MAGYAR SZÍNPAD 1903. április (6. évfolyam 92-118. sz.)

1903-04-27 / 115. szám

1903 április 27. 3 tele volt a szinház környéke ló tipekkel, vitat­gatták, Torquemado jobb-e, vagy Tárnok? Leszkay igazgató szintén megkoczkáztatott egy véleményt: — A legjobb — mondotta, - a mi lovacs­kánk; az, hála Istennek csendesen, viselkedik a színpadon, az — nem fut! Pipolet. Vidéki szinpadok. Ju-Up;»t, április 27. A kassai színházban most Blaha Lujza asszony vendégszerepel nagy ünneplések közt. A nagy művésznő a Kuruczfurfang-ban kezdte meg vendégjátékát. Külföldi színpadok Budapest, április 27. A bécsi udvari Operának is vendége lesz Allessandro Bonci, a ki most nálunk arat óriási diadalokat. A világhirü tenorista május első napjaiban kezdi meg Bécs-ben vendégfellépést * Sarah Bernhardt, a németgyülölő franczia tragika, mint röviden már emiitettük, másodszor is felkeresi Berlin-t, a hol a Lessing-Theater­ben fog tizenhárom estén (május 13-tól—16-ikáig,) játszani. A berlini Central­Theater ma este mutatja be a Khinai mézeshetek czimü operettet Puccini, a hírneves olasz zeneszerző, egy automobil-kirándulás következtében, tudvalévő­leg, lábszárcsonttörést szenvedett, mely hosszú heteken át ágyhoz szögezte. Puccini teljes gyó­gyulása, mint a római Secolo irja, egy hónap­nál tovább alig késhetik. A lábszárcsont a törés helyén jórészt összeforrt már s a sérült izmok is szépen gyógyulnak. Az orvosok egyhangú nézete szerint aggodalomra most már semmi ok nincs. Felgyógyulása után Puccini azonnal Berlin-be utazik, hogy személyesen bemutassa a német császárnak Berlini Roland czimü uj dalmüvét, melyet, tudvalévőleg, Vilmos császár megrendelésére irt s a mely a berlini udvari Opera legérdekesebb újdonsága lesz a jövő évadban. * Megemlékeztünk arról a kinos kis botrány­ról, mely a bécsi Carl-Theater szinpadán a mult hét egyik estéjén, A drótostót előadása közben, a szinpad kűlisszái mögött történt, s a mely abból állt, hogy Bauer arczul ütötte Treumann komikust. A komikus másnap nem jelent meg sem a délelőtti próbán, sem az esteli előadáson és kijelentette, hogy addig nem lép fel, mig az igazgatóság Bauer-1 el nem bocsátja. Treumann, a kit az igazgatóság, engedetlenség esetén, pörrel fenyegetett, két napon át strajkolt is, de tegnap újra megkezdte működését. * Pietro Mascagni, ismeretes kudarczot vallott amerikai körútja után, visszaérkezett Európába és most Paris-ban van. A Parasztbecsület szer­zője, mint egy ujságiró előtt kijelentette, huza­mos ideig marad marad Páris-ban, hogy a franczia főváros müvészéletét alaposan megismerhesse. Lecocq az operett alkonyáról. — A Giroflé és Girofia felelevenítéséhez. — Páris, április 24. Az öreg Lecocq, a párisi operett Mathu­zsálem-\e egy utolsó nagy örömet ér meg: a Gaité-szinház feleleveníti Giroflé és Girofla-X, leginkább lelkéből fakadt operettjét. Egy másik leánya, Angot, vitte ugyan szét nevét a világba, de az ősz komponista a Giroflé és Girofla muzsikáját szerette, tartotta a legértékesebb munkájának mindig. Most harmincz éve éppen, hogy Opfenbach és Hervé operett-királysága közepette bemuta­tóra került a Giroflé. Szép volt, tetszett és az operett többszáz előadást ért meg, hanem A kornevillei harangok és a Rip-Rip-nél gyengébb­nek bizonyult, mert aztán egyszerre teljesen letűnt a műsorról. A Giroflé és Girofla reprise-e alkalmából elmondta Lecocq egy újságírónak, miben kere­sendő nézete szerint az operett hanyatlásának közeledő alkonyának oka?