MAGYAR SZÍNPAD 1903. június (6. évfolyam 150-170. sz.)
1903-06-18 / 167. szám
1903. junius 14. 92 Feh/on&sközben. Budapest, junius 20. Az igazgató és a karmestere. — Egy eredeti kompromisszum. — Az igazgató: Beöthy László, az uj, s mindenféle érthető érdeklődéssel várt KirálySzinház alapitó-direktora, s a karmester : az ő első brilliáns akkvicziója, színházának leendő dirigense, a Népszinház-tól ehóditott Konti József. A közönség s a művészkörök érdeklődéssel várják a Beöthy László vállalkozását, Konti pedig a legrémesebb izgatottságban várta magát Beöthy Lászlót, hogy visszatérjen Belgrád ból. (Egy hétig son premier amourjké, a zsurnalisztikáé volt, s egyik előkelő ujságunknak küldötte a szerb fővárosból a hirlap-ludósitásokat.) A derék Konti tűkön ült ezalatt, a munka, a szervezés lázában égett, s tétlenül volt kénytelen tölteni napjait, mert igazgatója — minisztereket interwievolt Belgrád-ban. Közben megbízta a király Tisza István grófot a kormányalakítással; ekkor kezdett igazán fájni Az eleven ördög geniális komponistájának a lelke. — Tisza István is alakit, — panaszolta keservesen, szivettépően az Otthon- ban — kaláber partikat is alakítanak, s nekem nem lehet még egy zenészszel sem tárgyalnom. S minő aggodalmai támadtak! Hogy a nagydobost, a kivel alkudozásokba bocsátkozott, a párisi Opéra Comique szerződteti, mig Beöthy megérkezik, s a másodhegedűsére a Metropolitan Opera-House teszi rá a kezét. . . . Végre, némi csend állván be odalent, betoppant tegnap a New-York-kávéházba Beöthy László. A perczekig tartó ölelkezés után meghatottan szólalt meg Konti: — Hála az én Istenemnek, hogy itt vagy, drága Laczi! Ugy-e most már nekilátunk? — Természetesen, Pepikém — mondta Beöthy, .— éjjel nappal dolgozni fogunk. Konti József egészen megriadt erre. — Hogy ? Éjjel- nappal ? — Igen. — En szeretnék ebben az irányban kiegyezni veled. — Halljuk, Pepikém! — Ne dolgozzunk csak nappal, mert tudod én éjjelenkint — szeretnék kint lenni OsBudá-ban! Gray. Vidéki színpadok. Budapest, junius 20. Az Országos Szinész-Egyesület e hónap 23-ikán tartja felvételi vizsgálatait. A felvételre, mint értesülünk, rendkívül sokan jelentkeztek, a kik közül azonban a vidéki színészek tavalyi közgyűlésének egy határozataból összesen csak tizet vesznek fel. Külföldi színpadok. Budapest, junius 20. A franczia Színházi Almanach harminczkettedik évfolyama, mely a napokban jelent meg, érdekes adatokat közöl a párisi színházak idei évadjának legnagyobb sikerű bemutatóiról. Legeiül áll Wagner: Siegfried czimü dalmüve, melynek első előadása a párisi nagy Operában 22,738 frankot jövedelmezett. Utána következik a Korkoran kapitány kalandjai czimü látványos szinmü 14,293 frankkal, Offenbach felevenitett operettje, az Orpheus az alvilág-b&n 11,122 frankkal, Carmen, (az Opera Comique-ben,) 9903 frankkal és Theroigne de Mericourt (Sarah Bernhardt-tal a czimszerepben,) 8870 frankkal. • . A német sajtót az a hir járta be, hogy Hülsen báró intendáns, Mahle* Gusztávot, a bécsi udvari Opera igazgatóját, abból az alkalomból, hogy Wiesbaden ben volt a napokban, meghivta a berlini udvari Opera igazgatói állására. A Berliner Localanzeiger ezt a hirt a leghatározottabban megczáfolja. A berlini újság azt irja, hogy Mahler egyesegyedül azért járt Németországban, hogy Goldmark Károly: Berlichingeni Götz czimü dal müvének egy előadá- | sát meghallgassa (A Goldmark- opera az idei őszön, tudvalévőleg bemutatóra kerül a bécsi Operában. A szerk.) A badeni szinházban óriási sikere volt Alberti Wernernek, a Magyar Királyi Opera volt tenoristájának, a Trubadur-ban, melyben, í mint vendég lépett fel. A harmadik felvonás strettá ja után a művészt a legzajosabb ovácziókkal halmozták el. Az orange-i arénában (a francziák Bayreuth-^,) a véglegesen megállapított műsor szerint jövő hónap 1-én és 2-ikán tartják meg az évenként szokásos, klasszikus előadásokat. Első nap Georges Rivolett-nak, Euripides után irott, négy felvonásos tragédiája, A phönicziai nők kerül szinre, melylyel együtt Peledan nak egy még elő nem adott Oedipus és a Sphinx czimü drámáját adják. Másodnap Corneille: Horace-a és Glück: Orpheus czimü dal- ! müve kerül szinre. Végül Mies Izidora Dun- ; can, a nálunk is járt