MAGYAR SZÍNPAD 1903. június (6. évfolyam 150-170. sz.)
1903-06-18 / 167. szám
1903. junius 14. 91 Budapesti színpadok. Budape»», junius 20 A Nemzeti Színház-bán és a Magyar Királyi Operaház ban holnap, vasárnap, tartják meg az évadzáró előadásokat, melyek után a két állami szinház kapui bezárulnak a nyári szünetre. Az Operá-ban Hunyady László kerül szinre a Magyar Királyi Operaház nyugdíjintézete javára. Az előadást mérsékelt helyárakkal tartták meg. — A Nemzeti Szinház-ban a Virágfakadás czimü egyfelvonásost és A föld et adják. A Virágfakadás-ban Szohner Olga, a nagyváradi Szigligeti-Szinház volt naivája lép fel vendégképen, a ki a vidéki színpadok legerősebb ifjú női tehetségei közül való. Szohner kisasszony, a ki Szohner Antal honvédelmi miniszteri osztálytanácsos leánya, fellépése iránt a főváros előkelő köreiben nagy az érdeklődés. * A Vigszinház-ban holnap, vasárnap, Du Maurir-Potter nagyhatású hipnotikus szinmüvét, a Trilby t, adják, mely a Vigszinház által ujabban felelevenített darabok közt a legnagyobb érdeklődést keltette. A Trilby czimszerepét Varsányi Irén játssza, a ki ebben a szerepben alapitotta meg hirnevéí. Svengalit Fenyvesi játssza, a kinek ez régi hires szerepe. * A Magyar Szinház szezonvégi kasszadarabja, A drótostót, második jubileuma után nagy közönséget vonz s a gyönyörű zenéjü Lehároperett nem lankadó érdeklődés mellett folytatja útját harmadik jubiláris (75-ik,) előadása felé. A nagy érdeklődésre való tekintettel, mely A drótostót-ot kiséri, a szinház igazgatósága kapuzárásig, vagyis junius 30-ikáig tartja műsoron az operettet. A Népszínház igazgatósága kapuzárás előtt még egy premiert ad A bemutatásra kerülő újdonság A kintornás leány (Joneuse d'orgne) czimü franczia dráma, mely Páris-ban háromszáznál több előadást ért meg. A darab bemutatója jövő héten lesz. Megemlítjük egyúttal, hogy a Kis herczeg tegnapi előadását egy kis inczidens zavarta meg, mely azonban, szerencsére, nagyobb baj nélkül végződött. Z. Singhoffer Vilma, a czimszerep személyesitője az első felvonásbeli duett közben, melyet Ledofsky Gizellával énekel, annyira rosszul lett, hogy le kellett a függönyt ereszteni. A művésznő később jobban lett és tizenöt perez múlva folytatták az előadást. A színpadra visszatérő művésznőt nagy tapsokkal üdvözölték. A Budai Nyári Szinház személyzete most Gorkij Maxim: Éjjeli menedékhely czimü, világhírre emelkedett színmüvére készül, melyet a legutóbb itt járt berlini Kleines Theater személyzete szenzácziós sikerrel játszott a Magyar Szinház-ban. A darabnak, mely Káinoki Izor fordításában kerül szinre, julius első napjaiban lesz a bemutatója. Ez lesz a Gorkij-darab első előadása magyar szinpadon. A Városligeti Nyári Szinház a jövő héten mutatja be Feld Mátyásnak Bob herczeg és Miczi herczegnö czimü parodisztikus bohózatát, mely az évad első kasszadarabjának Ígérkezik. A bohózathoz Barna Izsó, a Népszínház jeles karmestere, irt zenét. Szinh&zi pletykák. Budapest, junius 20. A nagyasszony — ^^ed^t)— vakácziója előtt. Egy színésznő — valamennyi között a legkiválóbb — fordult ki a körútról a Kerepesiútra. Öt óra lehetett, de a nap nem akart leszállni, nem volt árnyék az utczán, a merre a nagyasszony ment. Csendesen, lassan — ő ilyen volt mindig — igyekezett a Nemzeti Szinház felé, a rohanók, tülekedők, könyökkel dolgozók között. Ostorpattogtatás hallatszott, s egy kaczér jukker-fogat gördült el mellette. A bakon maga a tulajdonos hajtott, egy leány, egy fiatal színésznő. A nagyasszony csak gyalogosan, ridiküllel a kezében haladt az első szinházunk irányában . . . Gyakran meg-megfordultak utána, hiszen ő az örökszépség. Bársonyos nézésének, mosolygásának nincsen párja, akár a nótájának, a művészetének. A Pannonia-száftónáX egy sereg háromszínű kokárdás, magyarruhás emberrel találkozik szembe. Lengedező zászló alatt vonulnak azok, ám az arezuk egészséges szine, tekintetük nyiltsága, őszintesége is tanúságot tesz róla, hogy ezek nem pestiek. Egy küldöttség, mely valami ügyes-bajos dologban hagyta ott a pátriáját, a földet. Egyikőjük aztán felösmeri. És a többi is csodálkozik, hogy neki nem jutott az eszébe ez, pedig hát meg van otthon az ebédlőszobában, üveg alatt, aranyrámában, a képe. S nem beszélik meg, akaratlanul tör ki belőlük a jókívánság, hangosan, hosszún: — Éljen Blaha Lujza! Éljen Blaha Lujza ! Mielőtt betérne a szinház kapuján, elfogjuk előbb egy kis beszélgetésre a nagyasszonyt. — De a ruhám ne nézze, — mondja az ő utánozhatatlan szeretetreméltóságával — a valamirevalót mind becsomagoltuk már. Mert hát utazunk nemsokára, a balatonfüredi vityillómba. — S mit csinál majd az alatt a véghetetlen vakáczió