa közt ütött ki s a melynek ma volt folytatása a járásbíróság tárgyalótermében. A hallgatóság — csupa szinész és színésznő — két pártra, az igazgató és a kollega pártjára, oszlott és minden alkalmat felhasznált arra, hogy rokon-, illetőleg ellenszenvének kifeje zést adjanak. A Theater an der Wien nevében megjelent Wallner és Karczag Vilmos igazgató, és a felperes komikus, a ki aztán elmondta sérelmeit. — Két évvel ezelőtt — igy kezdte — szerződtetett a színház havi 500 korona gázsival s a mint a szezon elején azzal a kéréssel fordultam az igazgatósághoz, hogy számomra 500 korona előleget utalványozzanak ki, ezt csak olyan feltétel alatt voltak hajlandók megadni, ha beleegyezem abba, hogy szerződésem harmadik évéről lemondok. Nagy szükségem volt pénzre, kénytelen voltam tehát beleegyezni. Azontúl nagyon feszült volt közöttünk a viszony. A magamfajta szegény komédiás ember gyakran küzd anyagi zavarokkal és karácsonykor kénytelen voltam egy ujabb kölcsönt kérni az igazgatóságtói, a melyet azonban az igazgató urak kereken megtagadtak. Erre levelet irtam Wallner igazgató urnák a melyet azzal fejeztem be. »kívánok önöknek oly boldog karácsonyi ünnepeket, a milyeneket önök készítettek nekem«. A polgármester ur egyik próbáján, a melyen én is résztvettem, Wallner ur felolvasta a színház tagjainak a levelemet és a végén felszóli- j tott, hogy a szerepemet adjam vissza. Még aznap arról értesítettek, hogy el vagyok bocsájtva a színház kötelékéből. Wallner igazgató elmondta, hogy a komikus mindig okvetetlenkedett és három szerepet is visszaadott. Komikus: Hát statiszta vagyok én ? Hiszen első komikusnak szerződtettek ! Igazgató: Szó sincs róla, nagyon tehetséges komikus. De én azt akartam, hogy a kis szerepeket is jól játszák. Komikus: Tudja mit igazgató ur, adjon nekem akármilyen szerepet és én már holnap e'játszom. Biró: Béküljenek ki egymással. Sachs ur örül, ha megmaradhat a színháznál, az igazgató urnák sincs oka megbánni, mert Sachs ur kitűnő erő. Igatgató: Akármi történjék is, én sajnálom ugyan, de nem békülhetek ki. Komikus: Nézze igazgató ur, hiszen Önnel mindig megfértem volna! De a másik, a társa, az szekált mindig! Igazgató: No, nem bánom. Amig a szerződése le nem jár, tagja a színháznak. De aztán ne okvetetlenkedjék többet! Komikus: Köszönöm szépen. Kérem igazgató ur, mikor vehetem fel az utolsó hérom hónap után járó gázsimat ? Igazgató: Hiszen mindössze csak 280 korona jár! Azt akár ma is felveheti a színházi pénztárnál. Biró: Tehát kibékültek egymással. Remélem, hogy eztán meg is férnek egymással. Az ellenfelek meleg kézszorítást váltottak erre és karonfogva állítottak be a Theater an der Wien próbájára, a jelenlevő színészek nem csekély meglepetésére. Lionel. Vidéki színpadok. Budapest, márczius 2. A kolozsvári színház szerződtette tizenkét esti fellépésre Csurgay Adélt, az ismertneyü operaénekesnőt, áprilisra és májusra. A szegedi színházban ma este kezdi meg három estére terjedő vendégjátékát gróf Festetich Andorné, a Nemzeti Színház tagja. Az uj kolozsvári színház. Budapest, márczius 2. A belügyminisztériumban tegnap este ankét volt, a kolozsvári uj színház építése dolgában. Jelen voltak Sándor János államtitkár elnöklete alatt Bezerédj Viktor, gróf