Miller, Arthur: Drámaíró, színház, társadalom (színházi írások) - Korszerű színház (Budapest, 1984)
I.
realista darab megkívánná, megoldhatatlanná válna egy egész város ilyen eleven bemutatása, különösen akkor, ha a mellékszereplőknek, azaz a város lakóinak színpadi megjelenését és távozását a realizmus megszokott eszközeivel kellene indokolni. A darab célja összecseng a címével - a várost, a társadalmat akarja bemutatni, nem csupán egy adott családot; és minden stiláris eszköz azt a célt szolgálja, hogy a család ábrázolása ne tolakodjon a nagyobb összefüggések elé. Ez a szélesebb összefüggés pedig a város megváltozott, kitágított jelentése, és véleményem szerint ez viszi a darabot a költőiség felé. Ha kihagynánk belőle a várost, elveszítené minden költőiségét. Érdemes a darabot tovább vizsgálni és összevetni az Ibsen-féle realizmussal, hiszen annyira az ellentétei egymásnak, hogy kapcsolatuk tagadhatatlan. Wilder - Ibsennel elleniében - figuráit elsősorban nem személyiségeknek, egyéneknek tekinti, hanem bizonyos erők megtestesítőiként kezeli, és csupán annyira egyéníti őket, amennyire ezt a szerepük megkívánja. Azt hiszem, elképzelhetetlen volna, hogy a darabban szereplő fivért, nővért és anyát ne Fivérnek, Nővérnek és Anyának hívják. Ahhoz ugyanis nem eléggé egyéniek; csupán a Fivér, Nővér, Anya társadalmi szerepét képviselik egy hasonlóképpen általánosított Városban. Egyszóval a szerző szimbolikus elképzelését, a témát testesítik meg és illusztrálják - az író elképzelését a családról, amely független az időtől és megbonthatatlan, amely nemcsak átvészeli az idő viharait, hanem abszolút értelemben is sérthetetlen. A darab formai szempontból már csak azért is érdemes a vizsgálatra, mert a forma absztrakciója segítségével sikerült kibővíteni a jelentést, miközben a néző érzelmeire is hat, megnevetteti vagy megríkatja, ami absztrakt művek esetében nagyon ritka jelenség, ha előfordul egyáltalán. De úgy tűnhet, hogy a magam tételét cáfolom ezzel a kijelentéssel. Ha igaz, hogy a család ábrázolása törvényszerűen együtt jár a realista formával, akkor hogyan sikerülhetett Wildernak szimbolikus családi drámát írnia? Minden forma, minden stílus elveszti a réven, amit a vámon nyer. Wildernak ebben a darabban a lélektani ábrzolásmódot kellett feláldoznia a szimbólum kedvéért. Ahogy már említettem, a darab szereplői nem egyéniségek, csupán családi, illetve társadalmi 92