\ Mig a bécsi operett, mintha uj erőhöz jutót volna, a franczia operett határozottan végső napjait éli. Az utolsó tiz esztendő operett-újdon­ságai közül igazi sikert egy sem aratott. Jöttek, mentek, s a publikum egyetlen melódiájukat sem tartotta arra érdemesnek, hogy megjegyezze. — Lehetséges, — folytatta Lecocq mester, — hogy ezek a müvek kivétel nélkül jók voltak, s csupán azért nem tetszettek, mert a párisi közönség izlése megváltozott. Ráunt az operett­generálisokra, sablonos, folyton ismétlődő mókákra, s inkább kielégítik a Revuek és vaudville-ek. Az ujságiró megkoczkáztatta erre azt a kérdést, hogy miért nem ir ő operettet, akinek — ha egyébként más menüt is kívánnak a párisi hölgyek és urak — aligha tudnának ellenállni, s a ki megállná a versenyt a Revuek és vaudville-ekkel. — Édes barátom — válaszolta Locoq, — én nem irhatok operettet, mert operett­librettisták nincsenek. Garmadával érkeznek ugyan hozzám naponkint a szövegkönyvek, de bizony ezek nem operett-librettók, bohóságok, melyekbe bele akarnának ékelni egy-egy ének­számot. Nem vállalok el ilyen szövegkönyvet, mert csak ártalmára lenne a muzsika, czél­talanul megakasztaná időről-időre a gyors cselekményt. Fájó szivvel gondol vissza Lecocq a két legkiválóbb franczia librettistára, Meilhacxa és Halévy-xe. Azok tudtak zene alá dolgozni. Egy egységes egész volt az ő librettójuk és a parti­tura egy gyönyörű ölelkezése a szövegnek és a zenének. A hirlapiró néhány nevet emiitett, de Lecocq tagadólag rázta a fejét. — Nem, barátom, nincsenek librettisták s ezért nincsen franczia operett! Sz. = Mikszáth a Magyar Könyvtárban A Wodianer­czég nagy népszertlségü vállalata, a Magyar Könyvtár, e havi sorozatában folytatja Jókai mellett legelső el­beszélőnknek, Mikszáth Kálmánnak olcsó és népszerű kiadását. A Jó Palóczok, a Szent Péter esernyője, a Tót Atyafiak, a Prakovszky után most a zseniális Író­nak egyik legsajátosabb jellegű munkája, az Uj Zrinyiász kerül sorra, ez a szellemes ötletekkel telehintett pom­pás szatirája a mult század 90-es évei társadalmi és politikai viszonyainak, melyeket jobban fest, mint valaha bármily történetírói alaposság festhetné. A Magyar Könyvtár-ban Mikszáth e müve négy füzetet tölt meg, s igy bolti ára csak 1 korona 20 fillér. A kitűnő vállalat teljes jegyzékét készséggel küldi meg bárkinek is a kiadóhivatal: VI., Andrássy-ut 21. Hirdetések. SEIFERT HENRIK és FIAI ===== [0». és kir. szab. jégszokrénygyár = oafisz. és ltlr. udvari telíeasztalgryfir Budapest, VII., Dob-utcza 90. Elsőrangú angol és franczia :: Kii itt ha Kelme Áruház:: Kossuth Lajos-u. 4. Standard (volt Dréher) palota A legrsmsksbb angol és franozia divatkalmék s gyönyörű szálában fastatt fokata kolmék állan­dóan nagy raktára. BKYB1MÓ1« Magyar Turista-Tapasz Tyúkszem, bérkéreg és bőrkémé, nyedés eilen legjobb és legbizto­sabb szer. 1 eredeti lekeres 80 flü. 1 korona beküldése után bér­mentve. C 0 NTR ATUS. SIN Biztos kstán ssor ssosUrUhgyé s <s SrssrhUl-ksUrsi. tllti. 1 psdacik 1.40 AH., 2 K. beküldése mellett bérmentve. 7Egyedíll raktár) »VÖRÖSKERESZT GYÓGYSZERTÁR« Bedaperten, VI., Aadrásif-ut 84. szám. Kapható rrdfyszertár&kb&n da drotuéri&kban. tf i 1/(i i i és festészeti 111 v v/li műtermében Kerepesi -ut 30. sz. fölvételek állandóan este 10 óráig készülnek. Aquarell-, platin- és pigment-képek művészies kivitelben. ítOSó ESffelnattnJeoi éttermei a „Három. holUhoe" VI., Andrássy-ut 24. sz. JTááAoá La^M^M e miimani Jafii i ái UfWWV WCOBÄJ JZ lliSVI •'»• MfVTI Dreher s4r, természetes i in *. -3í ís".hSTi ap .ji.Tjri áp zpiip -zp api Hirdetmény. i Ezennel közhirré tétetik, hogy miután a Magyar Királyi Pényügyminiszterium ellenőrző közegei a Magyar Királyi Szabad. Osztály­sorsjáték (Hl. sorsjáték) I. osztályára szóló sorsjegyeket felülvizsgálták, azok a főárusitóknak árusitás végett kiadattak. Az I. osztály húzása 1903. DájUS hó 22. és 23-án tartatik meg. A húzások a Magyar királyi ellenőrző hatóság és királyi köz­jegyző jelenlétében, nyilvánosan történnek a Huzási teremben (IV., Eskütér, bejárat a Duna-utcza felől). —^Sorsjegyek a Magy. Kir. bzaD. Osztálysorsjáték valamennyi árusítóinál kaphatók. . „ ..... Budapest, 1903. évi április hó 26-án. Magyar Királyi Siabadalmuott Ositilysorsjáték Igaigatósága. Lónyay. Hazay.

Next

/
Oldalképek
Tartalom