Béldi Ákos főispán, gróf Fesietich Andor szinészeti felügyelő, báró Feilitzsch Artúr, Szvacsina Géza polgármester, Szamosi János egyetemi tanár, Eszterházy László városi főjegyző, Szilágyi Lajos műszaki tanácsos, Gere Kálmán főmérnök, báró Szentkereszthy Zsigmond törvényszéki elnök és Fellner bécsi építész, az uj színház tervezője. Az elnök kijelentette, hogy az ankéten megjelenteket építészeti bizottságnak tekinti, és felszólítja őket, hogy tekintsék meg a Fellner építészeti tanácsos által bemutatott terveket. Miután Fellner építész ismertette a tervaket, hosszabb eszmecsere indult meg, a melynek eredményekép a következőket határozták el : A Szinház magassága és elhelyezése tekintetében a bizottság a végleges döntés előtt helyszíni szemlét tart. Kolozsvár város képviselői hangsúlyozták egy díszlépcső szükségességét, de annak építését, a nagy költségek miatt, a kormány képviselője nem helyezte biztos kilátásba. Vendéglő nem lesz a színházban : egyrészt azért nem, mert egy ily helyiség nem felel meg egy Nemzeti Szinház jellegének, és másrészt a tűzbiztonság miatt. E miatt mindössze ötven páholy lesz az uj színházban, mert különben két kijáratot el kellene zárni. A karzati lépcső 2'20 méterre szélesítendő ki és olyan külön karzati lépcső építendő, a mely a főlépcsőtől teljesen elzárható, úgyszintén a színpad is teljesen elzárandó a nézőtértől. A díszletraktár számára külön épület építendő és Kolozsvár városát felkérik, hogy e czélra ingyen telket bocsásson rendelkezésre. Végül Fellner és Helmer terveinek megtartásával elhatározták, hogy az építésnél kizárólag hazai és a mennyiben lehetséges, kolozsvári személyeket alkalmaznak és magyarországi anyagot használnak. Az értekezlet tudomásul vette Fellner ama kijelentését, hogy már juniusban megkezdi az építést. Az uj színházépületet 1905. októberében adják át rendeltetésének. Külföldi színpadok. Budapest, márczius 2. A bécsi Burgszinház igazgátósága, mint már jelentettük, hat előadás után — felsőbb parancsra — levette a műsorról Hauptmann Gerhart Bernd Róza czimü darabját. Hir szerint a betiltás oka az, hogy Mária Valéria főherczegnő jelen volt az egyik előadáson és a darab tartalmán megbotránkozva, felállott páholyában és hirtelen eltávozott a színházból. Az eset körülményei nagy feltűnést keltenek Bécsben. A bécsi Volkstheater igazgatósága most lépéseket tett, hogy a darabot átvegye a Burgszinház-tól. Ha ez sikerül, akkor a Bernd Róza még ebben a szezonban szinrekerül a Volkstheater ben, a czimszerepben Glöckner asszony nyal. M Rómá-ban, a Trisztán és Izolde első előadásán az első felvonás Isolde és Brangäne jelenése alatt hirtelen egy hang zúgott végig a nézőtéren: »a királyné!« A páholyban megjelent a királyné, mire a karmester jelt adott és abbahagyva Wagner zenéjét, a királyhimnuszba kezdett a zenekar. Majd folytatták ez inczidens után az előadást. A második felvonás alatt hirül hozták, hogy Zanardelli, volt miniszter meghalt, mire a notabilitások nagy része elhagyta a színházat. A harmadik felvonás végén, mint az nálunk is divik, a közönség már előre készülődik, Rómá-ban is fel-felálltak már helyeiken, mire a közönség nagy része éktelen lármába tört ki. Egyéb baj nem történt. • Sada Yacco, a most