alatt a báróné ? — Hogy mit ? A mit egy lelkiismeretes háziasszony, s amit egy — sz nigazgató szokott. — Hogy érti ezt? — Ugy, hogy el fogok olvasni egy egész sereg hazai színdarabot, a melyeket a részemre irtak, s a Nemzeti Szinház-hoz benyújtottak. Ezért keresem most fel Somló direktort. . . . Boldog nyaralást a nagyasszonynak, és sok olyan darabot nekünk, a melyben ő játszik majd a jövő szezonban. Ügyelő II. Szinészházasságok. Amikor arról volt szó, hogy egy ismert komikus, miután elvált a feleségétől, újra házasodni készül, egy ujságiró barátja megjegyezte : — De hisz ön azt mondta, hogy átok nehezedik a színésznek a házasságára! — Azt én még ma is állom, — felelt a komikus, — de csak akkor, ha szinész és színésznő házasodik össze. Kérem, két ember a színpadról! Eleinte a szinész meg színésznő majd megeszi egymást, a nagy szerelemtől, később már — merő gonoszságból — azt sem tudja az egyik, mivel bosszantsa meg a másikat. Most olyan feleséget kerestem magamnak — magában az ember csak nem élhet — aki a színházat csak kívülről ismeri. — Hát ugy gondolja, hogy nincs boldog színészházasság ? — Dehogynincs, csakhogy ritka, nagyon ritka és sokszor lámpással is keresheti; bár, j ha a szinésznép összeházasodik, ez mindig t szerelemből történik; úgynevezett pénz vagy ! más érdekből való házasság nem igen fordult elő színészek közt. — Ön szerint a szinészházasságot csakis a szerelem hozza létre ? — Mindig! És ez nem is csoda, az ember hat órán át van együtt délelőtt és öt órán át este a kulisszák mögött; a szinpadon mindig szerelemről beszélnek — hát az ember folytatja zt meg nem fogyott erővel a színfalak mögött, a házban s a házon kivül. Szinház valamely viszony nélkül nem is létezik! Ez a komikus megházasodott újra s a mostani felesége soha sem tartozott a színpadhoz. A véletlen ugy hozta magával, hogy nemsokára alkalma volt az illető újságírónak, hogy a komikus első feleségével beszéljen ugyanerről a tárgyról. Ő rí la is terjedt a hir, hogy újra férjhez megy. A mikor erre nézve megkérdezte, a szeretetreméltó hölgy felelt: — Óh, még nem vagyok annyira, de azt hiszem, leszek ! — Azt hallom, a leendő férje nem szinész. — Hál' Istennek, nem ! Fél az a tűztől, aki ár egyszer megégette magát és én tapasztalatból beszélek, ha azt mondom, hogy a színészházasság a legnagyobb szerencsétlenség! Minden szinész legalább is — ideges. Képzelje már most, hogy két ideges ember, akinek az első pár hét után már semmi mondani valója sincs, mindegyre csak azt érzi, hogy örökre hozzá van bilincselve a másikhoz. Ez az érzés egyszerűen aggasztó. Egy színésznő, aki nagyon boldog volt a házasságában, mosolyogva felelt, a mikor megkérdezték, mit tart a szerelemről a szinpadon. Ha egy színésznő Medeát, Stuárt Máriát, Opheliát minden hév, láng s lelkesedés nélkül játsza, azt mondják róla, hogy nem ismeri a szerelmet A szinpadot ismerők azt állítják, az érzelmek őszintesége, az igazság, a lelkesedés lángja a színésznőnél a szerelemmel jő, amelyet maga érez és elég, ha csak az emléke él is benne. Vannak színésznők, a kik sohasem szeret] tek, akiknek a szenvedélyét a szinpadon a | költő szava lobbantja lángra s akiknek a nemes tüze a lelkesedésből fakad. A színháznál a legboldogabb házasságok nem csak azok amelyek pillanatnyi kölcsönös vonzalommal kötetnek, de azok is, amelyekben a két jellem kiegészíti egymást, csak ugy mint a polgári életben. Miért akarják a művészeket még a szerelemben és a házasságban is másképpen megítélni ? A szivek sehol sem találnak egymára oly gyorsan, mint a színháznál; könnyebben és gyorsabban vonzódnak egymáshoz az állandó érintkezés s a szünetlen eszmecsere folytán. Aki a szinészházasságot tanulmányozza, látni fogja, hogy a hősszerelmes csak ritkán veszi el a hősnőt feleségül, sőt sokkal inkább a naivát, vagy a szubrettet; megfordítva pedig j a legtöbb szubrett hősszerelmesnek lesz a i felesége Égy komikáné azt mondta: — Oh, ha már színészhez megyek feleségül, komikushoz biztos, hogy nem megyek. Hiszen az ugyanazt a tréfát üzi, amit én I Egy külföldi színházi statisztikából kitetszik, hogy a komikusok naivákat vesznek el feleségül. A legritkább esetben ballethölgyek mennek férjhez kollegákhoz. Van köztük olyan, ' aki bárónak, herczegnek, tőkepénzesnek lesz a feleségévé, sdt még Lajos bajor herczeg is ballerinát vett feleségül. Barth Antonia a bécsi Opera tizedrangu tánezosnője volt az, aki aztán Cartolf bárónővé lett . . . I ' %£»""1UÍ1 Ü'" IIIIIIIIIIII um mii " fürnm Várady Ede säliSÄ Koronahefceg ülca 5s z-" Különös figyelmébe ajánlja rendkívül finom női keztyüit. J J •/ ^ piiiiiiiiiiiiiimiimiiiiiimiiiiiiimiiiniiiminmiiiiiin minin
