Kott, Jan: Színház az egész világ… - Korszerű színház 101. (Budapest, 1968)
II. Tragédiák és kortársak
őrölt."Hagyjátok meg tébolyomat - mondja Szophoklész Elektrája, Hamlethez hasonló szavakkal - az én bajomra nincsen már orvosság," természetesen az őrület szó többféle állapotot és szituációt jelent. Úgy tűnik, mintha a görögöknél mindenekelőtt az istenekkel kapcsolatos liturgikus, vagy rituális jelentése volna; mintha két különböző őrület lenne: az egyik fajta, amellyel Apolló, s a másik, amellyel az erinniszek sújtják a halandókat. Ez a megkülönböztetés még a középkorban is jelentkezik, sőt a reneszánsz hagyományokban is megtalálható. Isten Őrültjei szemben állnak azokkal, akiket az ördög szállt meg. De a tébolynak, őrületnek van egy harmadik fajtája is. Semcsak Élektra őrült, Antigoné is őrültnek mondja magát; őrültek azok, akik szembeszállnak a hatalommal, a királlyal, akik a holtak iránti hűséget szembeállítják az élőkkel szembeni kötelékekkel, akik nem hajlandók elfogadni a 'világot. Az őrület háromféleképpen nyilvánul meg: kenetteljes, büntet, vagy fellázad. A bolond, "the fool" - szintén őrült; a görög tragédia, Euripidész kivételével, általában nem ismeri a tragikus bolond figuráját, a tragédiában Shakespeare lépteti fel először. A Hamletban nem szerepel udvari bolond, de a dán királyfi őrültsége sokértelmü, Hamlet a tragikus bolond szerepét játssza a többiek előtt és saját magát is a bolond tükrében látja. Az őrült Elektra Oresztész húga, az őrült Ophélia Laertes húga. Laertes a Shakespeare-i tükörrendszerben Hamlet visszaverődése, vagy hasomása. ő is halott atyját bosszulja meg és az ő kezétől esik el Hamlet a mérgezett tőr által. Ophélia és Hamlet kapcsolata szerelmi kapocs, de az északi sagákban - Gilbert Murray hívta fel először a figyelmet erre - Amleth szerelme a tejtestvére. A fiú és leánytestvér gyakran jelenik meg a mitológiában és a tragédiában e kettős relációban: mint rokonok és mint szerelmesek, Szophoklész Elektrája többet jelent Oresztész számára,mint anyja, gondviselő, többet, mint egyszerű testvér. Ah fájdalom! hiába volt az ápolás Amellyel hajdan, édes fáradság között Gondod viseltem:-mert saját anyád soha Sem szeretett úgy, mint én szerettelek; Sem volt a házban más dajkád, csak én magam; S te mindig hozzám, testvéredhez fordultál.