különösen aktuális japáni tragika, (a kit a budapesti közönség is ismer) a közel jövőben elutazik Tokioból és amerikai és európai körútra indul, Bizonyos, hogy most nagy érdeklődést fognak kelteni mindenfelé fellépései. Báró Erlanger Viktor Olaf lovag czim alatt 2 felvonásos operát irt, mely a prágai német színházban nagy sikerrel került szinre. Az opera szövegét Heine után R. Langer álnév alatt Erlanger báró irta. A kritika az előkelő zeneiró tehetségét kiemeli, egyben az egyes számok melodikus voltát dicséri. Perez Galdoz uj darabja. Budapest, márczius 2. Benito Perez Galdoz, az Elektra és A jezsuita czimü drámák szerzője, a ki ezzel a két darabjával oly gyorsan nagy hírnévre tett szert, A nagyapa czimmel uj darabot irt, a melynek a mult héten volt az első előadása a madridi TeatroEspagnol ban. A siker óriási volt és a kritika egyhangúlag konstatálta, hogy az El abuelo nemcsak a spanyol szerző legkiválóbb müve, de disze az egész spanyol drámairodalomnak is. A darab hőse Albril gróf vak és ugyanazokkal a hatalmas körvonalakkal van megrajzolva, mint Shakespeare: Lear királya és a sorsuk is hasonló. Az öreg grand, a ki ősi nemesi családból származik, egykori birtokának megmaradt romjára vonul vissza szegényen. Szemére örök fátyol borult és öreg napjaira nagy megpróbáltatásokat, óriási lelkiharczokat kell elszenvednie. Egyetlen fia ifjan halt meg s senkije sincs két unokáján, Neil és Dolly-n kivül, a kik mindketten bájosak és szeretetreméltóak az öreg ur iránt. A két leány egyike a gróf menyének törvénytelen gyermeke. A másik a gróf fiának törvényes gyermeke. De melyik az igazi? Ezt szeretné megtudni, de bármennyire kutat is utána, hiába. Naponkint találkozik és állandóan igyekszik a titkot felfedezni. Hol Neil, hol pedig Dt'lyban véli igazi unokáját. így él öröm és bánatos remény és kétségbeesés között. A menye hallgat és nem akar felvilágosítást adni. Végül megtudja a valót: Dolly az, a ki aayja bűnös szerelmének a gyermeke, Nelly pedig az ő fiának a leánya. Utóbbit tehát végtelenül szereti, de Nelly unalmasnak találja nagyatyját, magára hagyja a szoba sarkában, és élvezetei után futkos. Dolly ellenben egy plebejus leánya ugy tesz mint Cordélia: az öregnél marad és igyekszik élte alkonyát kellemessé tenni. A gróf ekkor belátja, hogy a világon egy törvény van: a sziv törvénye. Ez a gyönyörűen megirt darab rövid vázlata. Az epizódalakok remekül vannak megrajzolva, az alattomos, pénzvágyó cselédek, a pap, a háziorvos, az iskola tanítója, valamennyi remeke Galdoz kitűnő karakterizáló tehetségének. = Pattanáséi, atkás araz bársonysima lesz az Orvosi Kozmetikai Intézetben, Budapest, Kossuth Lajosutcza 4., a hol bőrgyógyász-orvos ártalmatlan eljárásokkal kezeli az arezot. »Szépséghibák gyógyítása« cz. füzet zártan 50 fill. bélyegért. FŐVÁROSI ORFEUM. WALDMAHN IMRE, Igazgató. VI., Hagyit ezil-ii. 11. Ma fMK" Tannhäuser "Mtt (paródia.) Dreher Conrad bajor kir. udvari szinmUvész és Breki Adelt müncheni tenorista vendégfelléptével, továbbá The Trips remek exezentrikusok. Sistors Mordan angol párdalosnök. Johnke társulat tréfás nyujtó-tornászok A 6 drótostót női együttes. Tarka Színpad stb., stb. A télikertben reggel 5 óráig Vöröt Elek czigány. enekara hangversenyez.