kaliforniai tánezosnő, fog • bemutatni ókori klasszikus tánezokat. Az előadásokban a Theatre Francais és a párisi nagy Opera legkiválóbb müvészerői vesznek részt. * Páris-ban, a Passage de l'Operá-n, uj nyári szinház nyilt meg, melynek Theatre Moderne a czime. Igazgatója Gousset, a ki ebben a szinházban a többi párisi szinház ama tagjait játszatja, a ki nyári szabadságukat nem szánják pihenésre. Remélem, hogy a színmüvet zsúfolt ház előtt fogom ma este bemutatni és a bemutatóra van szerencsém ezennel meghívni a műértő közönséget. Az igazgatóság. . . . Ugylátszik, a német ripacsék is ép olyan eszközökkel dolgoznak, mint minálunk és mindenütt a világon. Sardou és a királygyilkosok. Egy társaságban, a melyben Sardou is jelen volt, szóba kerüllek a belgrádi királygyilkosok. A társaság egy hölgytagja felemiitette, hogy Draga királyné tragikus esete nagyban hasonlít a Theodorá-hoz. Theodora szintén a császár kedveséből lett császárnévá és egy Marcellus nevü centurio vezette ellene a hálószobába a pretoriánusokat. Sardou erre igy felelt: — Igaz, hogy hasonlít a szerb konak drámája az én drámámhoz, de azzal a különbséggel, hogy az én drámám nem csepeg annyira a vértől. Öt felvonáson keresztül csak három áldozatot engedtem meg magamnak, mert csak a szolgálattevő tisztet, a császárnét és a szeretőjét ölik meg. Belgrádban ellenben valóságos mészárlás folyt. Mégis engem vérszomjas drámairónak neveznek ! Azonkívül a darabom a hatodik században játszik. Most látom csak, hogy müvem milyen modern' Külföldi apróságok. Budapest, junius 20. * Hogyan kell meghalni ? Egy londoni újság a következő kérdést intézte a napokban Bemard Beer asszonyhoz, a legnagyobb élő, angol tragikához: — Hogy tanult meg meghalni ? A művésznő, a ki évenként legalább kétszázszor, mesterileg hal meg a színpadon, a fentebbi kérdésre következőleg válaszolt: — A meghalást egy akrobatától tanultam s mindig a legmélyebb hatást tettem vele a közönségre. Egy közönséges czirkuszpojácza, a ki kaczagtató módon tudott a hátára pottyanni, tanított meg arra a művészetre, hogy mik épen kell a nyakat és a fejet olyan mereven tartani, hogy az ember, mikor »holtan összeroskad«, kárt ne tegyen a testi épségében. Az első kísérleteket matráczokon, azután szőnyegeken s végül a födetlen szobapadlón végeztem s egyre jobban-jobban sikerültek. Mindenesetre nem érdektelen ismerni azokat az előtanulmányokat, melyeket a színpad emberei, megrázó hatású jeleneteikhez végeznek. Egy Monna Vanna-szinlap. Egy kisebb porosz városkában (Jasztrow) működő színtársulat élelmes igazgatója, a Monna Vanna szinlapján a következő felszólítást intézte a városka közönségéhez: Tisztelt közönség! Nem túlozok, mikor azt állítom, hogy az utóbbi években nem volt drámai mü, mely annyira lázba ejtette volna a közönséget, mint az a darab, a melyet ma itt bemutatok. Mélyen behatolva a szerelem psikologiájába és fizologiájába, ez a mü elragadja a nézőt nemes nyelvezete és nagyszerű cselekménye által. Csak az Ítélhet e darab fölött, a ki maga látta és a nézők közt nem egy fog akadni, a ki a darab végén ezt a kérdést fogja magához intézni: — Hogy cselekedtél volna te hasonló esetben ? Ős-Buda vára Nyitva este 6 órától reggeli 4 óráig. Ma,, szombat, junius 20-án: fényes kivilágítás mellstt Nagy japáni ünnepély. A gyönyörűen diszitett területen impozáns diszfelvonulás, kétszáz emberrel. Remek jelmezek. A nagy varieté színpadon ma fellép és a juniusi uj műsor második részének több kitűnő attrakeziója. Folies Comiques uj magyar bohózat: ö zsarnok és Steinhardt fellépte. A szabad területen érdekes mutatványok. Hsnvédzsnekar hangversenye. Nagy tűzijáték. Belépti dij 1 korona. A kedvezményes jegyek 40 fillér ráfizetéssel érvényesek. ! CALDERONI és Társa i Budapest, Vaczl-uteza 1. i Színházi : | látcsövek Í alumíniumból legkülönbözőbb kiállításban. Női látcsövek Í foggantyuval ZeiSS-téle távosövek. Tábori-, vadász és j verseny látosövek. Szalon I lorgnettek. Orroslptetök. és szemüvegek, önerőid legsulymérek. Terem I ablak hőmérők Fényképészét! készülékek és Uj Idők Sz*p<ro4aiat. tán— (alul *» »fivéaiall up.i a.tH«r wm Herczeg Ferenc Negyedévre 4 korona Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, Aodrássy-út 10. izám.
