Efrosz, Anatolij: Mestersége: rendező - Korszerű színház (Budapest, 1985)

Anatolij Efrosz: Mestersége: rendező

foglalkoztatja valami, hiszen még Desdemonát is arra kéri, hogy menjen el. Tegyük fel, hogy az ember nehéz próbára készül. A színdarab szövege ott fekszik az orra előtt, és az ember mélyen elgondol­kodik valamin. Othellót is erősen foglalkoztatja valami, akár papírjaiba temet­kezik, akár üres kézzel jár fel-alá a színpadon. Már Desdemona belépése is kizökkenti munkájából. Most meg Jago kezd rá aggodalmainak felsorolására. Mindez megzavarja Othellót gondolatai összpontosításában, és energikusan elhárítja Jago próbálkozását, hogy beszélgetésbe vonja. Ez az elhárítás különböző indíttatású lehet, azaz Othello egyet is érthet Jagóval, meg vitatkozhat is vele; ezt is és azt is energikusan kell tennie, de csak azért, hogy figyelmét másra össz­pontosíthassa. Ekkor Jagónak lehetősége nyílik az éles kérdés-felelet játékra. Hohó, ezt már nem szeretem. — Mit beszélsz? — Semmit, uram. . . vagy magam sem tudom. — Nem Cassio vált itt el hitvesemtől? — Cassio, uram? Nem, nem hiszem, hogy ő így, tolvaj módra iszkolna el innen, Ha jönni lát. — Én azt hiszem, hogy ő volt." Noha mint már korábban mondtam, Othello lelke mélyén mindig ott fészkel a félelem, hogy a sors lesújthat rá, az adott pillanatban semmi sem sejteti a szerencsétlenséget. Othello természetesnek tartja, hogy Cassio itt lebzsel a közelben, hiszen a lefokozott hadnagy biztos bocsánatára vár. Nyilvánvaló, hogy Cassio azért jött, hogy bocsánatot kérjen. Jago más változatot ad elő Cassio megjelenésének indoklására. Véleménye szerint, ha Cassio bocsánatot akar kérni, ezt nyíltan, becsületesen kell megtennie. Nem szép dolog így Desdemonán keresztül próbálkoznia. Jago nyíltan kijelenti, hogy így vélekedik Cassio ittlétéről. Arra játszik, hogy ő mindig is nyíltan, egyenesen kimondta, amit gon­dolt. Igaz, azonnal megkérdőjelezi gyanúját: talán ő látta rosszul, Cassio nem jöhetett ide tolvaj módjára. De Jago nem köntörfalai, ezt is nyíltan kimondja. Hiszen ő áll őrt Othello érdekeinek 129

Next

/
Oldalképek
Tartalom